Egy friss magyar kutatás szerint az internetező felnőttek között már nagyítóval kell keresni a kizárólag készpénzzel fizetőket. A világjárvány a lakosság harmadát ösztönözte az alternatív fizetési módszerek gyakoribb használatára.

Országos reprezentatív kutatást készíttetett az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ), amelynek keretében többek között az alternatív fizetési módok ismertségét, használati gyakoriságát igyekeztek felmérni a hazai internetező felnőtt lakosság körében.

A válaszok alapján elmondható, hogy a túlnyomó többség (92%) használ valamilyen alternatív fizetési megoldást, miközben alig 7 százalékra tehető azok aránya, akik továbbra is kizárólag készpénzzel intézik ügyeiket. A magyarok jellemzően (online) vásárláskor (71 és 78%) fizetnek alternatív módon, miközben a legalacsonyabb arányban (16%) egészségügyi ellátást fizetnek készpénzmentesen.

A készpénzmentes fizetési megoldások használata vonatkozásában elmondható, hogy közel az összes megkérdezett a 30 év alattiak kategóriában (98%), a felsőfokú végzettségűek (98%), valamint a fővárosi lakosok (95%) szoktak alternatív módon fizetni, miközben ezen fizetési megoldásokat a leginkább mellőzők a 30 és 40 év közöttiek (88%), az alapfokú végzettségű (83%), valamint a városi lakosság (88%). Az értékekből látszik, hogy a különbségek rendkívül kicsik, azaz a társadalom egységesen nyitottnak tekinthető a nem készpénzes fizetési megoldások használatára.

Az alternatív fizetési megoldásokat előnyben részesítők 41 százaléka naponta fizet készpénzmentesen, a válaszadók bő negyede hetente, ötöde pedig havonta dönt készpénzmentes fizetési megoldás mellett, míg ennél ritkábban a válaszadók közel egytizede. A készpénzmentes fizetési megoldásokat használók pontosan harmada minden, vagy szinte minden esetben alternatív módon fizet.

A nagy népszerűség meglehetősen magas elégedettséggel párosul. Az alternatív fizetési megoldások használatával kapcsolatban 84 százalékban nyilatkoztak pozitívan, ezen belül is a 60 évnél idősebbek (91%) és a felsőfokú végzettségűek (90%) a leginkább elégedettek. A másik oldalon a megkérdezettek csupán 8 százaléka jelezte, hogy nem elégedett a szolgáltatások minőségével.

A magas elégedettség ellenére az emberek bőven látnak lehetőséget a fejlődésre. A válaszadók szerint az alternatív fizetési megoldások minőségének javítása a banki szolgáltatások terén a legfontosabb (82 százalék jelölte inkább fontosnak, vagy nagyon fontosnak), míg az online vásárlás, illetve a bolti vásárlás területén való fejlődés a megkérdezettek 81-81 százaléka szerint lenne fontos. Legkevésbé az egészségügy (66%) a tömegközlekedés (65%) és az oktatás (52%) terén tartják fontosnak a készpénzmentes fizetési módok minőségének javítását.

A kutatás vizsgálta a koronavírus-járvány hatását is a felhasználói szokásokra. Az alternatív fizetési eszközöket használók többségénél (55%) ugyan nem változott az elektronikus fizetés gyakorisága a járványügyi helyzetben és azóta, ám a válaszolók 17 százaléka a pandémia óta amikor csak lehetséges, elektronikus fizetési megoldásokat használ, további 18 százalék pedig az esetek többségében ilyen módon fizet. A kérdés összes megválaszolójához képest (35%) a 18-29 évesek körében (44%) jóval magasabb azok aránya, akik jelenleg gyakrabban fizetnek elektronikus módon, mint a járvány előtt.

Egybehangzó vélemények

A fenti megállapítások nagyjából egybecsengenek egy hasonló témában lefolytatott nemzetközi kutatás eredményeivel. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy európai felmérés szerint az elektronikus fizetési megoldásokhoz való hozzáállás (pozitív) változása mindenhol érzékelhető a régióban.

Forrás: BitPort