A vállalatoknak csak a fele alkalmaz online reklámot

A FigyelőNet egyik cikke szerint csupán a vállalatok fele használja az online médiát reklámozásra. Legtöbben a marketing kommunikációs keretből 2-5 százalékot költenek Internet-reklámra.

A Netsurvey Internetkutató Intézet igazgatója, Bokker Sándor, ´Multimédia Barométer´ című új kutatásának előrejelzései szerint azonban ez az arány várhatóan növekedni fog, s az elkövetkezendő két évben már a 6 százalékot is jóval meghaladja a hirdetési megbízásokat adó cégek többségénél.

A felmérés során megkérdezett vállalatok 89 százaléka rendelkezik saját honlappal. Egy részük számára az Interneten való megjelenés már nem újdonság, hiszen a cégek honlapjainak fele három éve vagy régebben került fel a Hálóra. Viszont 12 százalékuk az utóbbi egy évben döntött pozitívan ebben a kérdésben. A Miért nem rendelkezik az ön vállalata saját honlappal? kérdésre legtöbben azt válaszolták, hogy készül, illetve fejlesztés alatt áll. Sokan mondták, hogy nem lenne gyakorlati haszna.

A honlapok zömének célcsoportját lakossági, illetve vállalati ügyfelek jelentik. Figyelemre méltó arányt képvisel a sajtó. A beszállítókat, illetve leendő alkalmazottakat célozza meg a honlapok egyaránt közel 10-10 százaléka. A megkérdezett vállalatok háromnegyede egy honlapot működtet, míg további egynegyede többet. A honlapok legnagyobb részét külsősök készítik, ahogyan a webdesignt is.

Az online kampány tervezésével és lebonyolításával szintén inkább külső céget szoktak megnézni. Többségében vállalaton belüli hatáskör viszont a honlap frissítése és a multimédiás stratégia kidolgozása. Az online reklámeszközök közül legtöbben a bannert használják. Utána sokkal kisebb aránnyal következik a szponzorálás, nyereményjáték és e-mail hirdetés.

A kutatás és fejlesztésekre 140 milliárd forint jutott tavaly, ami 33 százalékos növekedés a megelőző évihez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. A jelentésből szerint a ráfordítások a GDP 0,94 százalékát teszi ki. Az EU tagállamaiban ez az arány átlagosan 2 százalék, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban pedig 7-9 százalék.

A magyarországi kutatóhelyek száma 15,5 százalékkal nőtt, amelyből 301 új kutatóhely felsőoktatási intézményekhez vagy vállalatokhoz kötődött, 12 pedig új kutatóintézet, vagy egyéb új kutatóhely. A vállalkozások több mint 20 százalékkal, a felsőoktatási kutatóhelyek mintegy 43 százalékkal költöttek többet, mint 2000-ben. A többi kutatóhelyen 33 százalékos volt a növekedés. A K+F beruházások értékének emelkedése 2001-ben 31 százalékot tett ki, ami 12 százalékponttal elmarad a megelőző évi adattól.

A KSH szerint a szerényebb ütemű növekedés annak a következménye, hogy az összes beruházáson belül döntő részarányt képviselő vállalkozási szektor 2000. évi kiugróan magas, 60 százalékos növekedéshez képest tavaly csak 8,5 százalékos bővülést regisztráltak. A K+F tevékenységet 88 százalékban a költségvetés és a vállalkozások finanszírozták, a fennmaradó többit nemzetközi forrásokból valósult meg.