ArchiCAD-del tervezett egyetemi épület

A Helsinki tőszomszédságában, Otaniemiben található Helsinki Műszaki Egyetem (HUT) központi épületeit a finn Alvar Aalto (1898-1976), a huszadik század egyik legnevesebb építésze tervezte. Az épületkomplexum, két jellegzetes központi előadótermével 1964-ben készült el. Az előadások és konferenciák megnövekedett helyigényének megfelelő új, többfunkciós auditórium az Aalto tervezte eredeti központi épület északi szárnyához kapcsolódik. Az új, 600 férőhelyes előadó, amelyet HUT-600-nak is neveznek, immár a campus legnagyobb épülete, terveit pedig az Alvar Aalto Alapítvány hagyta jóvá.

A HUT-600 tervezésének, építésének és majdani üzemeltetésének optimalizálására a 17 hónapos IFC (Iparági Adatcsere Szabvány) projektben egy sor tervező-, szimulációs és elemzőeszközt használtak az úgynevezett Termékmodell és Négydimenziós Módszert (Product Model and Fourth Dimension, PM4D) alkalmazva. A 4D-s modellezéssel a virtuális épületmodellt összekapcsolták a kivitelezési ütemtervvel, hogy ily módon előre lekövethessék az épület egyes elemeinek kivitelezését. A PM4D módszerrel jelentősen megnövekedett a tervezés és kivitelezés pontossága és hatékonysága, miközben a szakemberek az épület teljes életciklusának különböző tényezőire is összpontosíthattak. Egy nemzetközi kutatócsoport rendkívül széles körben alkalmazta e komplex módszert, majd sikerrel tesztelte az IFC-szabványokat.

Az IFC projekt építészeti tervezőszoftvereként az ArchiCAD-et használták. A Graphisoft Virtuális Épület-koncepciójának előnyeit kiaknázva a HUT-600 építészei a kreatív tervezésre összpontosíthattak, és mindeközben készült a dokumentáció is. A Stanford Egyetem Integrált Létesítmények Kutatóközpontja gondozásában készült el e nagyszabású IFC projekt Zárójelentése, amely a PM4D módszer hagyományos tervezéssel szembeni előnyeit elemezve a következőket állapítja meg az építészettel foglalkozó fejezetében (5.1.):

„A HUT-600 építészeinek, műszaki és kivitelezési szakembereinek az objektum-orientált termékmodell előnyeit kihasználva sikerült hatékonyabban és egyben jobb minőségben tervezniük. A projekt résztvevői szerint a dokumentáció elkészítése hagyományos tervezési módszerek mellett a designra fordított összenergia mintegy 60-70%-át teszi ki. A HUT-600 építészei ezzel szemben 50%-os időmegtakarításról számolhattak be objektum-orientált könyvtárak, katalógusok, a parametrikusság, a tudásanyag, vagyis az épületinformációk újrahasznosítása, valamint az automatizációs eszközök révén. Mindennek következtében a projekt résztvevői lényegesen kevesebb időt fordítottak a rutinfeladatokra (például rajzolás), és több időt szentelhettek a jól kivitelezhető tervek elkészítésére, alternatív ötletek kidolgozására, továbbá az épület életciklusának elemzésére. Azáltal, hogy a figyelem középpontjába a rutinfeladatok helyett a többletértéket teremtő tervezési munka került, csökkentek a projektet veszélyeztető olyan kockázati tényezők, mint például a költségvetés túllépése vagy az épület használatbavétele után felmerülő problémák.”