Nem kifizetődő a kalóz szoftverek használata

A szoftverkalózkodás nem egyszerűen kellemetlenség vagy kisstílű lopás, hanem kifinomult és gonosz bűncselekmény. Egyre jellemzőbb ugyanis, hogy komoly bűnözők is foglalkoznak ilyesmivel, az áldozatok pedig gyakran a hamisított szoftverek mit sem sejtő vásárlói, akik mindinkább a saját bőrükön érzik: a kártékony kódokkal, vírusokkal és kémprogramokkal terhelt hamisított szoftverek számítógépüket, kényes adataikat és pénztárcájukat egyaránt veszélyeztetik.Évről évre több ezer bejelentés érkezik a Microsofthoz a szoftverkalózkodás által okozott károkról. A panaszok száma az elmúlt két évben megkétszereződött és meghaladta a 150 ezret. A bejelentések jellege változó – van, aki olyan termékért fizetett, ami később működésképtelennek bizonyult. De akadnak komolyabb problémák is: vírusok, kémprogramok, malware-ek, személyes adatok elvesztése, személyazonosság-lopás. És a károsultak a legsérülékenyebb felhasználói körből kerülnek ki. Olyan magánszemélyek és kkv-k, akik számára valóban komoly érvágást jelent az elvesztegetett pénz és idő.

Egy 2006-os, a hamisított szoftverek kockázatait elemző vizsgálatban a részt vevő szakemberek hamisított Microsoft-szoftvereket vásároltak a világ 17 országában, és valamennyi kódját igazságügyi szakértői vizsgálatnak vetették alá. Több mint felük tartalmazott hamis kódot, malware-t, vagy bizonyult telepíthetetlennek. És ez három éve történt, még az előtt, hogy világszerte megugrott volna a kibertámadások száma.

Ma már általános, hogy a szoftverkalózok eredeti kóddal manipulálnak. Így az átlagos szoftverhasználó talán rá sem jön a turpisságra. Az, hogy az ember nem látja, mit ad hozzá a kalóz a szoftverhez és mit vesz el belőle, jól mutatja a probléma alattomos jellegét. Végül is mi tartaná vissza a hamisított szoftvereket gyártó bűnszervezetet attól, hogy pár sor kártékony kóddal használhatatlanná tegye a számítógép védelmi vonalát és ellopja a felhasználó személyazonosságát vagy adatait?A Microsoft többféle módon próbál segítséget nyújtani a fogyasztóknak. Először is, Consumer Action Day fogyasztóvédelmi programjuk keretében a világ több mint 70 országában indítottak felvilágosító kampányt és kényszerítő intézkedéseket. Másodszor, ha valaki rájön, hogy kalóz szoftvert használ, bejelentést tehet a www.howtotell.comon, vagy írhat a piracy@microsoft.hu e-mail-címre. Minden panaszt kivizsgálunk és szükség esetén megtesszük a szükséges jogérvényesítő lépéseket – mondta el lapunknak Dzsinich Gergely, a Microsoft kalózellenes tevékenységének magyarországi vezetője. Hozzátette, az önkéntes és titkos bejelentések világszerte értékes segítséget nyújtanak a bűnözői tevékenység felderítéséhez. Egy konkrét esetben, főként a fogyasztóktól kapott tippek alapján segíteni tudtunk az FBI-nak és a kínai hatóságoknak leleplezni a világ legnagyobb hamisítási láncát és börtönbe juttatni irányítóit.

Harmadszor, a Microsoft kilenc termékazonosító (Product Identification, PID) elemző labort állított fel a világ különböző pontjain, ahol igazságügyi szakértők vizsgálják a hamisított szoftvereket és szolgáltatnak róluk fontos információkat a helyi bűnüldöző szerveknek. Az elemző laborok tevékenysége nyomán a vámhatóság ezer szállítmányt foglalt le az elmúlt két évben, amelyeknek a tartalma hamisított szoftver volt.

A szoftverkalózok módszereinek fejlődésére reagálva a Microsoft az oktatás, a fejlesztés és a jogérvényesítés frontján is erősíti kalózellenes tevékenységét – jelentette be a napokban a társaság.

A szoftveriparban régóta tanulmányozzák a kalóz szoftverek feketepiacát és annak végfel­használókra gyakorolt hatását. Az IDC egyik 2006-os tanulmánya megállapította, hogy a kalóz szoftvereket kínáló weboldalak egynegyede próbál meg valamilyen nemkívánatos vagy kártékony kódot telepíteni a szoftver letöltésekor. És ez az arány növekszik – ahogy ez a szoftverkalózkodás elleni megoldásokkal foglalkozó németországi Media Surveillance vizsgálatából is kiderül. A cég szakértői több száz Windows-kalózszoftvert és feltört kódú programot (hacket) töltöttek le az internetről, s mint kiderült, ezek 32 százalékban tartalmaztak kártékony kódokat.

Vékás Gusztáv, a Védjegy- és Szerzői Jogvédő Alapítvány szakértője „Bár a szerzői és az iparjogvédelmi jogok érvényesítésének biztosítása alapvetően állami feladat, a szakértő civil szervezetek közreműködése is elengedhetetlen a hamis termékek piacra jutása elleni fellépés hatékonyabbá tételéhez.”