Együttműködik a Cisco, az Intel és a Microsoft

A három vállalat által kezdeményezett projekt főigazgatója Barry McGaw (PhD), a Melbourni Egyetem oktatáskutatási intézetének igazgatója lesz. A széles körű tudományos és kutatási tapasztalattal rendelkező szakember a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási igazgatója, ahol nemzetközi tudásfelméréssel foglalkozott a PISA (Program for International Student Assessment) keretében.

A Cisco, az Intel és a Microsoft piaci kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási rendszerek többsége nem tartott lépést a gazdaság igényeivel, a diákok nem sajátítják el azokat a készségeket, amelyek a későbbi boldogulásukhoz szükségesek. Ezek közé tartozik a kritikus és kreatív gondolkodási, illetve az együttműködési készség, valamint a technológiának az üzleti életben és a társadalomban történő felhasználásához való alkalmazkodás.

A projekt számos olyan kulcsterületre összpontosít, amelyek a legígéretesebb lehetőségeket kínálják az oktatás és a felmérési módszertan megújításához. A programban résztvevő oktatók és akadémikusok a tudásfelmérés módszertanaira és technológiáira, a hatékony tanulási környezetre, valamint a másolható infokommunikációs tanítási és felmérési módszerekre összpontosítanak. Ezek egyben segítik azoknak a készségeknek a fejlesztését és felmérését, amelyekre a diákoknak a sikerhez szüksége lesz. Cél, hogy a PISA és a TIMSS felmérések következő verziójában mindez már megjelenjen. Ennek érdekében áttekintik majd a 21. századi készségek tanítására és tesztelésére alkalmazott bevált iskolai gyakorlatokat is.

“A szűkülő erőforrások és a piaci nyomás azt jelzik, hogy az oktatás többé nem csupán a kormányok felelőssége” – mondta McGaw, majd így folytatta: “A jövőbeni munkaerő képzéséhez szükség lesz a magánszektor elkötelezettségére az állami intézményekkel való partneri együttműködés érdekében. A felmérések megreformálása alapvető fontosságú az oktatás rendszerszintű átalakításához. A PISA nemzetközi tudásfelmérés olyan kompetenciákra összpontosít, mint a szövegértés, a matematika és a természettudomány.

A 2003-as PISA felmérés során tettünk egy újabb lépést és a felmérést kibővítettük a problémamegoldó képességek vizsgálatával, de ezt az elemző-érvelő képességekre korlátoztuk. Reméltük, hogy 2006-ban az infokommunikációs kompetenciákat is felvehetjük a felmérésbe, de ez akkor nem valósult meg. Most mindannyiunknak együtt kell működnünk a felmérés gyakorlatának fejlesztése érdekében.”

A Cisco, az Intel és a Microsoft kezdeményezése elnyerte a felmérésekkel foglalkozó főbb nemzetközi szervezetek támogatását. Különösen az OECD és az iskolai oktatás eredményességét vizsgáló nemzetközi szervezet, az International Association of the Evaluation of Educational Achievement (IEA) jelezte érdeklődését, hogy a 21. századi képességfelmérések eredményét felhasználnák saját nemzetközi fejlesztésű projektjeikhez, a PISA felmérésnek, illetve a matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének (TIMSS) a továbbfejlesztése során.

“A globális gazdaságban a világ legjobban teljesítő oktatási rendszerei váltak az oktatás sikerének mércéjévé, nem pedig pusztán a nemzeti szabványok alapján elért javulás” – nyilatkozta Andreas Schleicher, az OECD Oktatási Mutatók és Elemzések osztályának vezetője, és hozzátette: “Ezért van az, hogy egyre több ország méri fel oktatási rendszerének viszonylagos erősségeit és gyengeségeit az OECD nemzetközi PISA vizsgálatának segítségével. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, rendkívül fontos, hogy a felmérések folyamatosan fejlődjenek és tükrözzék azokat a képességeket, amelyek fontosak az egyének és a gazdaságok számára. A technológiaalapú felmérések ebben kulcsszerepet játszanak majd, a projekt pedig összehozza azokat a fontos partnereket, akik segíthetnek, hogy a PISA mindezt meg tudja valósítani.”