Connect with us

Hirdetés

technokrata

Testidegen a projektmenedzsment

Dotkom

Testidegen a projektmenedzsment

A pénzügyi, gazdasági válság kezelése áll a 12. Projektmenedzsment a gazdaságban fórum, a terület összes magyarországi szervezetének nagy éves találkozója fókuszában. A projektmenedzsment ugyanis az egyik lehetséges megoldás a krízisre – állítja Prónay Gábor, a találkozó szervezőbizottságának elnöke, a hazai projektmenedzsment-szakma elismert szaktekintélye.

– Milyen témákkal foglalkozik az idei fórum?- Két kiemelt témát tervezünk. Az első az emberi tényező (az úgynevezett soft skill), ami alatt a projektmenedzsment szereplőinek hatáskörét értjük, azaz hogy a különböző iparágak projektszervezeteiben a projektszereplők, elsősorban a projektmenedzserek milyen hatáskörrel, ha úgy tetszik hatalommal rendelkeznek. Megvizsgáljuk, hogy a projekt vezetőjének milyen eszközökkel kell rendelkeznie, és ezt hogyan, mi módon kaphatja meg a vállalati vezetéstől a siker érdekében.- A másik téma?- Sajnos a világ pénzügyi válságának a kellős közepén vagyunk, ezért választottuk a másik kiemelt témának a pénzügyi válság hatását a projektekre. Azt vitatjuk meg, hogy pénzügyi nehézségek esetén hogyan változik a projekt szereplőinek szerepe, felelőssége, feladata. A téma súlyának megfelelően plenáris ülésen fogjuk megvitatni a tapasztalatokat, míg a többi előadás szekciókban fog elhangozni. A harmadik, számomra különösen kedves téma a magyarországi projektmenedzsment-szakma helyzete. Ez, bár nem kiemelt téma, nagyon érdekesnek ígérkezik, mert készítünk egy felmérést, amelytől nemcsak azt várjuk, hogy megmutatja, mi magunk milyennek látjuk magunkat, hanem azt is, milyen trendek várhatók a projektmenedzsment területén a közeljövőben.- Ön milyennek látja a projektmenedzsment magyarországi helyzetét?- A rendszerváltás után, 1989 és úgy 1995-1996 között volt egy időszak, amikor hihetetlen sok és nagy projekt valósult meg Magyarországon. Némi túlzással a projektmenedzsment-világ egyik központja volt Magyarország, ezért azt hiszem, joggal nevezhetem ezt az időszakot a szakma fénykorának. Ezt követően, 1996 és 2000 között visszaesett egy olyan szintre, ami megfelel a magyarországi méreteknek. Mára újra a perifériára szorult Magyarország, ami alapvetően egy természetes folyamat eredménye. Az már kevésbé jó, hogy a szakma gerince is megroppant, a régi, már-már a reneszánsz polihisztoraihoz hasonlítható guruk a ritka kivételektől eltekintve eltűntek. Egy másik “mániám” a szakma értékelési rendszere. A nemzetközi projektmenedzsment-szervezetek folyamatosan értékelik, minősítik tagjaikat, például a fórumon előadókat ponttal jutalmazzák. A szakmában az amerikai típusú értékelés a legelfogadottabb, három évre lehet megszerezni a különböző fokozatokat, majd meg kell azokat újítani. Azaz nincs örökös tagság, mint például a magyar kultúrában és a tudományos életben. Nem jó az senkinek, ha mégoly “kiválóság” is valaki, a babérjain üldögél. Véleményem szerint ez jobb, egészségesebb értékelési rendszer, hiszen folyamatosan bizonyítani kell a rátermettséget, nem úgy, mint a magyarországi metódus szerint, ahol ha egyszer megszerez valaki egy címet, akkor utána már nem elsődleges kényszer a folyamatos bizonyítás.- Milyen szerepet játszhatnak a mai válságos időkben a feltehetően egyre kevesebb munkával ellátott projektmenedzserek? – A projektmenedzsment lényege az együttműködés, képesnek kell lenni túllépni a szakmai bezárkózottságon. A projektmenedzsment egy testidegen kultúra a cégekben, az államigazgatásban, hiszen a vállalatok egyfajta folyamatos üzemmódra, termelésre rendezkednek be, míg a projektmenedzsment akkor lép a színre, amikor ebben változás történik. Ez megzavarhatja a társaság működését, ami rossz esetben a legkülönfélébb ellenségeskedésekhez vezethet. A jó projektmenedzsernek jó esetben alapképessége a problémák megoldása, a válságok kezelése. Azt hiszem, nagy hibát követ el az a cég, amelyik egy ilyen tudást nem aknáz ma ki.- A korábbiakban mekkora volt az érdeklődés a fórum iránt és milyenre számítanak idén? – Az elmúlt évekhez hasonló érdeklődésre számítunk. A korábbi rendezvényeinken átlagosan 150-200 fő vett részt, hatvan-hetven cég képviseletében. A résztvevők nagyjából harminc előadást hallgathatnak meg, ám komolyan vesszük az esemény fórum jellegét, ezért 15 perces időkeretben limitáltuk az előadások időtartamát. Ha az előadó tud érdekeset mondani, akkor az előadás után meg lehet keresni, ha pedig unalmas volt a felszólalás, akkor abból épp elég a negyed óra. Hogy még pörgősebben haladjunk, két előadás között csak öt perc vita lehet.

A fórum a különböző gazdasági szektorokban, mint például az állam- és közigazgatás, a banki és biztosítói szektor, az infokommunikációs gyártás és szolgáltatás, az építőipar, a közlekedés, a közszolgáltatás, a turizmus és a vendéglátóipar területén dolgozó projekttulajdonosok és projektmenedzserek országos tapasztalatcseréjének helyszíne, ahol a legújabb hazai és nemzetközi projektmenedzsment-ismereteket, -tapasztalatokat vitatják meg. A tizenkettedik fórumon az előadásokat a projektmenedzserek szakmai elvárásait áttekintő és megvitató kerekasztal-beszélgetés zárja. A kerekasztalok és szekciók szervezését és a moderátori feladatot kiemelkedő projektmenedzserek, a szervezőbizottság tagjai végzik. A kerekasztal témájához kapcsolódóan a szervezőbizottság a szakmai közösség körében kérdőíves kutatást szervez, amelyet Török Gábor szociológus irányít.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés