Közüggyé váló közbeszerzések

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) között 2004 tavaszán egyeztetési folyamat kezdődött. Az érdekeltek a visszatérő, legfontosabb közbeszerzési eljárási problémákat vették górcső alá. A közös munka eredményeként júliusban elkészült az IVSZ megoldási javaslata a hálózatos normatíva kialakításáról. Az IVSZ a kis lépések politikáját folytatva azóta is újabb tárgyalások elősegítésével támogatja tagjai és a KSZF szakértői között zajló egyeztetéseket, és elő kívánja segíteni a véleménykülönbségek tárgyalásos úton való rendezését.

A júliusban elkészült IVSZ megoldási javaslatot megelőzően számos megbeszélés folyt a sokakat érdeklő problémákról:
– az új közbeszerzési törvényben a szerepek tisztázása miatti megszorításokról, (nem engedi, hogy ugyanaz a cég részt vegyen több pályázatban)
– az ICT szakma sajátosságainak figyelembevételéről,
– mind több gyártó és szállító eljárásokba való bekapcsolódásáról,
– a minősítési rendszerekről,
– a szolgáltatások minősítéséről, illetve visszaellenőrzéséről,
– a normatíva kérdésköréről,
– az elektronikus közbeszerzésről.

Az IVSZ – végigtekintve a több hónapja folyó KSZF egyeztetések menetén – tagjai közbeszerzési esélyeinek javítása érdekében az alábbi javaslatokat tette:

• Egyszerűbbé és olcsóbbá kell tenni egyrészt a pályázáshoz szükséges igazolások beszerzését, másrészt a pályázati dokumentumokhoz való hozzáférést.
• Lehetővé kell tenni, hogy az ajánlati ár mellett az ajánlatok minőségi elemei jobban érvényesülhessenek az elbírálás folyamán.
• Indokolt esetben fel kell emelni azokat az alsó értékhatárokat, amelyek felett a beszerző intézményeknek kötelező a közbeszerzési eljárás alkalmazása.
• Módot kell adni arra, hogy vállalkozók egy csoportja (konzorciuma) benyújthasson egy ajánlatot anélkül, hogy előre valamilyen jogi formában létrehozott vállalkozást hoztak volna létre.
• A kisvállalkozások számára szükséges lenne oktató-fejlesztő programok szervezésére és bonyolítására, amelyek hathatós segítséget adnának a Közbeszerzési Törvény előírásainak áttekintéséhez, a pályázati és a marketing munka elvégzéséhez.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény – melyet először 1999-ben módosított az Országgyűlés – célja a közpénzek felhasználása során a takarékosság, a hatékonyság és az átláthatóság fokozása, a verseny tisztaságának biztosítása. A törvénymódosításra azért került sor, mert egyrészről a törvény túlságosan merev, a határidők túl hosszúak, feleslegesen sok az adminisztratív kötelezettség, másrészről a szabályok nem kellően szigorúak, illetve azok mellőzésének nem elég súlyosak a gyakorlati következményei. A törvénymódosításnak a közbeszerzési törvény alkalmazásának elősegítésén kívül az is a célja, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb mértékben vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban.

Kis- és középvállalatok a magyar közbeszerzésben
A KKV-k súlya a közbeszerzési piacon igen csekély. Ez a részpiac sokkal inkább a közepes vállalkozásoké, mint a kicsiké. A kis- és középvállalkozásoknak pedig főként a központi költségvetési intézmények közbeszerzési piacán van versenyhátrányuk.

Az IVSZ a jövőben még aktívabban kívánja segíteni a kis- és középvállalkozási szektor érdekeit a költségvetési intézmények piacán, hogy a mostani tendenciát megfordítva a részesedésük inkább emelkedhessen. Az emellett szóló fő érv nem csupán az esélyegyenlőség megteremtése, hanem a foglalkoztatás rugalmas bővítése és a verseny élénkítése.