Magyarország Kelet és Nyugat összekötője

2005. június 22-én Chen Jian, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese magyar államtitkárok és Medgyessy Péter társaságában nyitotta meg a Kínai Ipari és Technológiai kiállítást. A Kínai Gazdasági Minisztérium szervezésében mintegy 70 állami tulajdonú vállalat mutatkozik be a következő négy nap folyamán a budapesti vásárvárosban, céljuk a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Magyarország és az egész közép- és kelet-európai térség irányába is.

A kínai Gazdasági Minisztérium (MOFCOM) 2005. június 22. és 25. között a budapesti vásár-központban nemzetközi ipari és technológiai kiállítást rendez annak érdekében, hogy még szélesebb körben ismertesse a kínai vállalatok külföldön végzett műszaki tervezői és kivitelezői tevékenységét és kapacitását, valamint eddig elért eredményeit. A rendezvénnyel a kínai vállalatok számára a magyar és a közép-kelet-európai piacok lehetőségeinek kiaknázását kívánja elősegíteni a szervező MOFCOM. A kiállítás a maga nemében az első Európában, világszerte pedig korábban öt alkalommal, Indiában, Egyesült Arab Emirátusokban, Indonéziában és Brazíliában is nagy sikert aratott. A kínai kormány nagy figyelmet és jelentős támogatást szentel a mostani kiállításnak, remélve, hogy a kiállítás megrendezésével sikerül megismertetni a reform és nyitás politikája, valamint a gazdaságfejlesztés eredményeit.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára hazánkba érkezett Chen Jian, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese. A megnyitóünnepségen részt vett:

• Wang Yingqi, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium igazgatóhelyettese;
• Zhu Zushou, a Kína magyarországi nagykövete;
• Gilyán György, az Gazdasági és Közigazgatási Minisztérium közigazgatási államtitkára;
• Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára;
• Dr. Hajdu András, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára;
• Dr. Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja;
• Medgyessy Péter, volt miniszterelnök, Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövete;
• Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója;
• Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke;
• Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

„Magyarország összekötő kapocs Európa és a Távol-Kelet között. Az elmúlt három évben Magyarország vált Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé a kelet-európai régióban. A két ország természeti erőforrásai és ipari szerkezete számos területen kiegészíti egymást. A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek magától értődő pozitív feltételei vannak, és még további széles perspektíva van előttünk.” – mondta Chen Jian, Kína kereskedelmi miniszterhelyettese. „A mostani kiállítás elősegíti Kína, illetve Magyarország és a többi közép-kelet-európai országok kölcsönös megismerését, a cserekapcsolatok és az együttműködés fejlődését. Bízom benne, hogy a két fél közös erőfeszítései révén dinamikusan fog fejlődni a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés a különböző területeken – beleértve a mérnöki tervezést és a fő-vállalkozói munkavállalást is.”

„Szinte szárnyalnak a kínai és a magyar kapcsolatok. Úgy vélem, hogy jó befektetés a mostani alkalom a kiállítóknak és a hozzájuk kilátogató cégek képviselőinek egyaránt a mostani alkalom.” – mondta Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási állam-titkára. „De már most érdemes a következő lépésre készülnünk, hiszen ősszel hasonló, magyar kiállítás nyílik Kínában.”

„Jó látni, hogy a magyar–kínai kapcsolatok egyre fontosabb eleme a távközlés és az informatika. Nem véletlen, hogy az – Egyesült Államok után – a második magyar technológiai központ 2005 őszén Kínában fog megnyílni.” – mondta Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára.

A Kínai Ipari és Technológiai Kiállításon több mint 70 állami vállalkozás mintegy 3500 négyzet-méteren és 130 standon mutatkozik be. Valamennyi résztvevő erőteljes, piacvezető vállalkozás a maga ágazatában és már kiemelkedő eredményeket értek el külföldi műszaki tervező és kivitelezői fővállalkozói tevékenység során. A kiállítók tevékenysége felöleli az építőipar, a vízszolgáltatás, a közlekedés, az elektromos áram, a petrokémia, a telekommunikáció, a kohászat, vasúti közlekedés, aeronautika területét. . A kínai fél alapos munkával szervezte meg a kínai Gazdasági Minisztérium, az Építési Minisztérium, az Információs Technológiai Minisztérium és más állami szervek, valamint kínai vállalkozások ipari és technológiai kiállítói küldöttségét. Az előkészületeket nagyban támogatta a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az ITDH, a magyar Kereskedelmi és Iparkamara és más szervek.

2004-ig több mint 1800 kínai vállalat kapott engedélyt külföldön történő műszaki tervezői és ki-vitelező tevékenység folytatására. A világ szinte minden táján, mintegy 200 országban (régióban) kötött szerződéseik kumulált összértéke 156,294 milliárd USA dollár, a teljesített forgalmuk összértéke 114,028 milliárd USD. 2004-ben tervezési projektcsomagok szerződés szerinti értéke meghaladta a 24 milliárd dollárt. A fejlődést mutatja, hogy a különféle kivitelezői munkák folyamán pedig mind nagyobb súlyt kapnak a magas szintű technológiát tartalmazó megoldások, s az építőipar aránya csökken. A 2003-as év során az amerikai Engineering News Record (ENR) 47 kínai vállalatot választott a világ 225 legnagyobb nemzetközi fővállalkozói közé.

Kína technológiai és tőkeexportja révén is a világgazdaság fontos szereplőjévé vált. 2004-ben a távol-keleti ország 33 milliárd dolláros külföldi befektetésével a világ 4. legnagyobb tőkeexportőrévé vált. Technológiában számos területen világelső, egyebek között a erőműépítésben és duzzasztógátak építésében egyedülálló megoldásokkal rendelkezik. Magyarországon kínai cégek mintegy 200 millió dollárt fektettek be – magyar cégek pedig mintegy hárommillió dollárt fektettek be Kínában.

A reform és nyitás politikájának kezdete óta a gazdaságfejlesztés Kínában elért eredményei felkeltették az egész világ figyelmét. Kína egyre szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki, s így mára Kína a globális gazdaság fejlődésének fontos alkotó-eleme lett. A kínai kormány nagy fontosságot tulajdonít a világ különböző országaival fenntartott műszaki tervező és kivitelező fővállalkozói kapcsolatok fejlesztésének is, a technológiai együttműködésnek, és aktívan támogatja és buzdítja az erős kínai vállalkozásokat, hogy a világ országaiban vállaljanak különböző tervezői projekteket. Kína a reform- és nyitáspolitika végrehajtása óta óriási eredményeket ért el a gazdasági építésben, a berendezések gyártásának színvonala, irányítási és technikai szinte jelentősen fejlődött. Az évek folyamán a nemzetközi gazdasági és technikai együttműködés egy sor tőkeerős, gazdag tapasztalattal rendelkező, mérnöki tervezésre és fővállalkozói munkavállalásra alkalmas céget képzett ki, amely örömteli eredményeket ért el az energia-, a villamos- és a kohászati iparban, valamint az út-, híd- és lakásépítésben.