Teszt: Samsung Galaxy Note – táblatelefon

A Note-ot kétféleképpen nézhetjük. Az egyik álláspont szerint a Note nem más, mint tablet és telefon egyben, a másik nézőpont szerint pedig a Note telefonnak túl nagy, tabletnek pedig túl kicsi. Nos, az igazság – mint mindig – a kettő között van.

Kétkezes
A Note ugyanis nem más, mint egy óriási, már-már tablet-méretű, 5,3 collos kijelzővel rendelkező mobiltelefon. A méreteket tekintve a saját kezemet egy 10-es skálán 6-os méretűnek mondanám, gyakorlatilag nem találni olyan fogást a készüléken, mellyel kényelmes, vagy bármilyen módon kézbe illő, ergonómikus lenne. Vízilabdások és akromegáliások előnyben: az óriási méretű tenyérrel rendelkezők vélhetően meg tudják oldani az egykezes használatot, ha nagyon szeretnék.

A Note nem véletlenül sikerült kétkezesre: bevallottan annak szánta a gyártó, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a mintegy 2000-es évek elejét idéző PDA-korszak reneszánszaként felbukkanó, a Note jobb alsó sarkában megbújó toll. A stylus nem meglepő módon az óriási AMOLED képernyőn való kézírást, jegyzetelést, illetve rajzolás segíti, mely a pólós, illetve egyéb növekedési hormon problémákkal küszködő vásárlói célcsoportot tovább tágítja. Beleérző-képességünket és fantáziánkat már-már a maximumig járatva az alábbi vevőkört látjuk magunk előtt még a Note kapcsán: pincérek (rendelések felvételére), taxisofőrök (gyors jegyzetelésre), rendőrök (jegyzetelés a’la Columbo felügyelő), rendezvényszervezők (helyszínen való munkára), hang- és fény technikusok (egy képernyőn való irányításra) és a Navik, a Pandora bolygóról, . Ha az olvasónak eszébe jut még, akkor a lenti Facebook kommentekben várjuk a további javaslatokat.

A tollat alapvetően nehéz kihúzni a hátlapból, de ez valószínű azért van, mert majdnem hogy vadonatúj készüléket tesztelhettünk. A használatához speciális alkalmazásokat is kapunk a telefonhoz, az egyik ilyen az alapállapotbeni képernyő jobboldali scrollozásávla elérhető jegyzet alkalmazás, mellyel különféle színekkel és vastagsággal tudunk írni. Nagyon jó, hogy a vonalvastagság aszerint változik, hogy mennyire nyomjuk rá a tollat,  kevésbé jó, hogy a kezünket nem, vagy csak nem természetes mozdulatok árán tudjuk megtámasztani, így a jegyzetelés, mint olyan egy egészen más mozdulatsort feltételez, mint azt a papírnál megszoktuk. Van viszont a „sima” mellett kockás, vonalas, milliméter papírt mintázó háttér, illetve még akár kottázhatunk is az előre beépített hátterek segítségével. Lehetőség van a beépített jegyzet programból a kézírásból szöveggé való konvertálásra, ez a tapasztalatunk szerint szinte csak és kizárólag nyomtatott nagybetűkkel és számokkal működik, a folyóírást – valószínű azért is, merthogy a nem természetes kéztámasztás miatt kénytelen-kelletlen a normálisnál csúnyábban írunk a Note-ra – nem ismeri fel a telefon.

Ugyanakkor a kézírás mellett lehetőség van hangutasításokra is, a leglátványosabb az Android Marketben a hang-alapú keresés: itt a Facebook, Foursquare szavakra meglepően pontos találatot ad, az ilyen fícsörök kipróbálásánál az első 3 próbálkozás során általában elhangzó „fuck you”-t is meglepően jól felismeri a telefon. A találati listán ugyanakkor a keresést cenzúrázva fxxx you-ra az első találat a Dropbox.

A hétköznapokban
Hétköznapi használatra a Note azonban kicsit körülményes. Ha mobiltelefonként nézünk rá, akkor a kétkezes mivolta miatt a gyors, promt használat – mely igényt maga a mobiltelefon, mint termékkategória ihletett – nem kényelmes, belefér ugyan az öltöny- és farzsebbe, de azért komfortosnak nem mondható a tárolása. Tabletként a gyári Samsung Readers Hubból és a Táblamagazin.hu lapjaiból is lehúztunk párat, mi – a magunk 30 évével – el tudtuk őket olvasni, de 50 felett én inkább a 10 collos tabletet venném akár a szülők, akár a nagyszülők számára.

Ugyanakkor a képek, videók, weboldalak, egyéb multimédiás tartalmak egészen egyszerűen gyönyörűek és minden eddigi mobiltelefonos megoldásnál élvezhetőbben fogyaszthatók a kijelzőn. A 800 x 1280 pixel felbontású AMOLED képernyőn megjelenő színek valóban csodálatosak, ahogyan a belső, 8 megapixeles kamerával készült fotók, vagy HD videók színei is nagyon szépen visszajönnek a telefon kijelzőjén keresztül. Egyedüli hiányérzetünk csupán azzal kapcsolatban lehet, hogy a készülékkel készített, vagy arra letöltött képek és videók nem nézhetők meg úgy a tévé képernyőjén, hogy a Note-ot egy HDMI kábellel összekössük, merthogy egészen egyszerűen az itthon forgalomba kerülő verzióba nem került se HDMI csatlakozó, se kábel. Hozzá kell tennem, hogy mobiltelefonos sajtótájékoztatókat kivéve, nem is igazán láttam még itthon olyan helyzetet, amikor valaki a mobilját tévére kötötte volna. Illetve de, egyszer, amikor a lakásfelújításunk során egy hónapig bérlakásban laktunk, akkor az akkori Nokiámra előfizetett mobiltévét próbáltam meg nézni a tévére kötve, de a szakadozások mellett a telefon olyannyira felmelegedett egy fél óra után, hogy a kezdeti mobiltévés lelkesedésem azonnal szertefoszlott.

Az 1,4 GHz-es processzor kellően jól kiszolgálja a hardvert, lassulást, fagyást, egyéb anomáliákat a teszt során nem tapasztalatunk. Ez ügyben egy fontos dologra felhívnám a kedves olvasó figyelmét: ne vegyünk 30.000 Ft-os androidos telefonokat, még akkor sem, ha „az is androidos, meg ez is, akkor nem mindegy?” méltán szakszerű véleményeket halljuk meg, vagy akarjuk meghallani. Ugyanis az árképzés itt sem hasra ütésre megy: ha tényleg ki akarjuk használni okostelefonunk képességeit, akkor igenis kell az erősebb processzor és a szép kijelző, ami a legtöbb esetben mobiloknál a 70.000 Ft feletti, tableteknél pedig a 100.000 Ft feletti kategóriát jelenti. Egyelőre.

Na persze ha csak azért szeretnénk okostelefont, hogy legyen, és az átlagfelhasználókhoz jellemzően nem nagyon akarunk se plusz alkalmazásokat letölteni, sem pedig annak funkcióit használni (vagy netán erre se időnk, se energiánk nincsen), akkor megteszik az olcsóbbak is, egy fontos: ne az ilyen készülékeknél tapasztalt élményekkel azonosítsuk se az adott márkát, se pedig az Androidot. Merthogy androidos és androidos készülékek között óriási különbség is lehet.

Egyébként nagyon szép
A Note amellett, hogy nagy és erős, szép is. Kellően vékony, kecses, a hátlap és valamennyi design elem letisztult, baloldalt a kikapcsoló, jobboldalán a hangerő gombok vannak, alul pedig egy micro USB csatlakozóval tudjuk tölteni. A készülék tetején találjuk a szabványos fejhallgató csatlakozót, amihez a gyári csomagban kapunk egy fehér színű fülest is. Ezzel kapcsolatban azért picit értetlenül állunk: oké, hogy a fehér kúl, de a fekete telefonhoz mégiscsak fekete fejhallgató dukálna. És akkor már ha itt tartunk mégvalami: a Note csak és kizárólag fekete színben érhető el, ezzel – és méreteivel – pedig egészen biztos vagyok benne, hogy 95%-ban férfiak lesznek azok, akik használják.

A Note az egyetlen, amiben nem óriási, az a belső memória: a Magyarországon piacra került darabok 16 gigás belső háttértárral vannak szerelve, de szerencsére microSD kártyával akár ennek többszörösére is bővíthetjük tablettelefonunkat.

A 2500 mAh-s akksi a kissé furán le- és felpattintható hátlap alatt húzódik, mely közepes használattal (1 óra telefon, 2-3 SMS, 10-20 perc mobilnet) 2 napot bír. Biztos ami biztos, azért nem árt, ha naponta töltjük, ha netán eltévedünk a városban, vagy a városon kívül, bizony amilyen komoly segítséget nyújthat a beépített navigáció, annál nagyobb bosszúságot is okozhat az, ha a második nap vége felé pont akkor adja meg magát a telefonunk, amikor aktuális desztinációnk célvonalánál állunk.

A használat során az egyedüli negatív tapasztalatom a Facebook androidos használatával volt: a közösségi oldal alkalmazását az Android Marketből telepítve igen komoly hiányosság, hogy Facebook üzeneteinkről, a falunkra postolt dolgokról alapállapotban egyáltalán nem kapunk semmilyen figylemeztetést, ezzel egy iPhone után meglehetősen fapadosnak hathat a FB mobilos használata.  Gondolom egy üzletpolitika a Google-nél, hogy ilyen módon nem támogatják a Google + ellenfelét, nem a Samsung hibája.

Ilyen képeket készít

Tehát
A Note tehát alapvetően a tökéletes telefon lenne, ha ketté lehetne hajtani és úgy zsebre rakni. Így viszont egy kiváló telefon, ámbár túlméretezett, ugyanakkor multimédiás szempontból egészen elképesztő, amit felhasználói élményben nyújt. Jelenlegi 170ezer Ft körüli ára eléggé horror, ezért az összegért érdemes elgondolkodni, hogy egy húszas rádobásával az ember inkább egy tabletet és egy okostelefont vegyen, mintsem ennek kombóját. Ugyanakkor ha mégis emellett tesszük le voksunkat, akkor csalódni biztosan nem fogunk.