IVSZ: 11. MENTA – kihagyhatatlan

Az elmúlt egy év piaci, kormányzati és európai tapasztalataiból levont tanulságokat az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöksége az Informatika=versenyképesség programba sűrítette. A program, melynek eredményeit az aktuális EU fejlesztési ciklus végére, 2006-ra várja a szövetség 5 olyan területet jelöl meg, amelyen keresztül aktívan hozzájárul az ország versenyképességi pozíciójának javításához. A programot dr. Kóka János, az IVSZ elnöke mutatja be az IVSZ 11. Menedzser Találkozóján, amely minden eddiginél több érdeklődőt vonz a legaktuálisabb kihívások megtárgyalására az informatika és az infopolitika területéről Balatonkenesére, 2004. szeptember 10-12-ére.

A program megvalósításához az IVSZ Tudásgazdaság-fejlesztési Ügynökség létrehozását javasolja a mindenkori kormány részére. A tudásgazdaság fejlesztésével elérhető a nemzeti össztermék mintegy tíz százalékát előállító magyar ICT szektor jelenlegi tíz százalékos fejlődési ütemének felgyorsítása. Ennek megvalósulása esetén az ICT szektor nagymértékben, akár egész százalékkal járulhat hozzá a magyar GDP növekedéséhez. A Szövetség álláspontja, hogy az információs technológiai fejlesztésekre szánt állami források bővítésére van szükség, hiszen Magyarország Unión belüli versenyképessége jórészt azon múlik, hogy milyen pozíciókat szerez az európai információs társadalomban, milyen fejlesztéseket visz végbe az információ-technológiában.

A program fejezetei:

1. Adókedvezmények rendszerének kialakítása, folyamatos pénzügyi kormányzati lobbi;
2. Export támogatási koncepció megvalósítása, a SW export húzóágazattá formálása;
3. NFT I: közreműködés ágazati informatikai és e-közigazgatási stratégiák és kialakításában;
4. Brüsszeli lobbi és pályázatok útján tudás-disszemináció a magyar ICT piacon;
5. NFT II: önálló tudásgazdaság/információs társadalom operatív program kidolgozása.

A 11. IVSZ Menedzser Találkozó központi témája a magyar gazdaság versenyképessége, amelyről az ICT szakma vállalkozásainak képviselői, politikusok és meghívott szakértők osztják meg egymással gondolataikat előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében. A konferencia célja, hogy kommunikációs lehetőséget teremtsen az ICT-cégek egymás közötti, illetve a kormányzati szakemberekkel folytatott eszmecseréjéhez, ezzel is elősegítve a magyar informatikai és telekommunikációs szakma fejlődését.

A kormányzat részéről a konferencia vendégei lesznek a szakminiszterek és államtitkárok. Elfogadta az IVSZ meghívását az EICTA igazgatója, Mark MacGann is, aki Magyarország felzárkózási lehetőségeiről tart előadást. Olyan témákról vitáznak a kerekasztal résztvevők, mint az EU-források elérhetősége és a pályázati tapasztalatok, a hazai szoftverágazat fejlődési lehetőségei, az új jogi szabályozások hatása az infokommunikációs vállalatokra.

Szoftverfejlesztés: a húzóágazattá válás kapujában
A MENTA-n részletesen bemutatandó IVSZ Informatika=versenyképesség programjának szoftverfejlesztéssel és –exporttal kapcsolatos sarokpontja a követezőek:

1. Adókedvezmények rendszerének kialakítása, folyamatos pénzügyi kormányzati lobbi
Az IVSZ konkrét rövid távú javaslata: a kutatás+fejlesztés illetve a szoftverfejlesztés és -export területén alkotó tevékenységet végző fejlesztők adó- és tb-járulék kedvezményben részesüljenek olyan mértékben, hogy az összes közteher ne haladja meg a nettó munkabér 60%-át azon cégek esetében, ahol évente és foglalkoztatottanként több mint 15.000 euró infokommunikációs és/vagy innovációs hozzáadott értéket termelnek. Javaslatuk a Pénzügyminisztérium szakértői szerint is konform az EU-irányelvekkel, a döntés a magyar kormány hatásköre.

2. Export támogatás koncepció megvalósítása
A magyar szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek 20%-a, 40 cég exportál, és ez a szám a kutatás szerint a következő két évben akár megduplázódhat. Egy vállalat átlagosan 131 millió forintos exportárbevétellel rendelkezett 2002-ben, ami 2003-ra 113 millió forintra csökkent (-14%). Ugyanakkor 2004-re az exportban is 15%-os növekedést remélnek a cégvezetők. A magyar ICT piac e rejtett tartalékai felszínre juttatását az IVSZ átgondolt szoftver exporttámogatási koncepcióval segíti.

Az IVSZ és GKI eNet 200 szoftverfejlesztő céget érintő kutatása alapján egy magyar átlagos szoftverfejlesztéssel is foglalkozó informatikai cég szoftverfejlesztési árbevétele 2002-ben nettó 145,6 millió, 2003-ban 155,8 millió forint volt, amely a cégek bevételében átlagosan 60%-os arányt képviselt. Az egyszámjegyű 2003-as növekedés után a cégvezetők az év háromnegyedénél 15%-os növekedési várakozásról számoltak be 2004-re vonatkozóan. A kutatásban résztvevő exportáló cégek célország-sorrendje a következő:

1. EU – régi tagállamok – a volumen 53%-a
2. EU – új tagállamok – a volumen 17%
3. Balkán – Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Macedónia, Albánia – a volumen 14%
+ az USA és a Távol-Kelet, Dél-Kelet Ázsia

Különböző minősítési típusokkal rendelkező szakemberek aránya az összes foglalkoztatott között mindössze 10%, miközben a professzionális szoftverfejlesztési tevékenység alapját a minősített szakemberek és a minőségbiztosítás adják.

Az IVSZ tagjai kezdeményezésre hozta létre az „IVSZ Software Export Award” díjat, amely a szoftverexportot bonyolító vállalkozások ismertségét hivatott növelni. A pályázaton azon cégek vehettek részt, akik az elmúlt gazdasági évben 100.000 euró értékű, illetve az elmúlt három gazdasági évben 400.000 euró értékű exportot bonyolítottak. A pályázaton 9 IVSZ cég indult sikeresen, akik a jövőben jogosultak a speciális logó, illetve a „Minősített Szoftver Exportőr” cím használatára.

A díjazott cégek: Allround Kft., Datorg Team Kft., HLC Kft., IT Consulting Partner Kft., Megatrend 2000 Rt., MINOR Rt., ScanSoft-Recognita Rt., Qualysoft Informatika Rt., VírusBuster Kft.

Az „IVSZ Software Export Award” díj ünnepélyes keretek között, a szakma nyilvánossága előtt, szeptember 11-én, szombaton 14 órakor a MENTA-n kerül átadásra.

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) felkérésére a Szövetség összegezte tagjai elvárásait a Kht. 2005-ös tevékenységére vonatkozóan. A javaslatok között kiemelt helyen szerepel a szoftverexport támogatása, illetve egy, kimondottan az informatikára elkülönített alap létrehozása.

A magyar export szempontjából fontos piacok az üzleti találkozók, konferenciák és kiállítások szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, ilyen célország többek között Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szerbia, Vietnám, Indonézia, Észak-Amerika és Oroszország.