Zsákutcába vezetnek a többmagos processzorok

William Dally, az Nvidia vezető kutatója és egyben a kutatási részleg alelnöke a Forbes magazinnak adott interjújában fejtette ki véleményét, miszerint megdőlt Moore törvénye. Dally úgy vélte, hogy a mikroprocesszoros architektúrán alapuló teljesítménynövelés ideje leáldozóban van, a CPU-k általánosságban nem tudják kiszolgálni a nagyteljesítményű igényeket.

„Moore törvénye szerint az integrált áramkörökben levő tranzisztorok száma minden évben (illetve 18 hónapban) megduplázódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a teljesítmény hasonló mértékben növekszik, miközben annál kevesebbet fogyaszt egy CPU, minél több tranzisztort tartalmaz. Ezáltal lehetővé válik a számítási teljesítmény növelése a felhasznált elektromos teljesítmény változatlan szintje mellett. Ám ennek vége, így a Moore törvény processzorteljesítményre vonatkozó megállapítása mára halottá vált. A CPU teljesítménye nem duplázódik 18 havonta.” – olvasható Dally eszmefuttatása az amerikai magazinban.

William Dally

Párhuzamos élet
Az órajel-határ elérésével öt-hat éve mindkét nagy CPU-gyártó rájött, hogy a frekvencianövelés tovább már nem járható útja a teljesítmény fokozásának. Alternatív módszereket kellett találniuk, így jutottak a párhuzamosítás növelésének eszközéhez. Az Nvidia alelnöke szerint azonban a többmagos x86-os processzorok végső soron nem jelentenek megoldást a kellő számítási teljesítmény hiányára.

„Két-tizenkét hagyományos, soros teljesítményre optimalizált CPU összekötésével nem jön létre igazi párhuzamos működésű számítógép.” – nyilatkozta Dally, aki egy szemléletes példával napjaink többmagos processzorait ahhoz az erőfeszítéshez hasonlította, mintha egy vonatra szárnyakat rakva próbálnának repülőgépet létrehozni – „A hagyományos soros CPU-k egyszerűen túl nehezek, azaz túl sok energiát fogyasztanak egy utasítás-feldolgozásra kivetítve ahhoz, hogy párhuzamos programfuttatásra lehessen használni őket, a korábban megszokott teljesítménynövelés mellett.”

Nem véletlenül akarja idejét múltnak beállítani a központi vezérlőegységeket az Nvidia, hiszen érdekei ezt diktálják. A vállalat nem végez processzorfejlesztést vagy -gyártást; szemben az AMD-Ati néhány évvel ezelőtti fúziójáig, az Nvidia kizárólag GPU-kban érdekelt. Az biztos, hogy napjaink grafikus processzorainak nyers ereje jóval felülmúlja a CPU-k nyújtotta teljesítményt, ám az előbbiek nem, vagy csak nagyon korlátozottan foghatók be általános célú feladatvégrehajtásra. Nem meglepő tehát, hogy a nagy számításigényű komputerek világát még mindig az Intel és az AMD uralja.

Azt ugyanakkor Dally is elismerte, hogy a jövő a párhuzamosításban rejlik; de ezt nem azon az úton lehet elérni, amit ma járunk, állította a szakember. Szerinte a szoftverfejlesztésekre és a számítógépek összteljesítményére kell koncentrálni, nem pedig a többmagos CPU-kra. „Engedjük szárnyalni a jövő számítástechnikáját – ne zörögjenek azok a szárnyak a vonatokon.” – vonta le a konklúziót Dally.