Connect with us
Hirdetés

technokrata

Mindent vagy semmit – cookie-kezelési stratégiák a magyar lakosság körében

cookie

Dotkom

Mindent vagy semmit – cookie-kezelési stratégiák a magyar lakosság körében

Mindent vagy semmit – cookie-kezelési stratégiák a magyar lakosság körében

2024. február 17-től minden digitális szolgáltatónak (például piactér, közösségi oldal, tartalommegosztó platform, alkalmazás-áruház, utazási és szállásplatform) az új digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerint kell kezelnie a felhasználók adatait.

A rendelet nagyobb kontrollt ad a felhasználók kezébe, kérdés, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel. A Reacty Digital áprilisi kutatása a lakosság online adatkezelési tudatosságát és az ún. DSA rendelet ismertségét vizsgálta.

A tudatosságnak az első szintje, hogy egyáltalán észreveszi-e az internethasználó, hogy hozzájárul valamihez. A 18-79 éves internetező lakosság 87 százaléka emlékszik arra, hogy látott már egy weboldal megnyitásakor cookie (süti) kezelési vagy adatvédelmi tájékoztatót, amelynek elfogadásáról nyilatkoznia kellett.

A többség a mindent vagy semmit elvet követi a cookie-k elfogadásakor

Saját bevallás alapján a lakosság tizede olvassa el ezeket a tájékoztatókat és engedélykéréseket alaposan, harmada felszínesen, a többiek nem nézik meg. Az engedélykérésekre adott reakciókban négyféle stratégia van: a legegyszerűbb, és weblapok által is erősen sugalmazott megoldás az összes elfogadása / minden hozzájárulás megadása, amit a lakosság 44 százaléka meg is tesz, 25 százalék úgy, hogy egyáltalán nem olvassa el, mihez járul hozzá. A másik stratégia, amihez felhasználói oldalról több tudatosság és egy kicsivel több energia szükséges, az az „amit csak lehet, elutasítok” hozzáállás, ez a lakosság ötödére jellemző. A kettő között van az a 17 százalék, aki végig kattintgatja ezeket, és egyedileg dönt, hogy mit fogad el és mit nem, míg 6 százalék megpróbál az engedélykéréseken reakció nélkül továbblépni, ha van erre lehetősége, ha nincs, akkor kénytelen a többi opció közül választani, ha meg akarja nézni a tartalmat. Mindkét kérdésben – hogy észreveszi-e, hogy hozzájárul valamihez, és ha igen, akkor mihez kezd vele – az iskolai végzettség és az egy főre jutó háztartásjövedelem alapján a magasabb státuszú lakosok a tudatosabbak.

„A tájékozottság és a tudatosság tipikusan olyan témák, melyeknél hat a kutatási eredményekre a társadalmi elvárás, azaz, hogy mit „illik” válaszolni. Hajlamosak vagyunk ilyen kérdésekben pozitívabb színben feltüntetni magunkat. Ennek elkerülésére minden kutatásunkban hangsúlyozzuk, hogy nincsenek jó vagy rossz válaszok, minket a valóság, a válaszadó őszinte véleménye érdekel, ezzel együtt is a kutatási eredményeink valószínűleg valamelyest felülbecsülik a társadalmi tudatosság szintjét.”

emeli ki Vass Dorottya, a Reacty Digital kutatója.

Amikor nem saját magukról kérdeztük a válaszadókat, akkor négyötödük (83%) vélte általános hozzáállásnak, hogy az emberek nem olvassák el a tájékoztatókat, háromnegyedük (74%) szerint pedig a többség minden cookie-t elfogad.

„Ez valószínűleg egy reálisabb kép, mint amit saját magukra vonatkozóan válaszoltak.”

– teszi hozzá Vass Dorottya.

Elvben szükséges, a gyakorlatban inkább zavaró a szabályozás

A lakosság fele hallott arról, hogy 2024. február 17-től minden digitális szolgáltatónak új szabályozás szerint kell kezelnie a honlaplátogatók, felhasználók adatait, ötöde a saját bevallása alapján nagyjából tudja is, hogy mit takar ez a szabályozás.

A rendelet első körben, 2023 augusztusától a nagyobb platformokra (például Google, Meta) volt érvényes, 2024 februárjától viszont már minden digitális szolgáltatóra nézve kötelező érvényű. A szabályozásnak a kisebb platformokra történő kiterjesztése miatt megszaporodtak ezek az engedélykérések 2024 első negyedévében, amit tízből négy internetező érzékelt is. A lakosság kétharmadát zavarja, hogy egyre több weboldal betöltéséhez kell nyilatkozni adatkezelési kérdésben. A válaszadók fele szerint ezek a tájékoztatók bonyolultak, nehezen érthetőek, ugyanakkor szintén a felük elvben egyetért azzal, hogy érdemes elolvasni és tudatosan kezelni a weboldalak adatkezelési tájékoztatóit, kérdéseit. Utóbbi állítással még az ilyen tájékoztatókat el nem olvasók harmada is egyetért, csak ez az elv nem fordul át a gyakorlatba.

A felnőtt magyar lakosság háromnegyede szerint szükséges az online platformok szigorú szabályozása, de csak tízből négyen gondolják azt, hogy az új szabályozás valóban megvalósítja a leírás szerint kitűzött célokat – biztosítja a felhasználók biztonságát, védi az alapvető jogokat, méltányos és nyitott online platformkörnyezetet hoz létre, megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést –, és ugyanennyien vélik úgy, hogy emiatt nagyobb biztonságban lennének az online megadott adataik. 71 százalék szerint az emberek többsége nem fogja tudatosabban kezelni hozzájárulásait a szabályozás miatt. Mindez arra enged következtetni, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet csak kis mértékben növeli a felhasználói tudatosságot (nem is ez az elsődleges célja), egyelőre kevesen élnek a nagyobb kontroll lehetőségével.


További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés