Már az előző Lumia generációknál is odafigyelt a Microsoft, hogy lehetőleg minden árszintet lefedjenek, így például igen alacsony áron is hozzájuthattunk ilyen telefonhoz. Ez a stratégia most sem változott, a kínálat csúcsát jelentő 950 és 950 XL mellett az új alapverziót, az 550-est is befutott hozzánk egy tesztre.
Külső és csomagolás
A Lumiák csomagolása már egy ideje az egyik legminimalistább az okostelefonok között. Környezetbarát papírdobozban vár minket a telefon, némi papír leírás és egyetlen hálózati töltő. Nincs headset, de még USB kábel sem, előbbi nem annyira meglepő, utóbbi azért szokatlan, még a szabványos csatlakozó ellenére is. Két nagyobbik testvéréhez képest az 550-es egészen kompakt darab, egy kézben is simán elfér és kezelhető. Az is igaz viszont, hogy a kijelzőkávák vékonyításával és a szögletes oldalak lekerekítésével még lehetett volna nyerni néhány millimétert.
Hozzánk teljesen feketében érkezett a telefon, létezik fehérben is, ami ebben az esetben a hátlap színét jelenti. Szemből a 4,7 hüvelykes kijelző a fő elem, ami 720p-s felbontásával okozza az első meglepetést. Kellemes képet ad, még napsütésben is látható marad, de csak szemből, mert oldalról már kissé torzulnak a színek. Felül előlapi kamerával, fény- és közelségszenzorral, valamint a beszédhangszóróval találkozunk, értesítési LED sajnos nincs. A kijelző alatti résszel viszont nem kell foglalkozni, ott semmi sincs, a vezérlőgombok a képernyőn jelennek meg. Az alsó élére került a microUSB, felülre a 3,5 mm-es jack, míg jobbra a bekapcsoló és a hangerőszabályzó. Utóbbiak kialakítása lehetne jobb, eléggé belesimulnak a házba és kissé bizonytalan a nyomáspontjuk. Hátul egy Windows logó, a kihangosító furata és a kamera osztozik a helyen.
Hardver
Egy alapmodelltől megszokottan szerény komponensek dolgoznak a burkolat mögött. A négymagos Qualcomm Snapdragon 210 mindössze 1,1 GHz-en üzemel, ahogy az 1 GB RAM-tól sem esünk hanyatt. Ám a Windows Mobile már korábban is igazolta, hogy nem kell erőmű a normális működéséhez. Ha nem száguld az 550-es, de a rendszer sebessége egész jó, egyedül a multitask megy kicsit döcögősebben a kevés RAM miatt. Szerencsére a stabilitással se volt gond, lefagyás vagy önkényes újraindítás egyszer sem fordult elő a teszt során. A belső tároló 8 gigabájtos, ebből persze a rendszer lefoglal némi helyet, de a többi a miénk. Ha ez sem elég, akkor ott a microSD bővítés, ez ma már standard a Windows-nál is. Ráadásul a telefonhoz automatikusan jár OneDrive tárhely is, úgyhogy helyhiányban nem fogunk szenvedni.
Szoftver
Nos, ha valamiről lehet hideget és meleget is mondani egyszerre, az a rendszer. Azt már említettem, hogy stabil és a sebesség is megfelelő. Az is tény, hogy az új 10-es verzió óriásit fejlődött nem csak a kezdeti 7-eshez képest, hanem az előd 8/8.1-el összehasonlítva is. Jelentősen bővültek a testreszabási és finomhangolási opciók, így már nincs komolyabb hiányérzete az embernek. Eközben megőrizték az alapkoncepciót, tehát a csempés, görgethető főképernyőt és az ABC-alapú, listás főmenüt. Utóbbival nekem elsősorban az a gondom, hogy nagyon helypazarló, főleg a dupla kereső (kezdőbetű és keresősáv) miatt. Ám az igazi „nehéz ügy“ a korábbi Beállítások helyét átvevő Gépháznál kezdődik.
Itt vannak a korábbihoz képest jócskán kibővített beállítási opciók, és ez az a hely, ahol a logikát otthon hagyták a mérnökök. Például a zárolt képernyőhöz kapcsolódó dolgok három teljesen különböző menüponton és menüszinten(!) vannak, sok helyen nem egyértelműek az elnevezések. Az értesítési rendszer különösen káosz, igazából soha nem lehet úgy beállítani, ahogy nekünk jó lenne, plusz bizonyos funkciók gyakorlatilag nem is csinálnak semmit (persze kellene). Végül az egészet megfejelik a különböző kisebb-nagyobb, de mindenképp idegesítők szoftverhibák, amikből több szintén az értesítési rendszert érinti. Kétségtelen, hogy én személy szerint elsősorban Android vonalon mozgok, de használtam már iPhone-t is. Akik szintén ezekről váltanának a Windows-ra, elsősorban türelemre van szükségük, hogy megszokják az új rendszert.
Remélhetőleg később sikerül majd finomítani a dolgokon és persze a hibákat is kijavítják, hiszen az kétségtelen, hogy a kezdetekhez képest komoly a fejlődés, nem is említve az ős Windows Mobile-t, ami egy igazi horror volt ehhez képest. Erre a fejlődésre már csak azért is szükség van, mert van egy probléma, aminek megoldására nem a Microsoftra van szükség: a kevés program. Sajnos az Áruházból nagyon, a másik két rendszeren már megszokott és bejáratott szoftver hiányzik, néhány még csak bétás állapotban van, de a nagy nevek jelentős része hiányzik. Ami pedig elérhető, ott is elég sokszor baj van a kivitelezéssel. A Facebook kliens Androidon sem álomszerű, de itt sajnos sokkal rosszabb, mint várnánk. Nagyon fájó, hogy gyakorlatilag a Google segédprogramok nem léteznek, nincs Drive, Gmail, nem is beszélve a Térképről. Utóbbihoz azért kárpótlást nyújt a HERE navigáció, ami offline működéssel engesztel ki minket.
Multimédia és adatátvitel
Hátul 5 megapixeles fényképező várja a kattintásokat, és nem csupán az autofókuszt, hanem a LED vakut sem spórolták meg róla. Még kellemesebb meglepetés a szoftver, hiszen az első látásra elég fapados felületen egy mozdulattal átválthatunk manuális módba, ahol akár záridőt vagy fókusztávolságot állíthatunk, ilyet ezen az árszinten senki más nem kínál. Azért ne gondoljuk azt, hogy PureView szintű dolgokat művelhetünk az 550-nel, de jó látni, hogy még itt is kellő figyelmet fordítottak a kamerára. Mindezt a tesztfotók is visszaigazolják, a képminőség egész jó, a színek szépek és az erős napsütés ellenére a dinamikatartomány se vészes, persze a HDR kisegít, ha gond lenne. Íme néhány tesztkép:
Zenei fronton sem különösebben rossz a helyzet. A Groove Zene néven futó lejátszó ellátja feladatát, a feltöltött zenéket különböző szempontok szerint listázza. Headset ugyebár nincs a csomagban, viszont sajáttal próbálva teljesen normális hangminőséget kapunk, így itt is a kategóriájához képest jobban teljesít a telefon. Ha unjuk a sima lejátszót, akkor van külön Podcast alkalmazás is, ami viszont tényleg szuper. Beírjuk a keresőbe, kire vagyunk kíváncsiak, egy pillanat múlva kapjuk a listát, majd két további bökéssel már fel is iratkoztunk az adott előadóra és hallgathatjuk az adásokat. Nem feledkeztek meg a rádióról sem, ez is nagyon egyszerűen használható, gyorsan behangol, a kedvenc csatornákat persze elmenthetjük.
Az adatátvitel is tipikusan olyan téma, amiről jót és rosszat is lehet mondani. Nem meglepő, hogy már a 4G sem hiányzik az 550-ből, így a sávszélesség a telefon részéről nem gond. Ugyancsak alap dolog a WiFi, amiből b/g/n szabványt támogat, a Bluetooth pedig 4.1-es. Kisujjból megy a navigáció is, minden GPS rendszert ismer, a teszt során többször is bizonyíthatott. A problémák a microUSB körül kezdődnek. Azaz a csatlakozóval semmi gond, kábelt meg könnyen szerez az ember. Ám ha az embernek nem Windows rendszerű PC-je vagy laptopja van, akkor komoly gondokkal kell szembenéznie. Személy szerint egy MacBookkal szerettem volna összekötni, ami gyakorlatilag csődöt mondott.
A kábel csatlakoztatása után semmi sem történt, leszámítva, hogy az akkumulátor töltődött. Korábban volt egy segédprogram, amiről kiderült, hogy már a Windows 10 megjelenésekor a Microsoft törölte az Apple AppStore-ból. Sebaj, sikerült megszerezni az utolsó verziót, ami fel is ismerte a telefont, de ténylegesen semmit se tudott kezdeni vele. Sajnos semmilyen más program nincs hozzá, se Microsoft, se más cég által, se USB-n, se WiFi-n keresztül. Egyedül a Bluetooth lenne opció, de egyrészt 2016-ot írunk, másrészt ilyen módon nagyobb adatokat mozgatni igazi kínszenvedés. Arról nem is beszélve, hogy ez is csak félmegoldás, mert nem férünk hozzá minden adattípushoz. Fura, hogy míg Windows alatt simán működik az USB háttértár funkció, addig Mac alatt meg se nyekken a dolog, pedig ehhez még szoftver sem kellene. Elvben külső USB eszközöket is tud kezelni, de ez leginkább billentyűzetet és egeret jelent, mert egy pendrive-ra rá sem hederített.
Végszó
Az a helyzet, hogy a Lumia 550 nagyon ellentmondásos készülék. Egyértelmű, hogy az áráért cserébe bizonyos kompromisszukat kell kötni, de például a hardveres részből ez szinte alig érződik. Normális sebességgel működik, a HD felbontás kellemes meglepetés, a kamera és a zenei képességek is egész jók, szóval ügyesen spóroltak a mérnökök. Viszont a szoftveren még bőven akad tennivaló. A stabilitást már megoldották, de a számos hiba, és a főleg a Gépházban uralkodó logikátlanság elég erősen nyomja a mérleg másik felét. A 2100 mAh-s akkumulátorral átlagos üzemidőre képes, bár érdemes a fényerővel játszani, mert sokat jelenthet. Húzósabb használattal a nap végére lemerülünk, de egyébként két napot is végigszolgál. Az egyik legfőbb erőssége pedig az ára, hiszen kártyafüggetlenül nagyjából 40 ezer forint körül vehetjük meg, viszont szolgáltatói ajánlatban már 30 ezer alatt hozzájuthatunk feltöltőkártyás konstrukcióban.