Legyen domború? Vagy illatos? Esetleg intelligens? – kérdéseinkre Lévai Gábor válaszolt

A 27 éves, angolul és franciául beszélő szakember feladatai közé tartozik az elsősorban POS-terminálokkal, kártyás és biometrikus azonosító rendszerekkel foglalkozó világcég magyar leányvállalatának operatív igazgatása a vezérigazgató helyetteseként, a cég stratégiájának alakítása, a fejlesztés és a kereskedelem összehangolása, a kapcsolattartás az ügyfelekkel, valamint a projektmenedzsment.

Terminal – Kiaknázatlan területnek tekinti-e az Ingenico a közép- és kelet-európai térséget?

Lévai Gábor – A térségben több olyan ország is van, amelyben a kiadott bankkártyák száma megközelíti a nyugati országokban használt plasztikok számát. Az elfogadó terminálok darabszáma lényegesen kisebb térségünkben, mint tőlünk nyugatabbra, így bőven van hova fejlődnünk. Közép-Kelet-Európában a kártyatulajdonosok nagy többsége csak készpénzfelvételre használja kártyáját. A használati szokások – több ok miatt – mások.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy jelentős változás alatt áll a kártyaelfogadási piac, hiszen az EMV szabványoknak előbb-utóbb minden országnak, minden banknak és minden kártyának meg kell felelni. Ez a váltás nem csak technológiai, és sok szakértelmet igényel.

A szóban forgó térségben további lehetőségek adódnak a kártyaüzlet másféle megközelítésével, a nem banki kártyarendszerek további terjesztésével.

Terminal – Melyek az Ingenico Hungary hosszú- és rövid távú elképzelései a magyar piacon?

Lévai Gábor – Az Ingenico piacvezetőként nem csak hardverekben gondolkodik, így a magyar leányvállalat is komplex, end-to-end megoldásokat kínál. Termékeink a legmagasabb biztonsági előírásoknak és minden technikai elvárásnak megfelelnek, ezeket „egészítjük ki” a megrendelő igényének teljes mértékben megfelelő szoftverekkel. A terminálok telepítését, azok szervizelését, karbantartását szolgáltatásként nyújtjuk, csakúgy, mint a terminálok távoli menedzselését.

Szoftverfejlesztő mérnökeink nem csak magyarországi projektekben vesznek részt, segítjük a csoport munkáját a központban és más országokban is. A híresen jó magyar szoftverfejlesztők munkáira az egész csoport számít.

Magyarországon tehát a szoftverfejlesztésre és különböző szolgáltatások nyújtására helyezzük a hangsúlyt. A bankokat úgy segítjük a kártyaelfogadásban, hogy a nem feltétlenül banki munkafolyamatokat teljes egészében átvállaljuk tőlük. Partnereinknek nem csak banki alkalmazásokat, szolgáltatásokat nyújtunk, így készülékeink és rendszereink igen sok feladatra használhatóak.

Terminal – Mennyire közeli lehetőség a contactless technológia általános elterjedése? Jelentheti-e ez a dombornyomásos kártyák végét? (Például egy terminál meghibásodása vagy áramszünet esetén eddig is maradt a jól bevált „manuális lehúzás + felhívom a bankot, és engedélyt kérek” módszer.) Magyarországon van-e jelentős különbség a dombornyomásos és az egyszerű, mágnescsíkkal rendelkező kártyák és azok felhasználási lehetőségei között? A chipkártyák bevezetése során várható-e egy olyan szakasz, amikor a bankkártyákon megtalálható lesz a mágnescsík és a chip egyaránt?

Lévai Gábor – Contactless technológiával több helyen találkozhatunk, gondoljunk csak a beléptető rendszerekre. A banki alkalmazást a Visa és a MasterCard is támogatja. Az Ingenico több országban is együttműködik a kártyacégekkel az érintésnélküli technológia bevezetésén, amely igen nagy előnyökkel rendelkezik. A gyors, egyszerű, biztonságos tranzakciók lebonyolítását már kisebb méretű kártyákkal is elvégezhetjük. Közben persze a kártyagyártás is határtalan újításokkal rukkol elő, mint például az illatos kártyák. Az elterjedést megbecsülni még korai lenne, pilot-ok futnak több országban is.

Fontos tisztázni néhány alapvető kérdést. A nem contactless EMV bankkártyák mindegyike jelenleg még tartalmazza a mágnescsíkot és a chipet is, legyen szó akár elektronikus, akár dombornyomott kártyáról. Az EMV elterjedésével ezekről a kártyákról el fog tűnni a mágnescsík.

A chip technológia megmarad, hiszen a contactless kártyák is chipet tartalmaznak.

A dombornyomásos kártyák mindenhol jobban megbecsültek, mint az elektronikus változatok. A régi, „manuális áthúzókon” valóban csak dombornyomásos kártyával lehet tranzakciót csinálni, azonban ez egy igen elavult technika, sem a kereskedők, sem a bankok, sem a kártyatulajdonosok nem szeretik. Internetes vásárlásnál szintén előnyt élveznek a dombornyomásos kártyák, sok helyen nem fogadnak el „sík” plasztikot.

Az Ingenico a kiváló termékeivel, üzemeltetési szolgáltatásaival törekszik a terminálhibák nullára csökkentésére (a terminálok egyébként igen ritkán, szinte soha nem hibásodnak meg). Az áramszünet ma már nem csak a terminált, de a kassza rendszert, az eladóhely üzemelését veszélyezteti, ezért a legtöbb kereskedő szünetmentes áramforrást használ.
Mobil termináljaink használatával azonban ez a probléma is megoldódik, hiszen a hosszú élettartamú akkumulátorok használatával ez a nem várt esemény is kikerülhető.

Terminal – A bankok és a kártyaforgalmazók az elektronikus fizetés népszerűsítésén dolgoznak évek óta, azonban sem a kereskedők, sem a pénztárosok, sem a sorban állók nem szeretik, ha valaki kártyával fizet. Hasonló a helyzet külföldi utazásaink alkalmával, mikor sokan inkább váltóhelyen vásárolnak valutát, mintsem a bankkártyás fizetést választanák (főként a kedvezőtlen banki árfolyam miatt). Ön szerint mikorra válik zökkenőmentessé, és teljesen elfogadottá a kártyás fizetés és mekkora szerep juthat ebben az Ingenico-nak?

Lévai Gábor – Érdekes kérdés, hogy Magyarországon (és általánosan Közép-Kelet-Európában) miért nem terjedt el a Nyugatihoz hasonló mértékben a kártyás fizetés. Ennek több oka is van, például Magyarországon a kártya korszak előtt nem volt csekk, az emberek hirtelen csöppentek bele a virtuális pénz fogalmába. Másik ok, hogy mi magyarok akkor érezzük magunkat biztonságban, ha a zsebünkben ott lapul az összes pénzünk. Ezt jól alátámasztják a statisztikák: a legtöbben havonta egyszer, a hónap elején, a fizetés átutalása után azonnal felkeresnek egy ATM-et, és egy összegben kiveszik a pénzüket.

Ez egy értelmetlen és indokolatlan szokás, hiszen a készpénzfelvétel pénzbe kerül, míg a kártyás fizetés minden esetben ingyenes, továbbá a bankban hagyott pénz biztonságban van és kamatozik.

A tranzakciós idők, így a sorok hossza egy technológiai kérdés. Addig, amíg a terminálok normál telefonvonalon csatlakoznak a bankhoz, nem várhatunk csodákat – emlékezzünk csak a modemes Internet-elérésre: a tárcsázás után a modemek „összefütyülnek”, ekkor létesül kapcsolat. Erre a problémára az Ingenico több megoldást is kínál, amelyekkel akár 5 másodperc alatt is elvégezhető egy tranzakció.

Az EMV-szabvány egyébként megengedi az úgynevezett offline tranzakciókat is. Ebben az esetben nem minden kártyatranzakciót kommunikál a terminál a bankkal azonnal, ezt csak bizonyos esetekben teszi. Természetesen a napi zárások alkalmával az ilyen tranzakciók is könyvelésre kerülnek a pénzintézetnél, tehát a rossz hír az, hogy a pénzünket a bank ugyanúgy levonja. Ez a megoldás gyakorlatilag várakozásmentes fizetést tesz lehetővé ugyanolyan biztonsági szinttel.

A külföldi utazások során is érdemes a kártyánkat használni, hiszen a vásárlást külföldön sem terheli plusz költség, továbbá biztonságban van a pénzünk. A készpénzfelvételt is érdemes meggondolni, hiszen az ATM-ből biztosan valódi pénzt kapunk, míg az utcán, feketén váltott pénztől óvnék mindenkit. Egyébként nagy csodák egy átlagos külföldi utazás során nincsenek, ha utánagondolunk, ilyenkor mennyi pénzt váltunk, az esetleges árfolyameltérések a legtöbb esetben nem érik meg a fáradtságot, a rizikót és az időt.

A kártyás fizetés zökkenőmentessége minden résztvevőn múlik. Az Ingenico termékeivel és szolgáltatásaival erre törekszik. Az embereket informálni kell, meg kell változtatni a gondolkodásmódot. Mi az Ingenicónál emberközpontúan gondolkodunk, a fejlesztéseink – legyen szó hardverről vagy szoftverről – nem önkényesek. A cég 25 éves múltjában, a minden kontinensre kiterjedő szakembergárdában, az itthoni csapatban, az EMV- migrációban betöltött szerepünkben, illetve a speciális szolgáltatásainkban bízva azt reméljük, az Ingenico Hungary-nek nagy szerep jut a magyar piacon.

Terminal – Immár városi legendának minősül az a történet, mely szerint egy-egy, a terminál által visszautasított fizetés során az áruk ellenértéke mégis levonódik a vásárló számlájáról. Általában a terminált működtető szoftver hibája ez, vagy a banké?

Lévai Gábor – A kártyás fizetés lebonyolítása egy nagyon összetett feladat, amelyben több szereplő érintett. Az ilyen, egyébként összességében ritka esetnek is több okozója lehet. Mint minden szoftvernek, így a terminál szoftverének is lehet rejtett hibája. Természetesen az Ingenico Hungary törekszik az ilyen hibák kiküszöbölésére és ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen az elfogadó bankok (akikhez a terminál „be van kötve”) is minden termináltípust, minden szoftverváltozatot egy sokrétű tesztnek vetnek alá, csak ezután kerülhet a konfiguráció a kereskedőhöz. Szintén nagyon kicsi, minimális eséllyel elképzelhető, hogy a bank rendszerében volt a hiányosság. A terminál és a bank közötti kommunikációs csatornán is lehet zaj, vagy vonalhiba, amely szintén okozó lehet. Fontos leszögeznem azonban, hogy a mai technológiák valóban minimalizálják az ilyen problémák előfordulását.

Ha a nem várt esemény azonban mégis bekövetkezik, a vásárló biztos lehet benne, hogy nem fogják a pénzét levonni (esetleg SMS-értesítést kap, azonban a hó végi összesítőjében nem fog szerepelni a tétel), hiszen ma Magyarországon (az internetes és a telefonos vásárlás kivételével) minden esetben aláírt bizonylattal kell a kereskedőnek igazolnia a tranzakciót, amelyet visszautasított, hibás tranzakció esetén az ügyfél nyilvánvalóan nem ír alá. Természetesen a bankok segítséget nyújtanak az ilyen ügyfeleknek, ha valaki nagyobb biztonságban érzi magát, hívja fel a bankjának ügyfélszolgálatát.