Connect with us

Hirdetés

technokrata

Ki áll ma jót a vásárolt árukért, termékekért? – Hatályba lépett az új jogszabály!

Laptop

Ki áll ma jót a vásárolt árukért, termékekért? – Hatályba lépett az új jogszabály!

Tájékoztatás a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről.

A kilencvenes évek politikai, jogi fejlődése elvezetett a versenyjog liberalizációjához, megszülte a mindent átható nemzetközi szabályozást, s szembesített mindannyiunkat az erősödő fogyasztói érdekvédelemmel.

A mai magyar társadalom nagy része leginkább hipermarketek és diszkontok “útbaejtésével” elégíti ki fogyasztói szükségleteit – legyen szó ételről, ruhaneműről, vagy elektronikai cikkekről -, amelyek árai azért vonzóak, mert a nagy tételben vásárolt áruk kisebb kereskedelmi árréssel kerülnek továbbértékesítésre.

Azonban a nagy tételek minősége a szállítás és raktározás során romlik. Ezért is – és még sok más ok miatt – elengedhetetlen a jótállással és a szavatossággal kapcsolatos jogszabály ismerete mindenki számára. Lássuk hát az új rendeletet:

2003. szeptember 1-én lépett hatályba a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003.(VII.30.) GKM rendelet. A hatályos szabályozás alapján a jótállási időben lévő termékekkel kapcsolatos minőségi kifogások intézése nem változott. A szavatossági igények kapcsán (termékek, amelyekre nem vonatkozik kötelező jótállás), viszont az alábbi új szabályok irányadók:

2003. július 1. előtt vásárolt termékek esetében:
A szavatossági idő a vásárlás napjától számított 6 hónap, tartós használatra rendelt cikk esetében pedig a vásárlás napjától számított 3 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, akkor az a határidő az irányadó.

Ha a 2003. július 1. előtt vásárolt termékkel kapcsolatban a minőségi kifogást szeptember 1. után jelentik be, akkor a kereskedő az alábbi tartalommal köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni és annak másolatát átadni a fogyasztónak:
– fogyasztó nevét, címét,
– áru megnevezését, vételárát,
– vásárlás időpontját,
– hiba bejelentésének időpontját,
– fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
– kifogás rendezésének módját (ha erről a bejelentéskor a forgalmazó nem tud nyilatkozni, akkor 3 munkanapon belül köteles azt pótolni.

Természetesen a jegyzőkönyvről nem hiányozhat a forgalmazó bélyegzője és a felek aláírása sem. Ha a forgalmazó a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, akkor célszerű ezt a tényt a Vásárlók Könyvében rögzíteni, majd annak másolatával a fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést.

Ha a kereskedő elismeri a hibát, akkor a vásárló választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A kicserélést akkor kérheti a vásárló, ha a hiba rövid idő alatt (8 napon belül) nem javítható ki, vagy a javítás értékcsökkenés nélkül nem végezhető el.

A javításra az árut átvételi elismervény ellenében kell átvenni, amely tartalmazza: a fogyasztó nevét, címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételi idejét és azt az időpontot, amikorra elkészül a javítás.

Ha a kereskedő nem ismeri el a hibát, akkor a hibás teljesítést (a hiba oka a vásárlás előtt keletkezett) a fogyasztónak kell bizonyítania. Ennek a bizonyítási kötelezettségének a fogyasztó úgy is eleget tehet, hogy például szakvéleményt kér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. A felmerülő költségek a fogyasztót terhelik.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a jegyzőkönyv, az áru és a vizsgálati díj befizetését követően 15 munkanapon belül (ami indokolt esetben 10 munkanappal meghosszabbítható) köteles elkészíteni a szakvéleményt. A szakvélemény a forgalmazóra nem kötelező.
Ha a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, akkor a fogyasztó a peren kívüli megegyezés érdekében a Békéltető Testülethez (1.000 Ft eljárási díj ellenében eljár, maximum 60 napon belül határozatot hoz, a panaszt és az ajánlást nyilvánosságra hozhatja), vagy a Bírósághoz fordulhat.

2003. július 1. után vásárolt termékek esetében:
A szavatossági idő fogyasztói szerződéseknél 2 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, akkor az a határidő az irányadó.

Ha a 2003. július 1. után vásárolt termékkel kapcsolatban a minőségi kifogást szeptember 1. után jelentik be, akkor a kereskedő az alábbi tartalommal köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni és annak másolatát átadni a fogyasztónak:
– fogyasztó nevét, címét,
– áru megnevezését, vételárát,
– vásárlás időpontját,
– hiba bejelentésének időpontját,
– fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
– kifogás rendezésének módját (ha erről a bejelentéskor a forgalmazó nem tud nyilatkozni, akkor 3 munkanapon belül köteles azt pótolni.

Természetesen a jegyzőkönyvről ebben az esetben sem hiányozhat a forgalmazó bélyegzője és a felek aláírása sem. Ha a forgalmazó a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, akkor ugyanúgy kell eljárni, mint a 2003. július 1. előtt vásárolt termékek esetében, azaz a tényt a Vásárlók Könyvében kell rögzíteni, majd annak másolatával a fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést.

A 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A 6 hónapon belüli hiba esetén a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy a hiba (hiba oka) a vásárláskor nem volt benne a termékben.

Ha 6 hónapon belül jelentkező hibát a kereskedő elismeri, akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A választás lehetősége nem áll fenn abban az esetben, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze.

Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Ha a kereskedő 6 hónapon belül jelentkező hibát nem ismeri el, akkor köteles bizonyítani, hogy a hiba (hiba oka) a vásárláskor nem volt benne a termékben. Ennek a bizonyítási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől kér szakvéleményt. Amennyiben a kereskedő semmit sem tesz, a fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést, illetőleg polgári peres eljárásban érvényesítheti szavatossági igényét.

Ha 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő elismeri, akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A választás lehetősége nem áll fenn abban az esetben, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze.

Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ha 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő nem ismeri el, akkor a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy a hiba oka már a vásárláskor benne volt a termékben. A bizonyítás egyik lehetséges módja lehet az, hogy a fogyasztó szakvéleményt kér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. Ez esetben a forgalmazó köteles a hiba jellegére vonatkozó álláspontját haladéktalanul írásban átadni a fogyasztónak. Ha a forgalmazó ezt megtagadja, akkor a fogyasztó a forgalmazó telephelye szerint illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez fordulhat panasszal.

Amennyiben a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálatát kéri, akkor először érdeklődjön, melyre soron kívüli tájékoztatást kaphat a vizsgálati díjról. Ha azt elfogadja és befizeti, akkor a továbbiakban az alábbiakat kell a fogyasztónak a Főfelügyelőség részére eljuttatnia:
– jegyzőkönyv,
– forgalmazó nyilatkozata a hiba jellegére vonatkozóan,
– kifogásolt termék,
– vizsgálati díj befizetésének igazolása /a vizsgálati díj a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség pénztárában (hétfőtől csütörtökig 9 és 12 óra között) és csekken is befizethető/.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a jegyzőkönyv, a forgalmazói nyilatkozat, az áru és a vizsgálati díj befizetését követően 15 munkanapon belül (ami indokolt esetben 10 munkanappal meghosszabbítható) köteles elkészíteni a szakvéleményt. A szakvélemény a forgalmazóra nem kötelező.

Ha a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, akkor a fogyasztó a peren kívüli megegyezés érdekében a Békéltető Testülethez (1.000 Ft eljárási díj ellenében eljár, maximum 60 napon belül határozatot hoz, a panaszt és az ajánlást nyilvánosságra hozhatja), vagy a Bírósághoz fordulhat.

Figyelem!
– Sem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, sem más vizsgáló intézet által kiadott szakvélemény nem kötelező érvényű, de elősegítheti a felek egymás közötti megegyezését.
– A vizsgálattal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.
– Amennyiben a jótállási kötelezettség alá eső termékekkel kapcsolatban merül fel minőségi kifogás, akkor a 117/1991.(IX.10.) Korm. rendelet hatályban maradásáig továbbra is a kötelezettet terhelik a minőségvizsgálattal kapcsolatos megrendelési, szállítási és vizsgálati költségek.



Szólj hozzá!

További Laptop

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés