Az Internet megváltoztatja agyunkat

Amikor még állati ösztöneink vezérelték őseinket – már ha elfogadjuk a darwini evolúciós tanokat -, a legügyesebb vadász, gyűjtögető maradt életben. Agyunk fejlődésével (amit sokan a nagymennyiségű hús elfogyasztásával járó bőséges energiatöbblettel magyaráznak) megkezdtük a szocializációt, létrejöttek a törzsek, majd a nemzetek, és kicsit más irányt vett a fejlődés: a mások irányítására, a közös munka szervezésére képes egyedek váltak igazán sikeressé. Aztán eljött a pénz uralma, és az lett az erősebb kutya, akinek vastagabb a tárcája. Ám most ismét evolúciós ugrás előtt állunk.

Legalábbis Gary Small, a kaliforniai UCLA egyetem egyik, emberi idegrendszerekkel foglalkozó kutatója szerint: az agyi funkciókra specializálódott Small úgy találta, hogy az internetes keresés és szöveges üzenetküldés megváltoztatja központi vezérlő szervünket. Az agy jobbá válik az információ szűrésében és a gyors, pillanatnyi döntések meghozatalában, mondta az amerikai tudós.

A technológia felgyorsíthatja a tanulási folyamatokat és látványosan növelheti a kreativitást – ugyanakkor hátrányos is lehet az emberiség számára. Az Internet-függés megjelenése csak egyik része a Világháló káros hatásainak; Small vélekedése szerint drámai mértékben növekszik az ADD-ben (Attention Deficit Disorder, vagyis figyelemhiányos rendellenesség) diagnosztizáltak száma.

Mindez együttesen komoly változásokat idéz elő az agyban – a jövő generációjának „alfahímjei és -nőstényei” azok közül kerülnek majd ki, akik a technikai és társas képességek megfelelő keverékével bírnak. Vagyis az emberiség egyedfejlődése megváltozhat, legalábbis az Internet-hozzáféréssel gazdagon ellátott régiókban. „Evolúciós változásnak vagyunk tanúi. A következő generáció csúcson álló tagjai mesterei a technológiai képességeknek, de ugyanilyen jók a társas viszonyokban is.” – nyilatkozta Small a Reuters-nek – „Tudni fogják, mikor jobb e-mailben vagy üzenetküldő szolgáltatás segítségével válaszolni, ahelyett, hogy kitartanának az e-mail mellett.” – említett egy egyszerű példát a kutató.

Körbevesz a modern technika
„iBrain: Surviving the Technological Alteration of the Modern Mind” (iAgy: Hogyan éli túl a modern elme a technikai változásokat) című könyvében részletesen taglalja, minként változik meg a fiatal elme fejlődése, információ-értelmező képessége. 24 felnőttre kiterjedő felmérése során Small úgy találta, hogy a tapasztaltabb internetezők agya másként működött: a döntésképességhez és összetett gondolkodáshoz köthető területek kétszer nagyobb aktivitást mutattak, amikor a Világhálót még csak próbálgató felhasználókkal hasonlította össze. „Az agy „drótozása” igen speciális, és ha újra és újra szellemi feladatokat ismételtetünk vele, akkor az megerősít számos idegi kapcsolatot, míg másokat figyelmen kívül hagy.” – mondta a tudós – „Megváltoztatjuk a környezetet. Egy átlagos fiatal már kilenc órát is eltölt egy napja során olyan feladatokkal, amikor a modernkori technológiát kell használnia. Az evolúció lépésről lépésre halad, és most azt látjuk, hogy a technika igenis hatással van fejlődésünkre.”

Digitális bennszülötteknek hívja a technikarajongó generációt, akikre azonban veszély is leselkedik a modern kor vívmányai miatt. Az ember kapcsolatteremtő képessége háttérbe kerülhet, aminek következménye, hogy nehezebbé válik az érzelmi kifejezések és a testbeszéd pontos felismerése – ez a társas kapcsolatok elsorvadásához vezethet. Képzeljük el, milyen lehet egy 21. század végi tánc, ha az emberek többsége már nem képes partnere mozdulataiból kiérezni a ritmust…

Small szerint ez kezelhető probléma: „Tehetünk ellene lépéseket. Meg kell találni az egyensúlyt a technikai vívmányok körében eltöltött idő és a társas együttlétek között. Például egy rendszeressé tett családi vacsora sokat segíthet. Nagyon fontos megérteni, hogy a technika miként befolyásolja életünket és agyunkat – és azt is, hogy ennek irányítása a mi kezünkben van.”