Léghangszigetelés az új akusztikai szabványokban

A Xella Magyarország Kft. YTONG pórusbeton falazóelemekkel 1992 óta van jelen a hazai építőanyag-ipari piacon, míg a SILKA márkanevű mészhomok termékeket – amelyek újra reneszánszukat élik – 2005 óta gyártja. Kevesen ismerik a két termék egyenkénti akusztikai tulajdonságait és együttes alkalmazásának különleges előnyeit.

Mielőtt a termékek akusztikai alkalmazási lehetőségeit bemutatnánk, ismertetjük a napjainkban megváltozott szabályokat, elsősorban is azokat, amelyek a falak léghangszigetelésének követelményeire vonatkoznak.

Zajhatások az épületen kívül és belül: közlekedési zajok – jellemzően mély tónusúak -, ipari zajok (gépek) – teljes spektrumúak -, szomszédos lakás zaja – a használati módtól függően (magas tónus, mély tónus – például házimozi) -, szomszédos iroda zaja, szomszédos tanterem zaja stb.

A hangok fizikai jellegük alapján mechanikai rezgések, és attól függően, hogy milyen közegben terjednek, beszélhetünk léghangról, illetve testhangról. Az előbbi levegőben, az utóbbi szilárd anyagban terjed. Az ember által hallható hangtartomány igen széles frekvencia spektrumú, 20-12000 Hz közötti. Az emberek által kiadott hangok frekvenciatartománya pedig jellemzően 300-3400 Hz közötti.

A léghangok terjedésével szemben a falak, épületszerkezetek különböző mértékű akadályt képeznek, csillapítják és elnyelik azokat, egy részük viszont átjut a védendő oldalra.

A léghangszigetelés mértékének jele az R betű (redukálni!), mértékegysége pedig a dB.

Ez a fizikai mennyiség két hangteljesítmény – a zajforrás és a védett helyiségben mérhető szintek – hányadosának 10-es alapú logaritmikus függvénye. A szabványokban megadott Rw vagy R’w súlyozott léghanggátlási számok a teljes hangfrekvencia-tartomány egyadatos jellemzői az adott fal, födém vagy nyílászáró szerkezetre vonatkozóan. Minél nagyobb ez a szám, a fal annál jobban szigetel, gátolja a léghangok terjedését.

Az Rw jelölésű mennyiségek laboratóriumban mért értéket jelentenek, a vesszős változatuk (R’W) pedig mindig helyszínen mért jellemzőt takar!A dB mértékegység megértéséhez álljon itt egy táblázat, hogy milyen mértékű áthallás észlelhető adott súlyozott léghanggátlású falszerkezet esetében, különböző környezeti alapzajok esetében:A beszéd érthetőségének foka, Szükséges súlyozott léghanggátlási szám ( dB )az áthallás mértéke Környezeti alapzaj 20 -30 dB (A) Környezeti alapzaj 40-50 dB (A)semmit sem hallani 67 57kissé hallani, de nem érthető 57 47részben hallható 52 42jól hallható, érthető 42 32Megjegyezzük, hogy csendesebb vidéki környezetben az azonos áthallási mértéket magasabb léghangszigetelésű szerkezetekkel lehet biztosítani.

Tekintsük át röviden, hogy mit írnak elő a hazai szabványok a zajvédelemre és léghanggátlásra, az egyes épületszerkezeteknél!A külső zajterhelésre vonatkozó korlátozások és előírások elsősorban rendeletekben találhatók, ezekből származtathatóak a homlokzatok zajvédelmi követelményei is.

JELENLEG A KÖVETKEZŐ ZAJVÉDELMI RENDELETEK HATÁLYOSAK:o 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékekről,o 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről,o 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről,o helyi zaj- és rezgésvédelmi rendeletek – önkormányzati hatáskörben kiadott előírások.

Az épületen belüli szerkezetek hangszigetelésének minimumát előíró követelmények, szabványok 2007 áprilisa előtt a következők voltak:o MSZ 04.601/2-88 Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei,o MSZ 04.601/3-88 Közösségi épületek hangszigetelési követelményeiAz EU-szabványokhoz és a környezeti zajterhelés növekedéséhez igazodó, 2007 áprilisa óta érvényes előírások pedig az alábbiak:o MSZ 15601-1:2007 Épületen belüli hangszigetelési követelmények,o MSZ 15601-2:2007 Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei. A szabályozás lényeges változása a jellemző zajforrástól függő úgynevezett színkép illesztési tényező bevezetése – c és ctr – mely mennyiségek általában negatívak.

A léghanggátlásra vonatkozó új követelmények – helyiség és funkció függvényében – az új szabványok szerint, a súlyozott léghanggátlási szám (színkép illesztési tényezővel korrigált) értékére vonatkoznak, amely többnyire szigorítást jelent.

Ezen kívül összetett funkciójú épületek esetében – a különböző funkciójú részek között – az új szabályok növelt követelményt határoznak meg (dB-ben).

A másik lényeges újdonság: a szabvány alap- és fokozott követelmény-kategóriát ismer, amelyek egyike – igény szerint – választható.

Kivonatként néhány részlet az új szabványból:Léghangszigetelési alapkövetelmények többlakásos lakóépületekben Léghangszigetelési alapkövetelmények sorházban, láncházban, átriumházban, és ikerházban lévő lakások és helyiségeik közöttHelyiségkapcsolat Követelmény Helyiségkapcsolat Követelmény R’w+C [dB] Rw+C[dB] R’w+C [dB] Rw+C[dB]Szomszédos lakások bármilyen helyiségei között (vízsz.) 51 – Szomszédos lakások bármilyen helyiségei között 56 -Lakás lakószobája és másik lakás bármely helyisége között (függ.) 51 – Lakás bármilyen helyisége és lépcsőház lépcsőkarja, pihenője, folyosó, közlekedő padlója között – Lépcsőház vagy folyosó és másik lakás bármely helyisége között (függőlegesen, vízszintesen és átlósan) – 51 Fal lakáson belül – 35