Connect with us

technokrata

Teszt: Nokia Lumia 800 – Érdekházasság

nokia-lumia-800-mobile-phone

Kütyük

Teszt: Nokia Lumia 800 – Érdekházasság

A Nokia hazai képviseletétől kaptuk kipróbálásra a Nokia-Microsoft házasság első közös gyermekét, melyről az elmúlt 3 nap alatt inkább amolyan első benyomásokat gyűjtöttünk, mintsem teljes körű tesztbe bocsátkoznánk.

A Lumia 800-as első ránézésre nagyon hasonlít az N9-esre: a készülékház méretei szinte teljes egészében megegyeznek, egyedül a kijelző alsó részén található gombok, illetve a jobboldali fizikai exponáló gomb az, ami megkülönbözteti a két készüléket egymástól. Mindjárt hozzá is kell tennem, hogy mindkettő nagyon jó, hogy van: a gombnélküliség egy kicsit nagyszájúságnak hathat szoftver oldalról, az exponáló gomb pedig – már amióta kamerákat szerelnek a mobilokba tudjuk, hogy – jó, ha van.

Első benyomások

A kompakt kék dobozban a készülék mellett kaptunk egy fekete szilikon tokot, egy fekete színű fejhallgatót, illetve a töltő-adatkábel párost, a már megszokott felhasználói kézikönyv mellé. Különösebb meglepetések nélkül vettük kézbe a telefont, hajtottuk végre az N9-esből már ismerős micro SIM kártya behelyezést, majd kapcsoltuk be a Lumiát.

Bekapcsolást követően mind a Nokia, mind a Microsoft Live szolgáltatásaihoz kapcsolódó fiókunkat bekéri a készülék, itt jómagam is meglepődtem, hogy még emlékeztem a hotmail-es (MSN-es) jelszavamra. Ahogy azon is, hogy a telefon az MSN kontaktjaim közül, illetve hotmail-es email fiókomból azonnal berakta kontaktként a rég nem látott ismerősöket, melynek köszönhetően egyből teleszemetelte a névjegyzékem csak email címekkel ellátott nevekkel. Ez persze nagyon hasznos szolgáltatás lehet annak, aki hotmail-en tárolja az összes adatát, címjegyzékét, stb.

Az első lépések után máris a főmenüben találtam magamat, melynek kapcsán vegyes érzéseim vannak így az első pár nap után. Rendben van ugyanis, hogy látványosan meg szeretnénk magunkat különböztetni a konkurens gyártók ikonos menüszerkezetétől, de a kissé puritán, négyzetes ikonok még akkor is kevésbé látványosan hatnak a számomra, ha azokat Metro-nak hívjuk, vagy azokat több kis négyzetre is oszthatjuk. Ezt persze lehet, hogy az elmúlt két év iPhone használat miatti beidegződések mondatják velem.

A négyzetes menüpontok gyakorlatilag shortcut-ként funkcionálnak a jobbra suhantással elérhető teljes alkalmazáslistához kapcsolódóan, itt a hosszanti lenyomással tudunk újabb alkalmazásokat kirakni a főképernyőre.

Ami nagyon jól sikerült

Ami az első pár nap után már kiderült, hogy az érintőképernyő nagyon jó, egyértelműen hozza az iPhone érzékenységét és finomságát. Ugyanígy a gyári, Internet Explorer böngésző is igazán jól el lett találva, semmi köze nincsen a korábbi PC-s Internet Explorer verziók gyermekbetegségeihez: nagyon smooth, nagyon gyors, szinte azt kell, hogy mondjam, hogy hibátlan. Külön öröm számomra, hogy a böngészősáv alulra került, így nem kell ujjgyakorlatokat végezni egy-egy webcím beírásához.

És ha már a beírásnál tartunk: a virtuális billentyűzet is nagyon finom, nagyon jól kezelhető, jól reagál, igazából ezek azok a pontok, melyeket az elő pár nap alatt sikerült kitapasztalnom.

Az alkalmazások közé is benéztem: itt a Microsoft által készített Facebook meglehetősen gyengére sikerült, helyette a Facebook Touch verziója sokkal jobban használható, van Angry Birds, Accuweather, illetve a Siri-hez nagyon hasonló Ask Ziggy is, melyet aktiválva bármilyen hangutasítást is adunk a telefonnak, az – több kevesebb sikerrel – megpróbálja kitalálni, mit szeretnénk és végrehajtani a parancsainkat.

Ami még nagyon jó, hogy – lévén a gyári csengőhangok igen gyérek – találtam egy „Free Ringtones” alkalmazást a Piactéren, mely többtízezer slágert tartalmaz, melyeket ingyenesen letölthetünk csengőhangnak anélkül, hogy bármilyen szoftveres módosítást kellene a telefonban tennünk.

GPS-ről, Zenelejátszóról, egyéb multimédiás funkciókról a hét második felében, addig is most átmigrálom az iPhone-ból a kontaktokat egy Outlook szinkronizálással. Merthogy sajnos a Lumiában lévő gyári Névjegyáttöltő, ami Bluetooth-on akarja mindezt, nem igazán érti meg magát az iPhone-nal…

És lőn csoda

Este, ahogyan nekiálltam a Lumiával való további ismerkedésnek, lettem figyelmes a frissítésekre, melyeket felkínált a telefon. Ezek között volt a gyári Névjegyáttöltő funkció is, melynek kapcsán felcsillant a szemem: vajon létezik-e az, hogy az általam leírt hibát, miszerint az iPhone 3GS-sel nem szinkronizál a telefon, máris kijavították?

És ha hiszitek, ha nem, igen! Ahogy befrissítettem az alkalmazást, Bluetoothon 20 másodperc alatt összebarátkozott a régi iPhone és a Lumia, és mind az 1235 névjegyet önként és dalolva átvette a Nokia. Ilyen egyszerűen semelyik telefonból nem migráltam még át, még azzal együtt sem, hogy a képeket az egyes kontaktokhoz – amit anno az iPhone a Facebookról „lopott le” a kontaktokhoz, a Lumia nem vette át.

A kontaktok között már-már hagyományosan az ujjunkkal görgetve tudunk tallózni, az egyes kezdőbetűkhöz való ugrás viszont némileg körülményes: legalább kettőt kell böknünk a képernyőre ahhoz, hogy a K betűhöz ugorjunk az A-ról, ezt a fejlécben lévő aktuális kezdőbetűre koppintva tudjuk megtenni egy ábécét varázsolva a képernyőre. Ugyanígy a hívásfogadásnál is eggyel mintha több mozdulatra lenne szükség a kelleténél: a kezdőképernyő felfelé „tolása” után tudjuk a hívást fogadni egy erre szolgáló téglalapra való érintéssel.

Képek és email

Amióta megvan az iPhone – idestova több mint 2 éve – azóta több mint 2.400 képet készítettem vele. Ezek zömében utazásokról, élményekről készült fotók, de találhatók közöttük olyan felbecsülhetetlen darabok is, melyek például a porszívózsák típusát hivatottak nekem megőrizni azokra a csodálatos napokra, amikor az elfogy és egy elektronikai áruházban állok esetlenül a hatalmas választék előtt.

Éppen ezért ma már szerintem sokunknak alapvető, hogy a kontaktok mellett a képek is átkerüljenek a telefonra, melyre külön alkalmazás – lévén elég komoly adatmennyiségről van szó – nem kínál a telefon. Marad hát a szokásos számítógéppel való összekötögetés. Ahogy a Lumiát Windows 7-es PC-hez kötjük, máris a Zune weboldalára irányít minket a gép: itt tudjuk beszerezni a telefon csatlakoztatásához szükséges programot. A több mint 100 megás Zune internetkapcsolattól függően jön le 1-2 perc alatt a gépre, a telepítés kicsit tovább, 5-6 percig tart.

A szoftver egyébként igen egyszerű: a telefon elnevezése után ad lehetőséget képeink, egyéb tartalmaink mentésére, mely sajnos eddigi tapasztalataim szerint egyirányú, tehát a gépről a telefonra való kép mentés nem igazán lehetséges. Éppen ezért az iPhone képeit hiába húztam le a számítógépre, azokat egyelőre nem tudom a Lumiára átmásolni, így marad valamelyik felhőszolgáltatás (lásd később: ez a baloldali telefonra való drag and droppal működik, csak elsőre nem teljesen egyértelmű).

A telefon csatlakoztatásakor az nem jelenik meg a Sajátgépben mint külső tároló, ezt azért – ha már Microsoftos a telefon – kissé nehezményezem, de biztos megvan az ok rá, hogy miért van ez így.

Az emailek beállítása a hotmailes, általam nem használt fiók inaktiválása után a saját szerveres IMAP fiók megadásával folytatódott, kíváncsi voltam, hogy vajon mit kezd a Lumia az elmúlt másfél év alatt felgyülemlett több mint 22.000 emaillel, illetve annak fejlécével. Meglepetésemre a telefon – felismerve a problémát – mindössze hétszáz levelet töltött le, melyeket a beépített levelező nagyon gyorsan és szépen le is kezel. A mappák közötti jobbra-balra mászkálás játszi könnyedséggel megy, a betűtípusok és az elrendezés már annyira minimál, hogy újra kedvem lett emailezni telefonon.

A billentyűzet – ahogyan már előbb írtam – kiváló, semmi panasz nem lehet rá, a levélírás nagyon smooth, azt kell hogy mondjam rá, hogy bravó. A kezdőképernyőn lévő email ikont a telefon automatikusan átnevezte a cégem nevére, melyen egy nagy számmal jelzi a készülék, hogy éppen hány új levelem érkezett azóta. Mindezt csendben, mert alapállapotból hála az égnek nem pittyen a készülék minden levél érkezésekor, természetesen ezt – ahogyan az összes többi jelzőhangot – testreszabhatjuk a menüben.

Teljes költözés

Ezt követően következett a naptár beállítás: mivel online naptárnak a GMail naptárját használom, itt a már jól ismert okostelefonos „trükk” következett: Exchange fiókként vettem fel a Gmail-t, melyben csak a naptárat jelöltem ki szinkronizálandó tartalomként, melyet követően pár másodperc alatt megjelent teendőim listája az erre szolgáló menüpontban. Azért érdemes ezt elkövetni – és magát a naptárat is valamely lehetőleg ingyenes online szolgáltatónál használni – mert amit beírunk a telefonunkban, az a számítógép előtt is ugyanúgy megjeleni és vica versa, arról nem is beszélve, hogy a telefon állandóan prüttyen egyet teendőink előtt, figyelmeztetve minket. Konspirációs teóriák és nagy testvér para ellen lehetőleg úgy vigyük fel teendőink listáját, hogy a nevek, helyszínek általunk azonosíthatók legyenek, de mondjuk harmadik személy számára semmiképp. Így elkerülhetjük azt is, hogy ha illetéktelenek kezébe kerül a telefon, akkor az egész életünket kvázi lássa az illető.

Erre egyébként kínál gyárilag is egy célalkalmazást a gyártó: a telefon nyomok követése menüpont tudja azt, hogy amennyiben elvesztettük volna a telefont, úgy a windowsphone.com oldalon keresztül – bármilyen SIM kártya is legyen benne – megcsengethetjük, zárolhatjuk, illetve törölhetjük annak tartalmát, illetve térképen is megkereshetjük, hogy éppen hol tartózkodik a kedves új tulajdonos. Ez mondjuk bizalmatlan férjek számára is jó hír: egy Lumia készülékkel meglepve az asszonyt máris mindent tudni fogunk róla, már ami a tartózkodási helyét illeti.

A következő teendőnket a Lumia a kezdőképernyőn, illetve a naptár funkció „csempéjében” is mutatja, ezek bekövetkezte előtt beállításól függően 10-20 perccel csippan, melyet követően picit talán magyartalanul tudjuk hallgatásra bírni a készüléket a „LEÁLLÍTÁS” gombra kattintva.

Hamár a gomboknál tartunk: hiába a Metro-stílusú live tile-ok, négyzetek, csempék, hívjuk ahogy akarjuk, nem tartom jónak, hogy a több mint két évtizede jól bevált piros és zöld hívásfogadó és elutasító gomb is egy-egy szimpla téglalapra lett lecserélve, még akkor sem, ha ezzel a hagyománnyal amúgy már többen szakítottak. Ugyanígy érdekes megoldás, hogy – hasonlóan az N9-eshez – kettő mozdulat, illetve tapintás kell a hívások fogadására: egy, amivel feltoljuk a képernyőt, és egy második, amivel felvesszük a telefont. Ez pontosan 100%-kal több, mint amennyi ergonómiailag indokolt lenne.

Visszatérve a költözködésre: a következő lépésben a zenéimet másoltam a telefonra (illetve ezek egy részét), gyakorlatilag ugyanúgy, mint ahogyan a képekkel egyszerűen csak áthúztam a másolni kívánt mp3 fájlokat a Zune bal alsó sarkában lévő telefon ikonra. Hozzá kell tennem,hogy a Zune közel sem fogja le annyira a gépet, mint a iTunes, villámgyors, és viszonylag egyértelmű, még ha 11 collos kijelzőn egyes menüpontjai túl aprók is. Mindenesetre mind az iTunes, mint a Nokia PC Sync, OVI Sync után egy kellemes meglepetés, a telefon sajátgépben való megjelenésének hiányát leszámítva.

A következő lépésben, miután előbb már a saját emailes és most a Gmailes accountomat is hozzárendeltem a telefonhoz, a Facebook és a Linkedin fiókjaimat állítottam be: ezt követően a telefon összeszinkronizált mindenkit mindenkivel a telefonkönyvben, behúzta a képeket a Facebookról, és a telefonkönyv jobbra görgetésével elérhető „Újdonságok” fülön azóta is látható valamennyi ismerősöm napi ételadagja, politikai böfögése, illetve indián neve. Priceless.:)

Ami még jópofa az az, hogy a naptárba a Google Calendaros bejegyzések mellett a Facebook event meghívókat is berakja a telefon, így gyakorlatilag egy minden platformot és közösségi teret integráló eszközként mutatja a történéseket úgy a hagyományos feed-formában, mint a naptárban. Arra azonban nem találtam még módot, hogy a Facebook push-üzeneteket bárhogyan megjelenítse a telefon, így egyelőre bármilyen hozzászólás, like, vagy üzenet érkezik számunkra, arról a telefon nem ad jelzést.

Multimédia

A Lumia 800-as zenelejátszó képességeit tekintve átlagosnak mondható: a belső 16 gigás, nem bővíthető tárhelyen ugyan elfér jó pár album, de a lejátszó olyannyira sikerült puritánra, hogy például nincs lehetőség az ujjunkkal nagyobbat beletekerni a számokba, ezt kizárólag a CD és DVD lejátszókból ismert előre, illetve vissza gomb hosszanti megnyomásával tudjuk megtenni. Ez a másfél órás mix albumoknál eléggé kényelmetlen. Az albumok cd borítóját ugyan behúzza az alkalmazás, de például a telefont elfektetve semmilyen extra fícsört nem kapunk, nincs semmilyen hangbeállítási lehetőség (equalizer), és az éppen szóló zenéről sem kapunk tájékoztatást a csempékben. A lezárt billentyűzettel látszó nyitóoldalon – ahol egyedileg beállíthatunk háttérképet és a dátum-időn kívül a következő naptáreseményünk is látszik – jelzi ugyan a készülék hogy éppen mit játszik, de ahogy feloldjuk a gombokat a felfele irányú ujjmozgatással, eltűnik minden erre vonatkozó információ.

Ha már egyébként a billentyűzár kioldásának módjáról van szó, az alapállapotból lentről felfele való ujjmozdulattal való felszabadítás kényelmes, de megfontolnám a Nokia négyirányú gombjaihoz hasonlóan a fentről le, jobbról balra, és balról jobbra irányú mozgatásokhoz való funkciók társításának lehetőségét is a későbbi szoftverekben. Így például alapállapotban egy ujjmozdulattal elérhetővé válhatnának olyan gyakran használt funkciók, mint a telefonkönyv, sms, vagy email.

A fotós és videós képességeket illetően nincs mit szégyenkezni a Lumiának: a kamera gyorsan reagál az exponálásra, a külön gombbal még kényelmesebb lett a fotózás, mint az anno az N9-esnél volt és a képek még sötétben is jó minőségűek, köszönhetően a hátlapba épített led-es vakunak. Egyébként a héten vettük észre Gerysan tanult kollégámmal, hogy az N9-eshez képest még annyi különbség van, hogy ez a vaku nem a kamera ablaka mellé, hanem fölé került, ennek inkább design jelentőssége lehet, mint funkcionális. Videókból a telefon 720p felbontásúakat tud, itt talán annyi felróható, hogy mintha kicsit lassan reagálna a fényviszonyokra, illetve a fókuszok is lassan állnak be a közeli, vs távoli képek váltogatásakor.

A navigációt hogy egészen őszinte legyen nem próbáltam ki élőben, mert egyszer ugyan szerettem volna, de a Lumia megadta magát: 25-30%-os töltöttségnél egyszerűen úgy döntött, hogy ő most kikapcsol és semmilyen gombra nem reagál többé. Egy pár órás töltés után ugyan megenyhült, de ekkor már rég megjártam az utamat. Mindenesetre ha az akksi problémán nem változtatnak, akkor gyakorlatilag semmi értelme nem lesz az integrált gps-nek, hiszen minimális telefonálással se bírja ki a telefon az egy napot, nemhogy gps-szel.

Még ne vegyük meg!

A Lumia egy jó telefon, nagyon jól néz ki, az érintőkijelzője tökéletes, még akkor is, ha a Windows-menü az elején szokatlan lehet. Ami nagyon nem stimmel eddig: az az akksi. A telefon elképesztően hamar lemerül. Gyakorlatilag alig beszélek vele, és nem bír ki egy napot sem, akármit csinálok. Bekapcsolt 3G-vel gyakorlatilag 20 óra a maximum, amit napi 10-15 perc beszélgetéssel el tudok érni, 2G-vel azonban lehet, hogy 2 napot is kihúzza a telefon, de ekkor szinte tényleg csak az asztalon van. Van akku kímélő üzemmód is, mely alacsony töltöttség esetén kikapcsol pár szolgáltatást (automatikus email letöltést pl), de ez sem javít sokat a helyzeten. Egyelőre azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy hiába a sok reklám, egyelőre várjuk a vásárlással, amíg nem lesz egy szoftverfrissítés, vagy bármilyen értelmes megoldás az akku problémára. Utána már lehet szó a vásárlásról.



Szólj hozzá!

További Kütyük

Nokia Lumia 800

  Megjelenés éve: 2012
  Pro:  
  - gyönyörű, nagyon érzékeny érintőkijelző
  - nagyon jó és gyors böngésző
  - virtuális billentyűzet nagyon jól kezelhető
  - nagyon jó kamera
  - Névjegyáttöltő alkalmazás nagyon hasznos és jó
 
  Kontra:  
  - csempés elrendezés szokatlannak tűnhet
  - hiányzik a bővíthetőség
 
  Méretek:  
  • kijelző mérete: 3,7"
  • kijelző felbontása: 480 x 800 pixel"
  • kijelző típusa: Kapacitív AMOLED, 16 millió szín, Corning Gorilla Glass"
  • eszköz mérete: 127.8 x 68.5 x 11.5 mm
  • tömeg: 160 gramm
 
  Hardver:  
  • processzor: 1.4 GHz Scorpion
  • memória: 512 MB
  • háttértár: 16 GB
  • bővíthetőség:  
  • kártya típusa:
  • portok: miniJack
 
  Multimédia:  
  • kamera felbontás: 8 MP, 3264x2448 pixel, Carl Zeiss optika, autofókusz, dual-LED flash
  • video chat:  
  • video felbontás: 720p, 30fps
  • FM rádió:  
  • 3D:  
 
  Hálózati adatok:  
  • mobil: GSM 850 / 900 / 1800 / 1900, GPRS, EDGE, HSDPA max 25 mit/s, LTE 700 MHz Class 17 / 1700 / 2100 max 50 mbit/s
  • WiFi: IEEE802.11 b/g/n UPnP támogatással
  • Bluetooth: 2.1 (A2DP)
  • GPS: van
  • NFC:  
 
  Szoftverek:  
  • op. rendszer: Microsoft Windows Phone 7.5 Mango
  • spec. szoftverek: Nokia Térképek, Nokia Vezess, Névjegyáttöltő
 
  Akkumulátor:  
  • gyári adatok: 300 óra készenlét / 7 óra beszélgetési idő
  • tapasztalat: 1 nap
 

ÖSSZEHASONLÍTÁS

Technokrata a Face-en

Tesztek