Connect with us

technokrata

Minden, amit a BSA-ról tudni szeretnél, csak eddig nem merted megkérdezni

Dotkom

Minden, amit a BSA-ról tudni szeretnél, csak eddig nem merted megkérdezni

Interjú a BSA Magyarország főtitkárával, Sebők Erzsébettel az illegális szoftverhasználatról, és sokminden másról.

Terminal – Mikor alakult az egyesület?

Sebők Erzsébet – 1988-ban alakult Amerikában, a legnagyobb szoftvergyártók hozták létre a jogaik védelmének érdekében. Magyarországon 1994-ben jött létre egyesületként, így gyakorlatilag 1994 második felétől működik hazánkban a Business Software Alliance Magyarország Üzleti Szoftverszövetség a Jogtiszta Szoftvert Használó Magyarországért, rövid nevén a BSA Magyarország.

Terminal – Kiket céloz meg a BSA?

Sebők Erzsébet – Nem a célcsoportunk magánszféra. A BSA csak és kizárólag az üzleti szférára fókuszál, tehát a vállalatokra, vállalkozásokra – beleértve az egyéni vállalkozókat, és a nagy részvénytársaságokat is – míg a magánszemélyekre nem.

Az Üzleti Szoftverszövetség amikor megalakult a vállatok, vállalkozások 90%-a használt illegális szoftvert, ma ez 48 százalék. A BSA célja az európai uniós csatlakozásig az uniós átlag elérése, amely 30-32%. Jól látható, hogy tetemes mennyiséget kell ledolgozni. Ezt a kampányainkkal érjük el.

Terminal – Milyen kampányai voltak eddig a BSA Magyarországnak, és milyen eredményeket értek el?

Sebők Erzsébet – A legelső plakátkampányunk 1995-ben jelent meg, melynek eredményeként 13 százalékpontot javult az illegalitás aránya, következő évben nagyvállalatokat, a Miniszterelnöki Hivatalt, a Matávot, és más nagy cégeket kértünk fel, hogy álljanak ki a legális szoftverfelhasználás népszerűsítésére – ezzel 1% pontot sikerült javítani.

Következő évben, amikor a szerzői jogi törvény megváltozott, és a büntetési tétel 2-8 évre módosult, akkor a „Nekem 8” című plakátunkkal közel 10% körüli eredményt értünk el. Majd felkértük a Vivendit, a Somogy Informatikát, és egyéb vállalkozásokat arra, hogy csatlakozzanak, és álljanak ki a legális szoftverhasználás mellett, mellyel újfent 1-2 százaléknyit sikerült javítanunk.

2001-ben kiadtuk a Szoftvernyilvántartót. A minden gazdasági szervezet számára ajánlott segédeszközzel a vállalat, a számviteli és egyéb előírásoknak megfelelő szoftvernyilvántartást tud vezetni. Nemcsak vállalatokat segíti abban, hogy saját szoftverlegalitási helyzetükkel tisztába kerüljenek, de az adóhatóságok és a rendőrség munkáját is nagyban megkönnyítheti egy esetleges ellenőrzés során. A kiadvány egyszerű, átlátható, tervezhető és könnyű kezelni. Segítségével bármely vállalat szoftvergazdálkodása könnyen áttekinthető és ellenőrizhető lesz, egyúttal jelentősen csökkenthetőek az illegális szoftverhasználatból származó jogi kockázatok.

Ez egy módszertani tanulmány, egy módszertan arra vonatkozóan hogyan tudják a belső utasításrendszeren keresztül egy csoportba gyűjteni és a legalitást biztosítani az egyes vállalatok. Könyvesbolti forgalomban kapható.

Az új nyilvántartó iránti igény az elmúlt időszakban jelentősen felerősödött és 14 százalékkal csökkentette az illegális szoftverhasználatot Magyarországon.

A jelenlegi kampányunkban ingyenesen felajánlottuk a szoftvernyilvántartó egy példányát a vállalkozásoknak.

Terminal – Hogyan zajlik egy tűzszünet-kampány?

Sebők Erzsébet – Általában levélben keressük meg a vállalatokat, vállalkozásokat, melyek zöme barátságosan fogadja a közeledésünket, sőt sokan örülnek annak, hogy kapnak némi felvilágosítást arról, hogy melyek ma a legális szoftverhasználat kritériumai. Gyakran felajánlottuk a segítségünket a vállalat szoftvergazdálkodásának az áttekintésére a tökéletes nyilvántartás elkészítéshez. A legtöbb gazdálkodó szervezet igényt is tartott erre, amely időben némi nehézségeket okozott, ám megfelelő koordináció mellett sikerült minden felkérésnek eleget tennünk.

Terminal – Mi történik azokkal, akik nem reagálnak a BSA levelére?

Sebők Erzsébet – Nem kötelező reagálni, ugyanis a BSA nem hatóság, hanem egy egyesület. Azonban a szerzői jogi törvény 16. paragrafusának 7. pontja szerint a gyártónak, annak képviselőjének, vagy jogutódjának joga van a felhasználás mennyiségéről és minőségéről személyesen meggyőződni.

Terminal – Milyen lista alapján lehet elindulni egy megyében?

Sebők Erzsébet – A kampányok során folyamatosan, egy nyilvános adatbázisból vesszük az adatokat, s miután eldöntésre került, hogy melyik régióba indítjuk meg a tűzszünetet, legyűjtjük a megyében lévő vállalatok, vállalkozások listáját. Általában 90 napig kérjük meg az engedélyt az adatkezelésre az adtavédelmi biztostól, a 90 nap letelte után pedig megsemmisítjük az adatokat, ugyanis szigorú szabályai vannak az adatkezelésnek.

Terminal – Melyek azok a szoftvergyártók, amelyek hazánkban a BSA tagjai?

Sebők Erzsébet – Adobe – Trans-Europe Kft., AutoDesk Magyarország, Borland Magyarország, Corel – Codra Kft., Ingram Micro Magyarország Kft., Lotus, Microsoft Magyarország Kft., Novell Magyarország Kft., Számalk Rt., Symantec, WSH Kft.

A BSA-tagság nem automatikus, amely szoftvergyártók nem képviseltetik magukat Magyarországon, jogaikat ugyanúgy a jogi irodákon keresztül érvényesíthetik. A BSA-nak hazánkban csak a magyarországi kirendeltségek illetve disztribútorok, nagykereskedők a tagjai.

Terminal – A nagyvállalatoknál mennyire okoz nehézségeket az ellenőrzés?

Sebők Erzsébet – Többféle módja van annak, hogy a gazdálkodó szervezetek megoldják azt, hogy a vállalton belül csak és kizárólag azokat a szoftvereket használják az alkalmazottak, amelyek a vállalat informatikai tervében és informatikai rendszerében benne vannak. Ezek közé természetesen nem taroznak a játékszoftverek, mp3-ak, és egyéb, az Internetről könnyen letölthető dolgok. Általában belső szoftverrel ellenőrzik, hogy a dolgozók nem telepítenek, vagy töltenek-e le illegális szoftvereket az Internetről.

Terminal – Mit kell tenni a BSA-tól érkezett levél kézhezvétele után? Válaszlevélben kell reagálni?

Sebők Erzsébet – Ha egy vállalat, vállalkozás úgy érzi, hogy minden rendben van, akkor nem kell reagálnia. Ha vannak hiányosságai, akár további 30 nap is igénybe vehető. Ez idő alatt meg lehet tenni az első lépéseket a legális szoftverek beszerzésére vonatkozóan.

Terminal – Mi alapján dönthető el, hogy egy szoftver használata illegális?

Sebők Erzsébet – A felhasználói licenc a mérvadó, hogy mire ad jogosultságot, mire ad felhasználói jogot. Vannak olyan termékek, ahol a vállalkozás gépparkja nem teszi lehetővé, hogy a legutolsó verziót használja minden gépén. A különböző felhasználói szerződések lehetővé teszik a szoftverek úgynevezett downgrade változatának alkalmazását. Így egyes komputereken az alsóbb verzió is használható, annak ellenére, hogy a vállalkozás a legfrissebbet vette meg.

A szoftvercégeknél ugyanis nincs egységes licencszerződés. Ahány cég, annyi féle. Ezért fontos, hogy a kereskedőnél a vállalat, vállalkozás rákérdezzen arra, melyik az a legkedvezőbb konstrukció, amit bizonyos gépmennyiségnél már be tud szerezni, úgy árban, mint technikai, műszaki szempontból.

Terminal – Igaz, hogy egyes szoftverek esetében 5 év a szerzői jog elévülésének időszaka?

Sebők Erzsébet – A szerzői jogi törvény szerint a szoftver a készítője halálát követő 70 évig jogvédelem alatt áll. Tény és való, hogy a technika óriási mértékben fejlődik, a jog ezt mindig és mindenkor csak követni tudja, de a szoftverekre ugyanaz vonatkozik, mint az összes többi alkotásra.

Terminal – Hogyan működik ez a szoftverek esetében?

Sebők Erzsébet – Ahogy a szoftver készítője a legelső kódokat leírta, a törvény védi. A jogok érvényesítése pedig a rendőrségen keresztül megy.

Terminal – Melyek az illegális szoftverhasználat leggyakoribb formái?

Sebők Erzsébet – Általában a vállalatoknál, vállalkozásoknál a túlhasználat a jellemző. Például az év közben vásárolt számítógépekre azt a szoftvert telepítik, amelynek a licencszerződésben foglalt lehetőségeit már felhasználták, így arra nem már nem jogosultak. De elég változatos a paletta…

Terminal – Melyek a leggyakoribb szoftverek, amelyeket illegálisan használnak a vállalkozások?

Sebők Erzsébet – Az operációs rendszerek, szövegszerkesztők, táblázatkezelők, mellett az adatbázis-kezelők és különböző tervezőrendszerek a leggyakoribbak. Leginkább a vállalat profilja és az, hogy mire van szüksége, határozza meg az általa illegálisan igénybe vett szoftvereket.

Azonban sokan nem gondolnak például a fontokra, vagy a tömörítőkre! Pedig ezek mind külön egy szoftver képeznek. A licencfeltételekre oda kell figyelni! Az Internetről letöltött 30 napos shareware programokat, demókat, stb., a gyártó által meghatározott idő eltelte után le kell törölni. Egyedül a freeware szoftverek nem okoznak gondot.

Terminal – Mi történik, ha egy cég felmérte a szoftverállományát?

Sebők Erzsébet – A 30 nap egy 1-100 géppel rendelkező vállalat, vállalkozás részére elegendő a felmérés elkészítéséhez. Mivel a vállalatvezető egy személyben felel mindenért, fontos hogy meghatározza azt, hogy a vállalat, vállalkozás milyen platformon és hogyan kíván dolgozni. A felmérés arra is jó, hogy megállapítsák, mi mindenre van szüksége a dolgozóknak. Ugyanis nem biztos, hogy mindenkinek szüksége van arra, ami a gépén (szoftver) vagy éppen a gépében (hardver) van, ahhoz hogy dolgozni tudjon és ellássa a vállalati feladatokat.

A szoftvernyilvántartó tematikája alapján önállóan, egyedül is képes elkészíteni egy vállalat, vállalkozás a nyilvántartási rendszerét. Ha a rendszer beállt, csupán az ellenőrzést kell beépíteni valamilyen rendszerességgel a vállalat életében.

Terminal – Mi történik, ha letelik a 30 nap?

Sebők Erzsébet – Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek bekerültek a BSA látószögébe, és bizonyított az alapos gyanú, akkor a rendőrségen jogász kollégáim megteszik a feljelentéseket, amelyek ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint bárki másnak a feljelentése, ugyanabban a mederben folynak, az előírásoknak megfelelően.

Terminal – Mitől válik alapossá a gyanú?

Sebők Erzsébet – Sok mindennel lehet bizonyítani, általában a szomszéd, vagy a kilépett, elküldött dolgozó tesz feljelentést. Ahol nem megalapozott az alapos gyanú, ott nem lehet mit tenni. A feljelentésnek megalapozottnak kell lennie.

Terminal – A BSA, mint szoftverrendőrség? Van egyáltalán szoftverrendőrség?

Sebők Erzsébet – Szoftverrendőrség nincs, rendőrség van. 1994-ben, mikor a BSA megalakult Magyarországon, a tisztel újságíró-kollégák nevezték el annak. Pedig nem igazán az, és mégis. Már annyira bekerült a köztudatba, hogy számtalan esetben a címzés a „Szoftverrendőrség”-nek szól.

Terminal – Elképzelhető valamilyen megelőzése az illegális szoftverhasználatnak?

Sebők Erzsébet – Fontos lenne, ha az oktatási rendszerben, az informatikai oktatás során a tanárok évente legalább egy órán, az általuk tanított gyermekek korosztályának megfelelően, felhívnák a diákok figyelmét az illegális szoftverhasználatra, mint ahogy azt a szülők a lopás ellen teszik. Hiszen ezek a generációk azok, akik közül a jövő vállalatvezetői kerülnek ki.

Terminal – Hol tart jelenleg a BSA?

Sebők Erzsébet – Három megyén vagyunk túl: Győr-Moson-Sopron, Fejér, Baranya, és jelenleg tartunk Budapestnél és agglomerációjánál. Nagyon remélem, hogy jövő év végéig végigmegyünk a megyéken.

Az biztos, hogy a tűzszünet-kampány áttolódik jövőre, az is elképzelhető, hogy intenzívebbé válik, tehát egy hónapban több megyébe kezdeményezünk tűzszünetet, de minden körülmények között befejezzük.

Terminal – Ha befejeződik?

Sebők Erzsébet – Áprilisig sajnos várni kell a 2002-es adatokra, minden évben ebben az időpontban készül el a statisztikai tanulmány a világszervezet megrendelésére. Kíváncsi vagyok, hogy a 48 százalékból legalább nyolcat sikerült-e “ledolgozni”.

Terminal – Vannak különbségek a megyék között?

Sebők Erzsébet – Természetesen, ahogy a GDP-ben is különbségek vannak az ország különböző területei között, úgy a legális szoftverhasználatban is különbségek vannak, pontos adataim egyelőre nincsenek erre vonatkozóan, de ez látszik.

Terminal – Történt-e precedens értékű eset?

Sebők Erzsébet – A BSA a 31. nap előtt nem tesz feljelentést. Addig, amíg az a nyomozás érdekeit sérti, nem kapunk információt az illetékes kapitányságoktól, hogy hol áll az ügy, hol tartunk. Elég hosszadalmasak ezek a számítástechnikai, szoftveres ügyek, mert a rendőrség az esetek 99%-ban szakértőket veszt igénybe, és egész addig, míg a szakértői jelentések el nem készülnek, és az ügyészségre át nem kerül az ügy, addig nem mondhatunk semmit.

Terminal – Milyen büntetésre számíthatnak azok, akiket feljelentettek?

Sebők Erzsébet – A BTK a kárértéktől teszi függővé a büntetést: lehet pénzbüntetés, közmunka, felfüggesztett, vagy éppen letöltendő börtönbüntetés, 2-8 évig terjedően. Nyolc évnél körülbelül 100 milliós nagyságrendű az elkövetési érték.

Terminal – A legelső megyében befejeződtek már az ügyek?

Sebők Erzsébet – Vannak ügyek, amelyek befejeződtek, és az ügyész már megtette a vádemelést.

Terminal – A BSA megjelenhet a vállalkozóknál?

Sebők Erzsébet – Nem. Inkább a jogász kollégák, akiknek felhatalmazásuk van a gyártóktól.. Mint azt már említettem, a szerzői jogi törvény 16 paragrafusának 7. pontja szerint a gyártónak, annak képviselőjének, vagy jogutódjának joga van a felhasználás mennyiségéről és minőségéről személyesen meggyőződni. Nem mint a BSA Magyarország, mert az egyesület, hanem mint a jogi képviselők, ők élhetnek ezzel a felhatalmazással.

Terminal – És élnek vele?

Sebők Erzsébet – Előfordul.

Terminal – Milyen a világviszonylatban Magyarország?

Sebők Erzsébet – Egyes országokban a BSA-nak volt olyan kampánya, ahol az álláshirdetések közé helyezték el azt a felszólítást: „ha kitettek a munkahelyedről, jelents fel őket!”. Ez Magyarországon nem elfogadott módszer.

A tűzszüneti kampány Európa szerte és a világon is több helyen megvalósult. Ausztria februárban állt neki, tartományonként haladnak. Hazánkban a 19 megye, valamint a főváros, amely külön kezelendő, jóval hosszabb időt vesz igénybe, míg a görögnél, törököknél már befejeződött, mindkét ország 2001-ben kezdte meg a kampányt.

Terminal – Milyen forró nyomon lehet elindulni?

Sebők Erzsébet – A számítógépek a vállalatok, vállalkozások könyvvitelében a tárgyi eszközök között, míg a szoftverek az immateriális javak között szerepelnek, a kettőt össze kell vetni. Ám mindez csak a licencekkel együtt ér valamit.

A Szoftvernyilvántartóban javasoljuk, hogy érdemes egy számla másolatot a licenc mellé tűni, így gyorsan meg lehet győződni a beszerzés legalitásáról.

Terminal – Hogyan kezelendők az átadott, elajándékozott szoftverek?

Sebők Erzsébet – Aki beszerezte azt a szoftvert, fontos, hogy néhány soros nyilatkozatban, büntetőjogi felelősségének tudatában garantálja, hogy az általa használt gépről lekerült a szoftver. Ilyen esetekben a licenctől kezdve a telepítőlemezen át a kézikönyvig, mindent át kell adni.

Fontos megjegyeznem, azáltal, hogy a BSA felhívja a vállalatvezetők figyelmét az illegális szoftverhasználat buktatóira, a magyar fejlesztők mellet is kiállunk, annak ellenére, hogy nem a BSA tagjai!



Szólj hozzá!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Kütyük

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu