Kockázati tőke a hardverek és szoftverek útvesztőiben

A kockázati tőketársaságok a globális gazdasági és pénzügyi válság ellenére is folyamatosan keresik azokat a vállalatokat, amelyekbe a rendelkezésükre álló tőkét érdemes befektetniük. Eközben a hagyományos finanszírozási források, mint például a hitelek elapadása számos kisebb vállalkozás számára gátolta meg a növekedést. Ebben a helyzetben a kockázatitőke-alapok tudnak alternatív megoldást nyújtani a transzparensen működő, a fejlődést és innovációt előtérbe helyező társaságok számára, mivel az általuk eddig összegyűjtött tőke most is rendelkezésre áll.

Ennek fényében komolyan elgondolkodtató az a tény, hogy ma Magyarországon a kockázati tőkéről nagyon sok vállalkozónak az jut az eszébe, hogy valaki kockáztatja a meglévő pénzét, befektetni való tőkéjét. Ezzel szemben azonban egy tőketársaság a vállalkozások fejlesztésével törekszik az átlagosnál nagyobb értéknövekedést elérni mind a vállalkozás, mind pedig a befektetett tőke szempontjából. Ennek eléréséhez a kihelyezésre váró tőke mellett stratégiai gondolkodásmódot, kiterjedt kapcsolatrendszert és megfelelően képzett menedzsmentet is bevihet a vállalkozásba egy kockázati tőketársaság.

Márpedig az it-szektorra is ráférhet némi edukáció: “az ötlettel teli magánvállalkozásnak nemcsak a programot kell megírnia, hanem áttételes módon a végfelhasználót is aktivizálnia kell, hiszen a termék csak akkor lesz eladható, ha a gyakorlatban is jól megvalósítható, ha felkelti az érdeklődést, és persze nem utolsósorban jó a marketingje” – mondja Czirják László, a többek között nagy növekedés előtt álló technológiai cégekbe invesztáló iEurope Capital kockázati tőketársaság partnere.

Mindezt pedig vállalkozóként, egyedül, nehéz elérni. Amellett hogy a kockázati tőke ma Magyarországon kevéssé ismert, általános tapasztalat, hogy az igazán innovatív és haladó gondolkodású elmék nagyon fiatalok, jellemzően 30 év alattiak, s mint ilyenek, elsősorban kis garázscégeket hoznak létre első alkalmazásaik megírására. Egy alkalmazás azonban még kevés a sikerhez. Mivel a kockázati tőkebefektetők jellemzően három-öt éves periódusra szállnak be cégekbe, a tartós és magas növekedési potenciállal rendelkező lehetőségeket keresik. Emellett a befektetés másik alapvető feltétele az exit, azaz a befektetésből történő későbbi kilépés lehetősége. A befektetési periódus alatt a megtermelt jövedelmet ugyanis jellemzően a vállalkozásban hagyják a kockázati tőkések, hiszen nem az osztalékfizetésben, hanem a stabil fejlődésben érdekeltek. Tavaly például a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai szektorba Kelet-Közép-Európában csaknem 55 millió eurónyi fejlesztői tőke érkezett – derült ki a European Private Equity & Venture Capital Association (Európai Kockázati- és Magántőke Szövetség) adataiból. Összességében a kockázati befektető célja az, hogy a befektetési időszak végén a tőzsdei hozamnál magasabb tőkemegtérülést érjen el.

A számítástechnikán vagy az interneten alapuló iparág rendkívül érdekes a tekintetben, hogy nehéz megjósolni, milyen irányt vesznek a fejlesztések. Sokféle platformon folyik a munka, sokfelé fejlesztenek az innovatív cégek, elég, ha csak hardver, illetve szoftver irányokat veszünk. Azonban éppen ez a gyors fejlődés lehet egyfajta gátja is a kockázati tőke szélesebb körű elterjedésének. A gyors fejlődést látva a tőketársaságok többször is meggondolják, hogy mit is finanszírozzanak, van-e jövője, s ha igen, meddig, annak a projektnek, ahová pénzt és szellemi tőkét kívánnak fektetni. Ezáltal nemcsak a vállalkozó, de a tőketársaság is folyamatosan fejlődik.

A fentiek mellett azonban az adott ország kulturális sajátosságai is beleszólhatnak a fejlődésbe. Amerikában, ha egy vállalkozó felépít egy céget, de az tönkremegy, akkor belefoghat egy újabb vállalkozásba. Magyarországon három évig nem vállalhat tisztséget. Ezzel gyakorlatilag a kockázatkerülés felé terelik a vállalkozókat.”Azért vannak sikersztorik is Magyarországon, ilyen a Graphisoft vagy például a mi szárnyaink alatt nevelkedett vezető magyar online piactér, a Vatera.hu. Utóbbi projekt annyira sikeres volt, hogy a befektetett összeg több mint tízszereséért értékesítettük tulajdonrészünket. A felkészültséget és az innovatív ötleteket pedig jól tükrözte, hogy a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettől 2007-ben az Év vállalata 2007 elismerő oklevelét is átvehette a Vatera. De emellett régiószerte híresek a magyar játékszoftver-fejlesztők is, a kérdés azonban most is adott a kockázati tőke oldaláról: milyen növekedési lehetőség van az adott projektben, illetve mi előzi meg a jövőben az éppen aktuális trendet. Ezt próbálja az it-szektorban is felkutatni egy kockázati tőkés” – fed fel néhány titkot Czirják.

A válság hatására például vélhetően visszaesett néhány technológiai vállalat forgalma, és előfordulhat, hogy ezek a cégek most éppen azért hoznak előbbre néhány olyan új fejlesztést, hogy képesek legyenek átvészelni ezt az időszakot. Így az is előfordulhat, hogy maholnap új, hatékonyabb termékekkel rukkolnak elő ezek a vállalatok. A kényszer mindig új ötleteket szül, s bár ma még ritkaságszámba megy itthon, hogy egy ifjú vállalkozó becsengessen ötletével valamely tőketársasághoz, a jövőben talán e tekintetben is lehet változás.