Mitől függ egy nyugdíjbiztosítás hozama?

A nyugdíjbiztosítás még mindig az egyik legnépszerűbb nyugdíj előtakarékossági formának számít. Ennek egyik oka, hogy rugalmas és komplex konstrukcióval köthető, továbbá igen jó hozamokat ígér. Mitől függenek ezek a hozamok?

Mit jelent a nyugdíjbiztosítás és miért olyan népszerű?

Három nyugdíj előtakarékossági forma létezik hazánkban. A nyugdíj előtakarékossági számla, a magánnyugdíj pénztár és a nyugdíjbiztosítás. Utóbbi a legfiatalabb megtakarítási forma, amely elérhető és szintén jár rá a 20 százalékos adójóváírás. Ez a nyugdíjbiztosítás, ahogy a neve is mutatja valóban egy biztosítást takar. Méghozzá az életbiztosítások egy típusát jelenti, amely pontosan ezért nem csak a nyugdíjazásunkra biztosít. Mivel életbiztosítás, így együtt jár azzal, hogy az esetleges elhalálozásunk esetén is folyósít a szerettünknek, sőt 40 százalékos rokkantság esetén is. Ezért a nyugdíjbiztosítás egy olyan formáció, ami tulajdonképpen az egész életünket végigkísérheti. 2014 óta lehet igénybe venni rá az adójóváírást, ezért valóban egy kifejezetten modern nyugdíj előtakarékossági formáról van szó. A fiatalok körében pedig egyre népszerűbbnek számít. Ennek az oka az, hogy a biztosítási jellege végett mégiscsak kevésbé emlékeztet a majdan eljövendő nyugdíjas éveinkre – elvégre erre fiatalon senki sem szeret gondolni. A másik oka pedig az, hogy olyan befektetési egységekhez köthető portfóliót is választhatunk, amely például kifejezetten támogatja a fenntartható vállalatokat. Ez sok fiatal számára szimpatikus, ráadásul igencsak nyereséges hozamokat ígér, hiszen ezeké a vállalatoké tulajdonképpen a jövő. Ezen kívül a nyugdíjbiztosítás ajánlatok és hozamok meglehetősen kecsegtetőek sokak számára. A mai bizonytalan gazdasági helyzetben pedig egyáltalán nem árt, ha egy államtól független jó hozamot kínáló előtakarékossági formát választunk magunknak. A nyugdíjbiztosítás tökéletesen alkalmas erre.

Milyen típust választunk?

A nyugdíjbiztosítás hozama nagymértékben függ attól, hogy pontosan milyen típust választunk azon belül. Ugyanis a nyugdíjbiztosításnak többféle típusa létezik. A legismertebb a klasszikus nyugdíjbiztosítás, amely nem magas kockázatú, így kiszámítható ám alacsonyabb hozamokkal dolgozik, mint például a kockázati. A klasszikus fix kamatokhoz kötött, vagyis minden évben kiszámíthatóan annyi nyereséget termel, mint amire szerződtünk. A kockázati, azaz befektetési egységekhez kötött életbiztosítás már egy modern, rugalmasabb forma. A klasszikus ugyanis nem mozgatható, ezért kevésbé rugalmas. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban egy olyan konstrukciót kínál, ahol mi magunk választhatjuk ki a portfóliókat. Ebből adódóan hasonló mint a magánnyugdíj pénztár, azonban itt nemzetközi befektetésekkel is dolgozhatunk. Ehhez köthetően pedig legalább húszféle portfólióból is választhatunk. A portfóliók olyan csomagokat takarnak, amelyekben különféle tulajdonságú értékpapírok és részvények vannak összeválogatva. Választhatunk például olyan portfóliót amely fenntartható vállalatok részvényeiből válogat, vagy nézhetünk vegyes portfóliókat is. Ennek kapcsán pedig tudunk variálni abban, hogy milyen hozamokat szeretnénk látni. Persze, mivel itt kockázati biztosításról van szó, ezért nem garantált, hogy minden évben azonos hozamú nyereségünk lesz. Viszont ha jól tudunk kalkulálni, akkor össze tudjuk úgy válogatni a részleteket, hogy megfelelő hozamot érjünk el vele a nyugdíjba vonulásunkig.

Milyen hozamokkal számolhatunk?

A nyugdíjbiztosítás megkötésekor meg fogják tőlünk kérdezni, hogy milyen várható hozamot szeretnénk elérni éves szinten? Ez kulcskérdés, ugyanis a megfelelő hozamot a várható nyugdíjunkhoz kell igazítani, vagyis nem szabad rácsapnunk egyből a legolcsóbb konstrukcióra csak amiatt, mert olcsó lesz a fenntartása. Ha csak a fizetendő költségeket nézzük, akkor bizony ráfázhatunk, mert például a magánnyugdíjpénztár sokkal olcsóbb lehet, amennyiben elég számunkra a 4 százalék körüli hozam. Ha viszont ettől nagyobb hozamot szeretnénk, akkor mindenképp olyan nyugdíjbiztosítást válasszunk, ami ezt megadja. A hozamok mértéke például a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás esetén függ a portfóliók típusától és persze a pénzkezelő szakemberek ügyességétől is. Viszont amennyiben jól választunk, és nem szeretnénk mindenáron a fogunkhoz verni a garast: akkor a 10 százalék körüli hozamot is elérhetjük. Ez persze igen kecsegtetően hangzik, viszont a kockázati befektetés hozamairól van szó, amit azt jelenti, hogy bizonyos években ez csökkenhet. Ám most már elég biztosak lehetünk a dolgunkban. Túl vagyunk egy nagy járványon és jelenleg is egy olyan instabil gazdasági helyzetben élünk, ami biztosítja a leendő nyugdíjbiztosítást kötőket arról, hogy az utóbbi években produkált hozamok aligha fognak a közeljövőben mélyebbre süllyedni. Ez tehát egy biztos pont, és a 2020-as években például 4 százalék alá nem mentek ezek a hozamok. Tehát összességében várhatóan a legrosszabb esetben is ennyi hozamot nyerhetünk egy kockázati befektetésen is. Ez pedig egyáltalán nem rossz irány főleg, ha belegondolunk, hogy ettől csak magasabb hozamok várhatóak egy-egy jó év eredményeként.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!