Connect with us

technokrata

Egy nemzeti roamingszerződés felbontásának valós okai – Interjú Vitai Attilával, a Vodafone vezériga

Dotkom

Egy nemzeti roamingszerződés felbontásának valós okai – Interjú Vitai Attilával, a Vodafone vezériga

Amióta a Pannon GSM felmondta a Vodafone-nal kötött belföldi roamingszerződést, számtalan pletyka látott napvilágot. De vajon, jelenleg hogy állnak a magyar mobilpiac szereplői?

Terminal – Ön szerint mennyire rendezetlen a GSM mobilpiac szereplőinek viszonya, s vajon miért nem születtek korrekt megállapodások a nemzeti roaming-szolgáltatást illetően?

Vitai Attila – Nem rendezetlen a GSM mobilpiac szereplőinek viszonya. A nemzeti roaming szerződés annak érdekében jött létre, hogy enyhítse a mobilszolgáltatók közötti egyenlőtlenségeket. Amikor a Vodafone 1999-ben Magyarországra jött, az állam is belátta, hogy túl nagy előnnyel rendelkezik a másik két szolgáltató, köszönhetően a közel teljes lefedettségüknek. A szerződés nemcsak a Vodafone-ra vonatkozott, akárki is nyerte volna meg ezt a koncessziót, akkor is megköttetett volna a szolgáltatók között. Hiszen egy használható hálózat kiépítése körülbelül 2-3 évet venne igénybe, s ezzel az állam is tisztában volt, ezért került rögzítésre a koncesszióban az, hogy aki megnyeri, igénybe veheti a nemzeti-roaming nyújtotta előnyöket. A Vodafone pedig élt ezzel a lehetőséggel – eddig.

Terminal – Hogyan érintette a Vodafone-t a szerződés felbontása? Mit tehet?

Vitai Attila – Természetesen csalódott vagyok, hogy így viselkedett a Pannon. A hangsúly nem azon van, hogy felmondták, hanem azon, ahogyan megtették, és amit a sajtónak állítottak. A nemzeti-roaminggal kapcsolatban ugyanis téves információkat terjesztett a piacon: jelenleg 92,75 %-os lakossági lefedettségünk van, ám a Pannon többször is azt hangoztatta, hogy ez csupán 50%-nyi – persze hamar visszalépett ettől a kijelentésétől.

Karácsony után amúgy is felmondtuk volna a szerződést, és ezt a Pannon is nagyon jól tudta, hiszen a Vodafone-nak már nincs szüksége a nemzeti roamingra, ugyanis az összforgalomnak már a 2,5%-át sem teszi ki. A legtöbb ügyfelünk nem is vette igénybe, s jelenleg kevesebb mint 10% használja.

Az ügyfeleink ugyanis csak abban az esetben használták a Pannont, ha olyan – általában kis – településekre mentek, ahol a Vodafone-nak nincs tökéletes lefedettsége. Viszont az emberek nem tesznek ilyen „kirándulást” hetente, sőt havonta sem, inkább csak egyszer-kétszer évente. Ezt a kijelentést arra alapozzuk, hogy adataink azt mutatják július-augusztusban többet használták előfizetőink a nemzeti-roamingot, mint máskor, pont azért, mert az emberek vidékre mentek. Ám a legfrissebb adataink szerint jelenleg már kevesebb, mint 2 százaléka az összforgalomnak a belföldi roaming. Ezek szerint az emberek visszatértek a városokba, tehát ez már nem jelent problémát. Való igaz, hogy kicsit kellemetlen, mert biztosan lesz néhány ügyfelünk, aki panaszkodni fog, hogy eddig tudta használni, december után pedig már nem használhatja, de ettől nem fog tönkremenni a Vodafone, minimálisak lesznek a problémák.

Az elemzéseket már rég elkezdtük, tudjuk, hogy ki használja a belföldi roamingot, beszélünk az ügyfelekkel telefonon, és orvosoljuk a problémájukat. Ezzel párhuzamosan felgyorsítottuk a hálózatépítésünket, így kifejezetten nagyon kevés embert érinti a Pannon GSM döntése.

Már van olyan jó a lefedettségünk, hogy a legtöbb ügyfelünket úgysem zavarja ez. Jelenleg több mint 1.200 bázisállomásunk van, karácsonyig további 200-at fogunk még építeni – s ezzel már nagyon közel járunk a Pannon lefedettségéhez – ezért is felesleges már a nemzeti roaming szerződés.

Terminal – Vannak pozitív következményei?

Vitai Attila – Eddig nagyon nehezen tudtunk szerződni a Westellel, hogy több közös bázisállomást használhassunk, az eset után azonban már hajlandó volt segíteni. Eddig az volt a problémánk, hogy nem tudtunk engedélyt szerezni az építésre, jelenleg pedig az, hogy nincs annyi emberünk, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználjuk. Egyértelműen ez egy baklövés volt a Pannon részéről, és előbb-utóbb meg is fogja bánni.

A szerződésbontással párhuzamosan a Pannon félretájékoztatta az embereket, ezért akár bíróságra is mehetnénk, ám nem tesszük, nyugodtak vagyunk. Nincs komoly baj, az igaz, hogy még nem tökéletes a lefedettségünk, nem 100%-os, de ugyanakkor a Pannoné és a Westelé sem. Tény, hogy nekik több bázisállomásuk van, és közelebb állnak a 100%-hoz mint mi, de nincs egy óriási nagy különbség, és december után, amikor a 200 új bázisállomásunkat is bekapcsoljuk, a lefedettségünk szinte tökéletes lesz.

Terminal – Elterjedtek azon pletykák, melyek szerint a Vodafone piaci részesedésének növekedése miatt mondta fel a Pannon GSM a belföldi roamingszerződést. Ön szerint ez valóban így van?

Vitai Attila – A Vodafone-nak már nincs olyan nagy szüksége a belföldi roamingszerződésre mint korábban volt. A Pannon GSM más miatt mondta fel a szerződést, az ok egyszerű: sok üzleti ügyfelet szedtünk el tőlük. Ugyanis egy olyan nagy cégnél pályáztunk, ahol körülbelül 2.000 telefon van. A szóban forgó cég szándékai szerint át szeretett volna térni a Vodafone-ra, ám a Pannon vezérigazgatója tovább próbált tárgyalni, a vállalat döntése azonban nagyon határozott és egyértelmű volt. Ezért a Pannon GSM előállt azzal az ötletével, hogy kikapcsolja a nemzeti roamingot – ezzel próbálva „zsarolni” az ügyfelet.

Mivel a vállalat olyan helyen kívánta használni a szolgáltatásunkat, ahol éppen a Vodafone-nak nem jó a lefedettsége – de a Pannoné sem -, visszavontuk az ajánlatunkat. Ám az ügyfél, pláne azért, mert nem tartotta fairnek a Pannon lépését, továbbra is helyénvalónak tartotta az átállást. A nem tökéletes lefedettséget pedig a vállalat saját tornyaival (amelyen rádiórendszer megy keresztül), víztornyokkal és épületekkel – amelyekre felengedték a Vodafone-t – korrigálták.

Terminal – Mikor a Vodafone 1999-ben megkezdte működését, az új piaci szereplő védelme végett az állam a Pannon GSM-mel és a Westellel kötött szerződésben kikötötte, hogy 2004. júliusáig kötelesek a Vodafone-nak roamingot adni, ám a cégek erről másként is megállapodhattak. Miért nem volt kielégítő az állami „nyomás”, amely 2004-ig biztosította a szolgáltatást, miért volt szükség külön megállapodásra?

Vitai Attila – Örököltem ezt a szerződést, az elődöm kötötte meg a Pannonnal és a Westellel, melynek értelmében bármikor felbonthatták a nemzeti roaming használatáról szóló megállapodást – háromhavi felmondási idővel. A koncesszióban viszont ez nem volt benne, így nagyon is elképzelhető, hogy tudnánk vitatkozni a Pannonnal – de már túl vagyunk ezen. Talán, ha egy vagy két évvel ezelőtt tette volna meg ezt a lépést, más helyzetben lennénk, de ezen már túlvagyunk.

Terminal – A Vodafone 2000. decemberében felmondta a nemzeti roaming megállapodást a Westellel. Megbánta?

Vitai Attila – A koncessziós szerződés miatt a Vodafone nem tudta megpályáztatni sem a Westelt, sem a Pannon GSM-et a nemzeti roaming díjával kapcsolatban. Nem volt lehetőségünk, hogy árajánlatot kérjünk, egységesen kellett mindkét mobilszolgáltatót kezelni. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy nagyon magas árat kértek a szolgáltatásért. Azt hallani mostanában, hogy a mobilszereplők a végződtetésben kartellként működnek, ám ez nem igaz. Amit az állam csinált 1999-ben, az volt egy kartell, mégpedig a Vodafone ellen. Ennek eredményeként kétszer annyit fizettünk percenként a belföldi roamingért, mint a Pannon bármelyik nagy használója, annak ellenére, hogy a Vodafone volt messze a legnagyobb ügyfele: 18 millió eurót fizettünk ki az elmúlt két évben. A Pannon nagy ügyfelei összesen nem fizettek ennyit, ráadásul a Vodafone dupla annyit fizetett percenként. Azért mondtuk fel a westeles szerződést, mert nem volt szükségünk mindkét szolgáltatóra. Emellett a Pannon GSM-mel tárgyalásokat is folytattunk, hogy a jövőben közösen építünk tornyokat, főként, ha az UMTS-licencet kiadják itt Magyarországon, és ehhez hálózatot építünk. Hiszen jobban jártunk volna, ha együtt tudtuk volna ezt megvalósítani, úgy ahogy a skandináv országokban, vagy Németországban. Ha infrastruktúra építésben össze tudtunk volna dolgozni, az nem sérti sem az ügyfelet, költséghatékonyságot eredményezett volna, és a környezetszennyezés szempontjából sem lett volna elhanyagolható tényező. Optimális lett volna mind az ügyfél, mind az ország szempontjából.

Terminal – Elterjedtek azok a hírek, hogy a Vodafone nem sokáig tudja tartani alacsony árait, főleg az előrehozott beruházások végett. Ezek mennyire igazak?

Vitai Attila – Két- három évvel ezelőtt nem volt ilyen nagy piaci verseny, mint mióta a Vodafone Magyarországra jött. Mi teremtettünk egy olyan helyzetet, amely óriási versenyt eredményezett, mert amióta jelen vagyunk a hazai piacon, mérséklődtek az árak. Ha összehasonlítjuk a tarifákat, a Vodafone messze a legolcsóbb. A Pannon nemrég emelete az árait…

Azért olcsó a Vodafone, mert még ezzel az alacsonyabb árral is megéri szolgáltatni. Legfeljebb az infláció miatt emelhetnénk árakat, de ez sem biztos, eddig csupán egyszer történt ilyen. Nem igazak azok a híresztelések sem, hogy megduplázzuk percdíjainkat. Mi egy etikuscég vagyunk, az üzletpolitikánk nem arról szól, hogy átcsábítsuk az ügyfelet, majd becsapjuk! A Vodafone-csoportban ezt még nem csináltuk sehol, és ne gondolja senki azt, hogy ezt a magatartást itt fogjuk elkezdeni! Nem mondom, hogy nem emeljük az árainkat, mert magas az infláció, de eddig is kevesebb és kisebb mértékű áremelés volt nálunk, mint más szolgáltatóknál.

Terminal – A vezetékes megoldásoknál igényelhető kisfogyasztói előfizetői csomagot a Matáv szolgáltatja, amely a kispénzűek telefonhasználatát támogatja. A piacvezető szolgáltató előfizetőinek 18 százaléka váltott erre a díjcsomagra, csakhogy az alacsonyan tartott díj veszteséget termel, amit kompenzálni kell – mégpedig az ESZA-val, melyet a távközlési ágazat szereplői töltenek fel év végén bevételeik arányában. Így a Vodafone-nak is hozzá kell járulnia a Matáv bevételkieséséhez.

Vitai Attila – A mikor megnyertük a koncessziót 1999-ben, szó sem volt arról, hogy a Matávnak fizetni kell. Azért hogy a Matáv olcsón adhassa a telefonálást egy ügyfélnek, azt mi finanszírozzuk? Akkor inkább már én adom olcsóbban…

A régi kormánnyal nem sikerült megállapodni, amikor próbáltuk ezt megvitatni.
Mivel köztudott, hogy ezt főként nyaralókba, és nem a rászorulók veszik igénybe, nem tartom jogosnak, hogy a mobilszolgáltatók fizessenek ezért. Remélem, hogy ezt a problémát a jelenlegi kormány hamarosan megoldja.

Terminal – Igaz, hogy Vodafone márkájú telefonok várhatóak?

Vitai Attila – Nem titok, hogy karácsony előtt a Vodafone-group egy új típusú, exkluzív telefont fog kínálni ügyfeleinek, amelyet a Sharppal közösen fejlesztettük. Természetesen több japán szállítóval is folynak tárgyalások, híres márkákkal, akik csak nekünk gyártanak majd készülékeket.

Bővebb tájékoztatás október végén.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin