Kelet-Európa vonzásában: az IBM globális tanulmánya a külföldre irányuló befektetésekről

Kelet-Európa gyorsan fejlődő gazdaságai komoly versenyt jelentenek a vezető országok számára a külföldi befektetések jelentős részének elnyerésében – ezt mutatja a globális befektetési helyszínekről szóló, nemrég megjelent IBM Global Investment Locations tanulmány, a 2003. év adatai alapján.

A felmérés főbb megállapításai:

• A Cseh Köztársaság a befektetők második célállomása lett Európában, ezzel közvetlenül az Egyesült Királyság mögött áll.
• Az Orosz Föderációnak sikerült túljutnia a külföldi befektetéseknek az 1998-as pénzügyi válságot követő visszaesésén és a 2003-as évet ebben a vonatkozásban nagyon jó eredménnyel zárta. A külföldi befektetők kezdik visszanyerni az orosz üzleti környezetbe, Oroszország piaci lehetőségeibe és az ott rendelkezésre álló szakismeretekbe vetett bizalmukat.
• Más közép-európai országokban, mint Magyarország vagy Lengyelország, vonzerőt jelentenek a befektetők számára kínált kedvező feltételek.

Az IBM tanulmánya megállapítja, hogy a külföldi befektetések folyamatosan növekednek: 11.000 új projekt hatására világszerte több, mint 1,3 millió új munkahely jött létre 2003-ban. Világviszonylatban az USA szerepel az első helyen az országba érkező befektetések tekintetében, Európában pedig az Egyesült Királyság vezeti a listát.

A befektetők döntéseit befolyásoló főbb tényezők

Az új technológiák fejlődése és a vásárlóerő feltétlenül olyan tényezők, melyek sok befektetőt vonzanak. Azok a vállalatok, amelyek regionális központokat kívánnak létrehozni világszerte, az Egyesült Államokat, Svájcot, az Egyesült Királyságot és Írországot választják, stratégiai elhelyezkedésük, kitűnő infrastruktúrájuk, erős szakismereti bázisuk, a jó életminőség és a kedvező adózási környezet miatt.

Roel Spee, az IBM-Plant Location International (IBM-PLI) tanácsadója – ez a szervezet külföldi befektetések iránt érdeklődő kormányhivataloknak, illetve nemzetközi működéshez megfelelő helyszíneket kereső vállalati ügyfeleknek nyújt tanácsadást -, ismertette a tanulmány megállapításait a World Association of Investment Promotion Agencies éves találkozóján, Genfben:

“Az IBM-PLI Global Investment Locations Database (GILD) szerint a 2003-as év eredményei azt mutatják, hogy a külföldre irányuló befektetések folyamatosan növekednek, és ebben egyre több ország játszik jelentős szerepet, különösen a fejlődő illetve feltörekvő piacok. Nyugat-Európa és Észak-Amerika számára ez erőteljes konkurenciát jelent, noha még a befektetések jelentős részét sikerül megszerezniük, főleg amikor magasabb hozzáadott értékű befektetésekről és tevékenységekről, vagy piacvezérelt beruházásokról van szó.”

Kelet-Európa gyorsan növekvő gazdaságai vonzzák a legnagyobb befektetőket, ez pedig elsősorban a kedvező működési költségeknek, valamint az Európai Unió piaca közelségének köszönhető, de ezenkívül jó szakismereti bázissal és gyors ütemben fejlődő üzleti környezettel is rendelkeznek. Az új EU tagállamok gazdaságai hamarosan vonzó tereppé válnak egy sor gyártási, szolgáltatási és kutatási tevékenység számára. Sikerüket beárnyékolja, hogy a költségszínvonal idővel itt is emelkedni fog, ez pedig Kelet- és Délkelet-Európa feltörekvő országainak kedvez majd.

A külföldi befektetések forrásai

A tanulmány szerint a külföldi befektetések forrásai most még elsősorban a nagyobb globális gazdaságok. 2003-ban minden öt nemzetközi befektetésből egy amerikai székhelyű cég nevéhez fűződik. Ezek a tranzakciók több mint 400 000 munkahelyet teremtettek az Egyesült Államokban, illetve más fejlett és feltörekvő piacokon. További jelentős gazdaságok a világ elsőszámú befektetői között: Japán, Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország. Összességében Nyugat-Európa megelőzte az Egyesült Államokat, és ma az első számú régió a külföldre irányuló befektetések terén. Új tendencia, hogy a feltörekvő országok is külső befektetővé válnak, így új piaci szereplőkkel bővül a forrás-országok köre. India már most is jelentős befektető, és Kína is ott van a nyomában.

Magyarországra vonatkozó eredmények

Magyarország nagyon jó eredményeket mondhat magáénak a külföldi befektetők megnyerésével kapcsolatban. Az utóbbi tíz évben Európa egyik vezető régiójává lépett elő a gyártási beruházások fogadása terén, újabban pedig a szolgáltatóközpontok valóságos “paradicsoma” lett, (különösen ami Budapestet illeti).

A Global Investment Locations Database (GILD) adatbázisára támaszkodva, a 2003-ban bejelentett befektetési projektek elemzése azt a képet mutatja, hogy Magyarország egész Európán belül a hetedik helyen áll úgy a projektek, mint az e befektetések által létrejövő munkahelyek száma alapján. Az európai ranglistát az Egyesült Királyság vezeti, míg a középkelet-európai térség elsőszámú célországa a Cseh Köztársaság, amelyet szorosan követ Magyarország.

A projektek többsége az Amerikai Egyesült Államokból és Németországból indult ki, mintegy 30-30 befektetéssel; Ausztria bizonyult a harmadik legnagyobb külföldi befektetőnek Magyarországon. Globális méretekben az USA számít a legfontosabb külföldi partnernek a többi országban. Az a tény, hogy Németország és Ausztria sok projektet hoz Magyarországra, annak tudható be, hogy erős gazdasággal rendelkező szomszédos államokról van szó, melyeknek cégei viszonylag könnyen vághatnak itt bele valamilyen vállalkozásba, lényegesen alacsonyabb költségek mellett, de mégis erős üzleti környezetben. Ami a japán befektetők becsalogatását illeti, Magyarország némileg kevésbé sikeres évet zárt 2003-ban. Bár Japán az ötödik helyen áll a külföldi befektetők sorában, (míg Franciaország a negyedik), több japán projekt végül a Cseh Köztársaságban kötött ki, ahol egyébként Japán az elsőszámú befektető.

2003-ban Magyarország nagyszerű eredményeket ért el az autóiparban (22%), az informatikai és elektronikai iparban (18%), valamint a vegyipar és műanyagipar (15%) területén. Közép- és Kelet-Európában általában az autóipar számít a legjobb befektetésnek. A vegyipar, valamint az informatikai és elektronikai ipar terén Magyarország jobban áll, mint a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia.

Növekvő tendenciát képviselnek az üzleti szolgáltatóközpontokba való befektetések, bár ezek egyelőre nem hoznak annyi projektet, mint a fenti iparágak bármelyike. A cégek azonban egyre világosabban felismerik, hogy Közép-és Kelet-Európa jó szakmai háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy hívásközpontoknak, elosztott szolgáltató és informatikai központoknak, stb. adjon otthont. Magyarország volt az első középkelet-európai ország, amely sok ilyen jellegű projektet elnyert, általános szakmai képzettsége és munkaerejének erős nemzetközi irányultsága folytán. Újabban a Cseh Köztársaság, Szlovákia és bizonyos mértékig Lengyelország kezdte meg hazájába csalogatni ezeket a központokat. Eddig azonban az ilyen szolgáltatóközpontok sokkal inkább a legnagyobb városokban koncentrálódtak, mint Budapest, miközben az ipari beruházások egyre jobban megoszlanak az ország egész területén.