Connect with us

technokrata

Kriptovaluta-bányász trójai lett a tavalyi év győztese

dystopia

Adatvédelem

Kriptovaluta-bányász trójai lett a tavalyi év győztese

Kriptovaluta-bányász trójai lett a tavalyi év győztese

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, amelyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit.

2017 utolsó hónapjában a Top10 listát ezúttal utcahosszal a JS/CoinMiner trójai vezeti. A JS/CoinMiner olyan szkript, amely a felhasználó tudta nélkül képes a kriptográfiai valuták bányászatára. A kártevő segítségével észrevétlenül Feathercoin, Litecoin vagy Monero bányászatra használják az áldozat számítógépének erőforrásait, és az érintett felhasználók nagy száma miatt a támadók ezzel jelentős bevételekre tehetnek szert. A weboldalak megfertőzésével ugyanis egyszerűbben lehet sok felhasználót elérni, mint az áldozatok gépeit egyenként megfertőzni.

diagram_201712

Második helyen szerepel a JS/Adware.Imali, amely reklámokat mutat, rosszindulatú kódja HTML oldalakba ágyazódik be észrevétlenül. A harmadik helyezett JS/Adware.AztecMedia is nagyon hasonló tevékenységet folytat, ugyanis ez is egy olyan adware alkalmazás, amelyet kéretlen hirdetések megjelenítésére terveztek.  Negyedik lett a régi/új szereplő, a JS/Redirector trójai. Ez az ál-antivírusokhoz hasonlóan hamis riasztásokat jelenít meg a megfertőzött számítógép böngészőjében. Célja, hogy hamisított (például hamis banki) oldalakra csaljon bennünket, közben pedig hátsó ajtót nyit a megtámadott gépen, különféle weboldalhoz kísérel meg csatlakozni, és azokról további kártékony kódokat tölt le.

Nyolcadik helyen találjuk a JS/Chromex.Submelius trójait, amely észrevétlenül rosszindulatú szoftverekkel ellátott weboldalakra irányítja át a gyanútlan felhasználó böngészőjét, és sok esetben hamis Chrome böngésző kiegészítőként is találkozhatunk vele. A listát pedig a Win32/Bundpil féreg zárja, amely hordozható külső adathordozókon terjed. Valódi károkozásra is képes, a meghajtóinkról az *.exe, *.vbs, *.pif, *.cmd kiterjesztésű és a Backup állományokat törölheti. Ezenkívül egy külső URL címről megkísérel további kártékony komponenseket is letölteni a HTTP protokoll segítségével, majd ezeket lefuttatja.

Az ESET Radar Report e havi kiadása ezúttal az Antimalware Day kapcsán a vírustörténelem korábbi epizódjait eleveníti fel. Többek közt megemlítik a makróvírusok megjelenését, amihez egészen 1995-ig kell visszautazni az időben. Egészen addig csak floppylemezek bootszektorára, EXE és COM állományokra leselkedő fertőzéseket ismertünk, ám ekkor megjelent egy újdonság: a makrókkal működő kártevő. Ez eleinte Word állományok automatikusan lefutó makróiban bújt meg, ám később a teljes Microsoft Office családra veszélyt jelentett, így az egyéb makrózható fájlok sem kerülhették el a sorsukat, megjelentek az Excel-, Access- és egyéb makróvírusok is.

Eleinte csak a dokumentumok betöltése közben a [Shift] billentyű nyomva tartása – vagyis az automatikusan induló makrók kézi tiltása – volt az egyetlen védekezési módunk, aztán idővel a vírusvédelmi programok is felvették a kesztyűt, és védtek a vírusos dokumentumok ellen is. A kártevőkhöz használt nyelv előbb a Word Basic, később pedig a Visual Basic for Application (VBA) volt. Ezzel kapcsolatban az is meg kell említeni, hogy a Microsoft az első makróvírus (WM Concept) megjelenési dátumához képest sajnos csak hat évvel később, 2000-ben adta ki azt a frissítést, amely alapértelmezetten végre letiltotta a makrók automatikus futtatását az Office állományoknál.

További Adatvédelem

Technokrata a Face-en

Tesztek