900 milliót költöttünk elektronikus közigazgatásra

A projektzáró sajtótájékoztatón Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, infokommunikációért felelős kormánybiztos, Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója és Matisz János a VÁTI Kht. ügyvezető igazgatója ismertették a közigazgatás területén megvalósuló fejlesztések jelentőségét, valamint bemutatták a projekt főbb eredményeit.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közigazgatás fejlesztési területének célja a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása, az eddigi hivatal- és ügyközpontú közigazgatási folyamatok ügyfélközpontúvá alakítása. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) a magyar közigazgatást  eljárásainak megújításával és a közigazgatásban dolgozók hozzáállásának, képzettségének fejlesztésével sarkallja nagyobb teljesítményre. Így lesz az ügyét intéző állampolgárból megbecsült ügyfél, a szigorú hivatalnokból készséges szolgáltató. Ehhez elengedhetetlen egyrészt az informatikai (szabványosított fejlesztések, alkalmazások és minőségbiztosítási rendszerek), másrészt a szabályozási (a szolgáltatásokban és infrastruktúrában meglévő párhuzamosságok felszámolása) feltételek megteremtése.

A hazai közigazgatási informatikát jelenleg különálló, szigetszerű, együttműködésre alig alkalmas alrendszerek, valamint alacsony szinten elektronizált back-office folyamatok jellemzik. Az elindított közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, ügyfélcentrikus fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, és hatékony technológiai eszközök alkalmazásával.

Baja Ferenc kiemelte: az elektronikus közigazgatási keretrendszer megvalósulása jelentős lépés a szolgáltató állam kialakítása felé. A projekt eredményeként létrejött 20 új szabványt, 100 új dokumentumot, és az ezek alapján felálló egységes keretrendszert a Közigazgatási Informatikai Bizottság 2009. március 12-én elfogadta, és Ajánlásként adja ki. Így a projekt keretében elkészült szabványok, eljárásrendek és követelmények alkalmazása a központi közigazgatás mintegy 140 intézménye számára kötelezővé válhat az e-közigazgatási fejlesztéseik során, és iránymutatóul szolgálnak majd legalább 2000 önkormányzat számára is.