Aranybányászat a régi PC-kből

Modernkori aranybányának számítanak a megunt, elavult, elromlott számítógépek alkotta „szeméthalmok”. Mivel az elektronikus eszközök rengeteg értékes fémet tartalmaznak – többek között aranyat is, a csatlakozóknál -, ezért a távol-keleten nem egy vállalkozás foglalkozik azzal, hogy újrafeldolgozza az odakerülő elektronikus hulladékot. A technológiai szint azonban nem túl magas a világ IT-temetőinek számító országokban, ezért gyakran a környezetre igen káros módon nyerik ki a még hasznosítható fémeket a PC-kből. Ezen szeretne változtatni Kína – az ország kutatói egy olyan eljárást fejlesztettek ki, mellyel Földünket kevésbé megterhelő módon végezhető el a reciklálás.

A nyákok (nyomtatott áramköri lapok) több rétegnyi üveggyapotból (is) állnak, emellett gyantát is tartalmaznak, valamint számos elektronikai alkatrészt (chipek, kondenzátorok, ellenállások stb.). Évente átlagosan 9 százalékkal nő előállított mennyiségük, csak Tajvan és Kína több mint 200 millió négyzetkilométernyit (!) állított elő belőlük tavaly. Viszont újrafeldolgozást csak igen kis százalékuk élt meg, azaz többségük valahol parlagon hever, rosszabb esetben elszórva a környezetben, ahol mindenféle ártalmas anyagok, többnyire nehézfémek oldódnak ki belőlük.

Csiao Tong Egyetem
A sanghaji oktatási intézmény kutatói ezen változtatnának egy új technikával. Mintegy 400 kilogrammnyi, szemétnek minősített nyákkal folytattak kísérletet a kínai kutatók, amit főként lakossági visszagyűjtés révén szereztek be. Egy forgatógéppel kis részekre tördelték az áramköri lapokat, majd egy kalapáccsal 1 milliméteresnél is kisebb darabkákra zúzták a törmeléket. Ezt követően, egy magasfeszültségű elektromos mező segítségével különválogatták a fémes és nemfémes anyagokat. A fémeket ezután egy vákuumszerkezetben újra felhasználható állapotba hozták; de nem kell aggódni a többi alapanyag felhasználásáért sem. A kínai kutatók rájöttek, hogy a tömbösített salakanyagot lemezszerűvé alakítva építési anyagként lehet hasznosítani.

A neves Cambridge-i Egyetem egyik kutatója, Derek Fray elismerően nyilatkozott a kínai technikáról, szerinte az ilyen fejlesztések fontos lépést jelentenek az elértéktelenedett áramkörökben levő anyagok újrafelhasznosításában. A New Scientist magazinban tett nyilatkozata szerint a technika a nyákok jelentette környezeti veszély elhárításában játszhat komoly szerepet. És habár Fray szerint valóban lecsökkenti az eljárás során keletkező káros anyagok kibocsátását, további tényezőket is meg kell vizsgálni. Ilyen például az olvasztás lehetősége, ami még több fémet tenne visszanyerhetővé, ez ráadásul a vákuumtérben való desztillálásnál is kevesebb energiát igényelne. Igaz, hogy ezen művelet során több mérgező gáz szabadul fel, viszont ezek semlegesítésére már rendelkeznek megfelelő technikákkal.

Kérdés persze, hogy mennyibe kerül az újrafeldolgozás – amint jelentősen drágább lesz, mint a környezetszennyező módszer, életképessége megkérdőjelezhetővé válik. Hiszen világunkat (sajnos) nem a környezettudatosság, hanem a profit irányítja.