Az innováció minőségi változást eredményez a gazdaságban

A világban mindenütt jelentősen nőtt a kutatás-fejlesztésre szánt összeg, Magyarországon azonban még mindig alacsony: Japánban a GDP 2,8 százalékát, az USA-ban 2,5 százalékát, az európai országok átlag 1,8 százalékát költik a kutatás-fejlesztés támogatására. Az Európai Unió tervei szerint ez a ráfordítás 2010-re a GDP 3 százalékára nő. Még a legliberalizáltabb országokban is jelentősen hozzájárul az innovációhoz az állam, azonban nálunk rendkívül nagy a regionális különbség, a kutatásszervezés struktúrája elavult, lassan és rossz hatásfokkal hasznosulnak az eredmények. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szekeres Imre ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarországnak van innovációja, csak gyenge, inkoherens és toldozott-foldozott.

Mivel nincs versenyképesség és piacképes tudás az innováció, valamint kutatás és fejlesztés nélkül, ezért fogadta el a kormány nemrégiben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepcióját, hiszen az országnak nem az olcsó munkaerőre épülő tömegtermelés idevonzásában kell élen járnia, hanem a magasabb hozzáadott érték előállításában, és a geopolitikai adottságok kihasználásában egyaránt. Kitűzött cél, hogy 2006-ig a kutatás-fejlesztési ráfordítások elérjék a GDP 1,8-1,9 százalékát.

Ezt a hozzáállást erősíti a nemrég átadott Gödöllői Innovációs Szolgáltató Központ is, mely a Szent István Egyetem, a Regionális Fejlesztési Holding Rt., valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft. összefogásával 106 millió forintos beruházással jött létre. A központ a Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény épületében kapott helyet, fő feladata az alkalmazott kutatások vállalkozássá fejlesztése.

A gödöllői egyetem további három új létesítményét is átadták: Németh Imre az agrártárca vezetője a 120 millió forintból megvalósult Szaktanácsadási és Tanüzemi Központot avatta fel. A létesítményhez 30 hektáros kísérleti terület is tartozik, ahol öntözéses és más technológiákkal termesztett búza, kukorica előállítását tanulhatják az érdeklődők. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Mérnök-Informatikai Laboratóriumot adta át, ahol a leendő mérnökök a számítógépes vezérlésű termék-előállítást modellezhetik. Kovács Kálmán informatikai miniszter a Kommunikáció-Technikai Labort avatta fel.

Nem is csoda, hogy csökken a magyar gazdaság tőkevonzó képessége: a térségbe érkező 14,6 milliárd dollárból tavaly mindössze egymilliárd dollár telepedett meg, az idei első negyedévben pedig már kifelé vonult a tőke. A tíz évvel ezelőtti hatodikról a világranglista 49. helyére csúsztunk vissza 1998–2000 között. Persze világszerte zsugorodik a közvetlen befektetések összege a gazdasági lanyhulás miatt. A magyar kivitel 37 százaléka Németországba, 75 százaléka az Európai Unióba irányul, ahol alig mérnek gazdasági növekedést. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) több mint ezer tagvállalat véleményét tükröző konjunktúrajelentése szerint a beruházások feltételei a korábbinál kedvezőtlenebbek Magyarországon, ezért számukra valóban csökkent hazánk vonzereje.

Mindennek tetejében a Közép-Kelet Európa azon országai, amelyek később kezdték a privatizációt, a külföldi tőke invitálását, nemhogy csak utolérték Magyarországot, hanem le is körözték. A szélesebb kínálat, az egyszerűsített ügyintézés, és a képzett munkaerő miatt a tőke Csehországba és Szlovákiába áramlott, míg itthon a bürokráciával, jogbizonytalansággal, szakmunkáshiánnyal, emelkedő bérköltségekkel lehetett találkozni, ráadásul Magyarországnak nem használt az előző kormány külföldi tőkeellenes hozzáállása sem.

Való igaz, hogy a General Electric kutatóközpontot telepített hazánkba, számos nagy cég pedig regionális központját hozta ide, emellett több multinacionális vállalat is fejleszti magyarországi termelését, de az is előfordult, hogy egy-egy cég egyszerre fejleszti és építi le itteni tevékenységét. Ugyanakkor több vállalat bezárta üzemeit, s a sokat ígérő Távol-Keletre, Kínába költöztek, főként annak köszönhetően, hogy az ország tagja lett a Világkereskedelmi Szervezetnek.

A hazai szakemberek szerint ennek oka, hogy a kedvezményrendszer még mindig bonyolult, emellett csökkenteni kellene a társasági adót, felülvizsgálni a helyi iparűzési adó mértékét és kivetésének módját, egy helyről koordinálni a befektetések engedélyezését, támogatását. Sajnálatos az is, hogy a befektetési pályázatok támogatására nincs elegendő pénz, így a jelentkezők egy része forráshiány miatt kiesik, emellett nélkülözhetetlen a szakképzési, képzési rendszer fejlesztése.

Kérdésünkre Dr. Szabó Zoltán, a Parlament Oktatási Bizottságának alelnöke elmondta: „A gazdasági felemelkedés és a társadalmi esélykülönbségek csökkentésének záloga a versenyképes tudás. Abban, hogy a beruházások elkerülték Magyarországot, természetesen nagy szerepet játszott a magas minimálbér és a reálbérek emelkedése, a forint felértékelődése és az autópálya hiánya, de elsősorban a magyar munkaerő alacsony képzettsége miatt ment a tőke máshova. Ugyanis nem arra van szükség, hogy valaki tudjon monitor-alkatrészt gyártani, mert azt elsajátíthatja a munkahelyén. Inkább a nyelvtudására volna szükség, hogy el lehessen magyarázni neki, hogy mit is kell csinálnia, és tudjon bánni a számítógéppel, hiszen ma már a termelés – és főként a nagyipari termelés – számítógép által vezérelt. Ezt ma a magyar iskolarendszer nem biztosítja a tanulóknak, s ha ezen nem változtatnánk, akkor már nem is olyan hosszú távon további lemaradás keletkezne. Azonban a nemrég elfogadott, új közoktatási törvény kezeli ezt a problémát is, és ezen keresztül az ország felemelkedését szolgálja.”

Csillag István gazdasági miniszter hivatalba lépése után nem sokkal meg is hirdette a Smart Hungary, azaz az Okos Magyarország programját, melynek célja az volt, hogy az olcsó munkaerőt kereső feldolgozóipari termelés helyett inkább a magasabb hozzáadott érteket képviselő tevékenységet csábítsa a gazdaság – kiaknázva a magyarok szellemi erejét és kreativitását. Emellett a Pénzügyminisztérium és a GKM közös erővel folyamatosan dolgoznak a beruházás-ösztönzés eszközrendszerének módosításán, míg az IHM a megalakulása óta eltelt időszaktól ez év végéig, tehát 2002. második félévében és 2003-ban összesen 4,26 milliárd Ft-ot fordított a kutatás-fejlesztési feladatok finanszírozására.