Az M4 Project névre hallgató kezdeményezés még január elején indult, céljai szerint három olyan eredeti Enigma üzenet megfejtése végett, melyet még 1942-ben szereztek meg a szövetséges haderők – és azóta sem törtek fel. Ezeket az üzeneteket egy négytárcsás Enigma révén hozták létre; a kódológépnek erről a változatáról hitték azt a németek a világháború alatt, hogy abszolút biztonságos, feltörhetetlen védelmet nyújt üzeneteiknek.
Ahogy sok egyéb technológia (például a sugárhajtás, a rakétatechnika stb.), úgy voltaképp a korai számítástechnika fejlődése is a második világháborúnak köszönhető. A Wermacht üzeneteinek titkosítására szolgáló eszköz védelmét elsőként a britek igyekeztek megtörni: a történelemben jelentős szerepet játszó Bletchley Parkba toborzott szakemberek Alan Turing vezetésével hozták létre a kódtörésre képes első számítógépeket. A kutatók erőfeszítései alapvetően hozzájárultak a hadiszerencse forgandóságához: az Enigma kódok felfedése előtt a német tengeralattjárók rengeteg brit és amerikai teherszállító hajót süllyesztettek el, ám a megfelelő ismeretek birtokában már sokkal védettebbé válhattak a szövetséges tengeri járművek a „farkasfalka” támadásával szemben.
Az első üzenet
Visszatérve az M4 Projecthez: a szervezet nyíltforrású üzenettörő alkalmazása a múlt héten végre megbirkózott az egyik üzenettel. Íme a 1851/19/252-es rádiójel, immár dekódolva: „F T 1132/19 tartalma: Kényszerű merülés a támadás alatt. Mélységi támadás. Utolsó ellenséges pozíció 0830h AJ 9863, 220 fok, 8 csomó. Követjük. (A barométer) 14 mb-re zuhant, észak-észak-keleti (szél), 4(-es erősségű), látótávolság 10 (tengeri mérföld).”
Az első üzenet megfejtésében a szervezők a nyers erő módszerét használták: egy négytárcsás Enigma minden lehetséges beállítását végigpróbálgatták (virtuálisan) az üzeneten. Ebben azonban nem volt benne a kis gép kapcsolótáblája, ami lehetővé teszi a kezelő számára, hogy megcseréljen két betűt, mielőtt a tárcsák révén titkosításra kerülne az üzenet. A kapcsolótábla jócskán megbonyolítja a titkosítási eljárást – jobban, mintha egy újabb tárcsát adnának a készülékhez. Ennek legyőzésére hozta létre az M4 Project a „hegymászó algoritmust”.
Bárki besegíthet
Mivel iszonyatos mennyiségű kombináció (kétszer tíz a 145-ik hatványon!) létezik, ezért a projekt létrehozóinak számára még a mai számítógépekkel is kihívást jelent az üzenetek megfejtése. Emiatt olyan módszert dolgoztak ki, amelyről az elmúlt évtizedben egyre többet lehetett hallani, olvasni: az elosztott számítás elvére alapuló szoftvert fejlesztettek ki. Így tehát bárki bekapcsolódhat a kódtörésbe (ahogy például más kezdeményezések révén a rákkutatásba vagy az űrkutatásba), és részt vehet a második világháború utolsó titkos üzeneteinek felfedésében.