Már sokan úgy gondolják, hogy a schengeni csatlakozás egyet jelent vagy összefügg a vámellenőrzések megszűnésével a tagállami közös határszakaszokon, vagy a személyivel oda történő beutazással, esetleg a szabad munkavállalással, de valójában ez a belső határokon történő határellenőrzések megszűntetését jelenti – jelentette ki lapunknak Vass. A határellenőrzésektől mentes, egységes schengeni – azaz akár minden schengeni tagállamra érvényes – vízum kiadása és a határellenőrzések felszámolása jelentős biztonsági kockázatot jelentene az együttműködésben résztvevő országok részére, abban az esetben, ha azt minden kompenzációs intézkedés nélkül valósítanák meg. Ezért a tagállamok létrehozták a határellenőrzések helyetti mélységi ellenőrzést, valamint az egységes elvek és “tiltó lista” alapján kiadott schengeni vízum rendszerét. Mindezek támogatására két, később összekapcsolódó informatikai rendszert állítottak és állítanak fel. A két rendszer a SIS (Schengen Information System) és VIS (Visa Information System) nevet kapta. A SIS strasbourgi központtal működő olyan csillagtopológiájú informatikai rendszer, amely felelős az együttműködésben részes államok illetékes szervei közötti körözési, beutazási, vagy tartózkodási tilalommal kapcsolatos információik cseréjének támogatásáért. Az ellenőrzést végző tagállam intézkedő szerve a saját nemzeti adatbázisaiban (például körözési rendszer) történő ellenőrzés mellett ellenőrzést végez a SIS rendszerbe is, ahol a többi tagállam által felvitt adatok szerepelnek. Ezek együttese alapján foganatosíthatja az eljáró hatóság képviselője a megfelelő intézkedést; úgynevezett figyelmeztető jelzéseket helyezhet el valamennyi tagállamnak személyekre, tárgyakra, vonatkozóan, ami mellett feltüntetik a foganatosítandó intézkedést is. A többi schengeni tagállamra is érvényes vízumkiadást végző szervek figyelembe veszik a közös “beutazási tiltó listát is” a vízumkérelmek elbírálásakor és szükség esetén konzultálnak a többi tagállammal. Az unió és ezzel párhuzamosan a schengeni együttműködésben részes államok számának fokozatos növekedésével a SIS kapacitása nem tudott lépést tartani, így mind a tagországok növekvő száma, mind a rendszerben tárolható információk szűk keresztmetszetet jelentettek a további csatlakozásokhoz. Az új rendszert már jóval többféle adattípus – például: ujjnyomatok – tárolására és visszakeresésére is alkalmassá kívánták tenni a több tagállam fogadási képességének megteremtésén túl. Ennek eredményeképpen született meg a döntés a SIS I-es rendszer lecseréléséről és a SIS II-es “csodafegyver” kifejlesztéséről. Ám ahogy az a csodafegyverekkel szokott lenni, vagy nem léteznek, vagy nem készülnek el időre. Ahogy ez utóbbi meg is történt az uniós csodafegyver is. Az eredetileg a tíz új tagállam csatlakozását követő schengeni csatlakozásra bevezetni tervezett alkalmazást annak ellenére sem sikerült határidőre elkészíteni, hogy rendkívül jelentős összeget különített el rá Brüsszel, és neves multinacionális cég nyerte a megvalósítási tendert. Az eredeti, nem szerény költségvetést jelentősen meghaladó jelenlegi büdzsé ellenére a mai napig sem sikerült Brüsszelnek a feladatot abszolválnia, és a bevezetésre legkorábban is csak 2009-ban kerülhet sor – mondta Vass.
Az új tagállami lobby azonban nem nyugodott bele az elcsúsztatott schengeni csatlakozásba, így végül Portugáliának kellett mentő kötelet dobnia Brüsszelnek. Felajánlotta nemzeti rendszerszoftverének másolatát, hogy ennek bevezetésével tudja az unió orvosolni a kialakult helyzetet. A jelenleg működő – és már egyszer “felturbózott” – informatikai rendszer (SIS I+) kibővítése az új tagállamokkal a kreatív keresztapának köszönhetően a SISone4All nevet kapta, ami ékes magyarsággal annyit tesz: “SIS egy mindenkiért”. A BIÜT névre hallgató Bel- és Igazságügyi Tanács, (ami az unió tagállamainak hasonló területeket képviselő minisztereiből álló döntéshozatali szerve) 2006. decemberben döntött a jelenlegi rendszer kibővítéséről. Ennek eredménye, hogy valamennyi feltétel teljesülése esetén idén decembertől a szárazföldi- és tengeri-, 2008 márciusától, pedig a légi határok megnyitására is sor kerül.
Az elmúlt évek során a schengeni együttműködéshez csatlakozni kívánó új tagállamok folyamatos mozgóvad-lövészeten vettek részt, ahol ráadásul a lőszer ellátmány (fejlesztési forrás) is folyamatosan változó körülménynek számított. Ennek megfelelően a jelentkezők eredendően a SIS I-et vették célba a felkészülésük során, majd mikor kiderült, hogy olyan sok új tagállamot kíván az Unió a következő bővítési körbe (2004-es) bevenni, hogy a SIS I-es rendszer ilyen nagyszámú új tagállamot már nem tud befogadni, akkor az aspiráns országok a SIS II-es rendszerre irányították a célkeresztet. A SIS II-es fejlesztésének csúszásai következtében azonban időközben az úgynevezett portugál formulára (SISone4all) történő átállás lett a valós alternatíva. A cél folyamatos mozgása mellett azonban egyéb probléma is adódott. Míg a SIS II-es rendszer kifejlesztéséhez uniós források álltak és állnak rendelkezésre (a központi mag rész, valamint az uniós adatátviteli hálózat kialakításának költségét az EU központi költségvetéséből állja, a perifériákon elhelyezkedő nemzeti rendszerek kialakítására és felkészítésére pedig a Schengen Alap forrásait biztosította a tagállamoknak), addig a SISone4all rendszerhez történő csatlakozást – kormányközi projekt lévén – valamennyi tagállamnak magának kellett kigazdálkodnia, sőt hozzá kell járulnia a központi rendszer és a hálózat működéséhez is.
A komplex – és nem csak informatikai aspektusú – schengeni felkészülésére az Unió három évre vonatkozó (2004-2005-2006) elkülönített pénzalapot hozott létre az új tagállamok részére, amiből hazánk nettó 165,8 millió euró vissza nem térítendő kerettel részesült. Ebből – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból származó adatok szerint – informatikai eszközbeszerzésekre és alkalmazásfejlesztésekre 12,7 milliárd forintot kaptak a végkedvezményezett szervezetek. Ebből a pénzből kellett az érintett intézményeknek a fokozatosan bezáródó időablakban eleget tenniük a szigorú schengeni elvárásoknak. A nehéz körülmények között lebonyolított sikeres hazai Schengen felkészülés eredményeképpen Brüsszel kitűzte a mellünkre is a “Schengen-érett” kitűntetést – mondta az AAM vezető tanácsadója.
KarrierívA 34 éves Vass Péter közgazdászként végzett a Külkereskedelmi Főiskolán 1995-ben, majd francia ösztöndíjasként szerezett hasonló diplomát Franciaországban. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakának elvégzését követően felvételt nyert az egyetem doktori programjára, amit a cambridge-i egyetem Master of Philosophy diplomájával egészített ki. Több éves köztisztviselői tapasztalatot szerzett előbb a Külügyminisztérium EU Integrációs Államtitkárságán, majd a Parlament EU Integrációs Bizottságánál. 2001-től az AAM Vezetői és Informatikai Tanácsadó Zrt. munkatársaként dolgozik, ahol 2004-től senior tanácsadóként, 2007-től pedig menedzser tanácsadóként dolgozik. 2005-2007 a Schengen Projekt AAM oldali projektvezetője, 2007 elejétől pedig az AAM közigazgatási ágazatvezetője.
