Románia – a cyberbűnözés melegágya

Több mint 50 fokkal a fagypont alatt, a Déli Sarkon kutatómunkát végző tudósok elméjébe nem is olyan rég nem a környezet embert próbáló viszontagságai miatt vagy a bezártság okán költözött félelem. A következő e-mail fagyasztotta be a hangulatot: ˝Betörtem a szerverükre. Amennyiben nem fizetnek, eladom az állomás kutatási adatait egy másik országnak és közlöm a világgal, mennyire sebezhetők.˝ Annak bebizonyítására, hogy nem csak a levegőbe beszél, a támadó csatolt egyes (védettnek hitt) kutatási adatokat. Ezzel azt is igazolta, hogy kedvére járhat az egész hálózatban – még a kutatók létfenntartó rendszereihez is szabad hozzáférése volt. Szerencsére az FBI nyomon tudta követni az e-mailt egészen egy bukaresti Internet-kávézóig, ahol a rendőrség aztán letartóztatott két románt.

A fenti példa is szemlélteti, hogy mennyire kitanulták Havasalföld informatikusai a ˝szakmát˝. Ezzel a megállapítással Gabrielle Burger, az előző esetben részt vevő FBI ügynök is egyetértett. Mint kiderült, keleti szomszédunk állampolgárainak erre szakosodott rétege évente dollármilliókat lovasítanak meg európai és Egyesült Államokbeli internetezőktől és cégektől. Ennek egyik legfőbb oka a jó képzés léte és a megfelelő anyagi hátteret biztosító állások hiánya – a szegénységben élő hackerek ezért gyakran váltanak sötét kalapra…

Szigorú törvények, diktátori segítség

Jól jellemzi az állapotok, hogy az ország cyberbűnözést szankcionáló törvénye csak az idén készült el – igaz, elég keményre sikeredett. Akár 15 év börtönbüntetés is járhat egy károkozással járó hackelésért – több mint kétszer annyi, ami nemi erőszakért kiszabható. A szigor egyébként azon célt szolgálja (az előzetes eredmények szerint sikerrel), hogy sokat javítson e tekintetben az ország hírnevén az Európai Unióhoz való, várhatóan 2007-re tervezett csatlakozásáig.

Egyébként érdekes módon Romániának még korábbi véreskezű diktátora, Ceausescu idején lendült fel az információtechnológiai fejlettsége – a volt rendszer volt feje ugyanis ideális lehetőséget látott a számítógépekben kommunista ideológiájának elterjesztésére. Mivel azonban pénzből híján volt az ország (az erőltetett kölcsön-visszafizetés nem tett jót a román gazdaságnak), ezért többnyire (hasonlóan más kommunista országok gyakorlatához) lemásolták a szükséges programokat.

Technikák pénzszerzésre

A tudás igen korán bekerül a román fejekbe, nem csoda, hogy az ország informatikusai keresettek külföldön is (példaként fel lehetne hozni a Microsoft által felvásárolt GeCAD céget). Aki azonban a meggazdagodás sötét oldalát választja, az vagy eladja a semmit az Interneten (természetesen drága áruknak, többnyire műszaki cikkeknek feltüntetve), majd ˝elfelejti˝ teljesíteni a szállítási kötelezettséget; vagy olyan oldalakat igyekszik leutánozni, mint az Ebay (és aztán kicsalni a gyanútlanok pénzét). A legjobban képzettek azonban behatolnak vállalati adatbázisokba, onnan fontos információkat másolnak le maguknak, s pénzt követelnek a titok megőrzéséért.