Connect with us

technokrata

A multinacionális cégek következő generációja

Dotkom

A multinacionális cégek következő generációja

CEO nézőpont: Kína ötödik modernizációja.

2005 szeptemberében Kínában kettős évfordulóra emlékeztek: ez Mao elnök halálának huszonkilencedik és egyben a Kínai Kommunista Párt Tizenkettedik Országos Kongresszusának huszonharmadik évfordulója. Ezen a sorsdöntő kongresszuson Deng Xiaoping elnök bejelentette, itt az idő, hogy “a Marxizmus eszméit a kínai valósággal vegyítsük”, és “saját utunkra lépjünk, és kínai szocializmust építsünk.” Deng ezzel valójában elindította Kínát a kapitalizmus és globalizáció felé vezető úton. Peter Mandelson, kereskedelmi biztos azonban, a G8-ak nemrégiben Skóciában megrendezett találkozóján megjegyezte, hogy Kínának még sokat kell tennie azért, hogy elismert piacgazdasággá váljon. Ezt a megjegyzést a dömpingárak ellen hozott európai törvények kapcsán tette.

Közvetetten ugyan, de Mandelson biztos megjegyzései kihívás elé állították Kínát. Ahhoz, hogy az ország gyorsabban és határozottabban haladjon a piacgazdaság felé, a kínai kormánynak többek között olyan környezetet kell kialakítania, amely lehetővé teszi, hogy a kínai vállalatok a kormány beavatkozása nélkül, szabadon válhassanak globálissá Kína határain belül és kívül egyaránt. Jobb kifejezés híján nevezhetnénk ezt egyfajta ötödik modernizációnak is, Deng “négy modernizációja” nyomán: mezőgazdaság, ipar, honvédelem, valamint tudomány és technológia.

Mit takar tehát ez az ötödik modernizáció? Máris körvonalazódnak az ötödik modernizáció, a globalizáció fenyegető hatásai. A kínai vállalatok külföldi piacokon terjeszkednek: itt van például a CNOOC (sikertelen) felvásárlási ajánlata az Unocal-ra, vagy az IBM személyi számítógép üzletága, amelyet a Lenovo vásárolt fel. A Lenovo máris a kínai PC piac 27%-ával rendelkezik, és jó pozícióba került ahhoz, hogy versenytársa legyen a Dellnek, Hewlett Packardnak és más hasonló cégeknek. Vagy gondoljunk a Haierre, Kína legnagyobb háztartási gép előállítójára, amely termékeit 160 országban értékesíti, és amely olyan óriási áruházláncokat lát el, mint a Wal-Mart, a Home Depot és a Sears, és amely Dél-Karolinában is rendelkezik gyártókapacitással.

A maréknyi hazai kínai vállalat sikere azonban vajmi kevés ahhoz, hogy megoldással szolgáljon a Kína előtt álló hatalmas kihívásra, nevezetesen, hogy a kínai vállalatoknak más multinacionális vállalatokkal szemben kell helytállniuk a globális versenyben. Valójában, ha alaposan megvizsgáljuk a helyzetet, arra a következtetésre jutunk, hogy az ötödik modernizációnak hosszú és fáradságos utat kell megjárnia, amíg eljut a globális csúcsra.

Legalább három jelentős akadályt kell itt megemlítenünk:

  • Stabil alapok Tény, hogy a kínai kereskedelmi márkák, a hatalmas belső piac ellenére még mindig jelentéktelenek és rosszul definiáltak. Egy tanulmány szerint Kína öt legértékesebb kereskedelmi márkája összesen kevesebb mint 5 milliárd dolláros éves forgalmat realizált. Összehasonlításként a Fortune 500 listán szereplő mind az 500 vállalat külön-külön legalább 10 milliárd dollár forgalmat bonyolított ugyanezen időszakban. A vezető nagyvállalatok változatlanul az árak területén versenyeznek egymással, és általában egymást átfedő terjesztési stratégiákat alkalmaznak. Ami a technológiát illeti, a legtöbb kínai vállalat nem saját fejlesztésű technológiát alkalmaz, hanem más globális vállalatok licenszei alapján végzi a termelést. Bár ez a megközelítés rövid távon sikeres lehet, nem biztosítja a fenntartható jövőbeli fejlődést. Új csatornákat és érvényesülési formákat kell találni Kína innovációs erejének.

  • Egyenlő feltételek Számos kínai vállalat profitál a kormány támogatásával és védelmével működő “inkubátor-rendszerből”. A globális gazdaságban elfoglalt pozíció megőrzése érdekében a kínai kormánynak fel kell hagynia a veszteséges vállalatok támogatásával, a helyi termelők védelmével a külföldi versenytársakkal szemben, és az óriásvállalatokat haladéktalanul le kell választani az állami köldökzsinórról. A WTO vállalásokkal összhangban az infrastruktúra fejlesztése, például a bankszektor reformja és a szabályozói környezet fejlesztése, tovább erősítik az eddig elért eredményeket. Az egyenlő feltételek segítségével az életképes kínai vállalatok végül erős, világszínvonalú piaci szereplővé válhatnak.
  • Vállalatirányítás Alappal vagy alap nélkül, de a kínai vállalatok menedzsmentjének tisztességével és függetlenségével, valamint a nyilvánosan közzétett információk pontosságával kapcsolatos kérdések változatlanul erősen foglalkoztatják a külföldi befektetőket. Tőkehiányos helyzetből, a stratégiai felvásárlások lehetősége nélkül a kínai vállalatok nehezen tudnak terjeszkedni a gyorsan növekvő kínai piacokon, és még kevésbé tudnak globális szereplővé válni. Bár több sikert is elkönyvelhet, a kínai kormánynak továbbra is biztosítania kell a helyes vállalatirányítás irányába mutató jogi, szabályozói és vállalati környezetet. Ennek a kihívásnak a kormány meg tud felelni.

    Szemünk előtt születnek az új globális, multinacionális cégek. Néhányukat már régóta ismerjük, csak éppen sokkal életképesebbé váltak a Kínában megszerzett tapasztalataiknak köszönhetően. Mások kevésbé ismertek, vagy éppen teljesen új, kínai központú piaci szereplők. A kínai vállalatoknak minden kétséget kizáróan hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük a közeljövőben. Ugyanakkor nem szabad engedni, hogy a Kína által képviselt ígéretek és kihívások indokolatlan félelmeket ébresszenek. Valójában a kínai vállalatok globalizációja új lehetőségeket teremt az innováció területén és a gazdaság egészében, nem csak Kínában, hanem szerte a világon.

Írta: William G. Parrett, a Deloitte Touche Tohmatsu vezérigazgatója



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek