Kalózbarát intézkedés az EU-tól?

Az Európa Tanács jelenleg azt vizsgálja, hogy mennyire minősíthető magánszférát érintő adatnak az IP-cím. Teszi mindezt azért, mert nemrég egy adatvédelmi szabályozással foglalkozó csoport az ügyben való állásfoglalásra kérte fel az ET-t. Egy pozitív döntés az olyan internetes nagyvállalatok, mint például a Google, üzletpolitikájának megváltoztatását kényszerítené ki – az amerikai cég ugyanis jellemzően eltárolja a szolgáltatásait igénybe vevők IP-címeit.

Peter Scharr, a német adatvédelmi biztos szerint az adott számítógéphez tartozó IP-cím nem minden körülmény között minősül személyesnek, vagy köthető egyetlen személyhez. Begépelése esetén azonban mégiscsak létrejön a kapcsolat közte és az azt beíró személy (vagy vállalat) között, ezért védeni kellene, érvelt Scharr.

Van, aki jól járna, van, aki nem
Nem hagyta szó nélkül a leendő szabályozást a Google; amennyiben ugyanis elfogadják, akkor nem gyűjthet IP-címeket az Európai Unión belül. Peter Fleischer, a vállalat magánszférával kapcsolatos ügyekben illetékes tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy cége csak azért folytat ilyen tevékenységet, hogy ügyfeleinek még pontosabb szolgáltatásokat nyújthasson. Nem ugyanazt a keresési találatlistát várja egy internetező Németországban és Indiában, hozott életszerű példát Fleischer, kijelentésének alátámasztására.

Ráadásul az IP-címek jelenlegi kezelése komoly szerepet játszik az úgynevezett kattintás-csalás (click fraud) elleni küzdelemben is. A Google reklámbevételeinek jelentős részét ugyanis úgy szerzi, hogy az általa megjelenített reklámokra érkező kattintások után nyújtja be a számlát hirdetőinek. Akik pedig szeretnék, ha a klikkelések mind valós érdeklődők lennének, és nem a „semmiért” fizetnék a Google-nek.

Nem csak a keresővállalatok lehetnek azonban gondban az öreg kontinensen, hanem a P2P kalózokra vadászó szervezetek is, amelyek a bíróság elé citált internetezők szinte mindegyikét IP-címük alapján kerítették elő. Az adott, törvénysértőnek mondott szolgáltatásba becsatlakoznak, majd figyelik, mely IP-címről milyen jogvédett tartalmakat osztanak meg. Ezt követően a fenti tevékenységhez tartozó IP-címeket átnyújtják az érintett Internet-szolgáltatóknak, arra kérvén őket, hogy adják ki a címekhez kapcsolódó előfizetők elérhetőségét. Egy esetleges EU-s szabályozás ezt a gyakorlatot lehetetlenítené el.