Dotkom
Gyakoribbá válhat az internetes csalás hazánkban is
Megközelítőleg félmillió magyar vesz igénybe online banki szolgáltatásokat, ami miatt a jövőben emelkedhet az internetes csalások száma.
Hazánkban mindmáig nem történt nagy számú online csalás, állítja a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) az internetes bankolás veszélyeiről közölt írásában, viszont fel kell arra készülni arra, hogy az esetek száma nőni fog. Ennek oka, hogy Magyarországon egyre többen, már mintegy 450 ezren vesznek igénybe rendszeresen e-banki szolgáltatásokat. A GKI Gazdaságkutató idén januárban publikált felmérése szerint a magyarországi pénzintézetek internetes folyószámla-szolgáltatásait tavaly szeptember végén már 436 ezer lakossági és 65 ezer vállalati ügyfél használta: előbbi 43, utóbbi 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A mobiltelefonos banki szerződést kötő ügyfelek száma az elmúlt egy évben hetven százalékkal, 490 ezerre nőtt. A vállalati pénzügyek piacáról, a GfK Piackutató Intézet által végzett tanulmány megállapítja, hogy gyorsan növekszik az internetet banki tranzakciókra is használó vállalatok száma. A cégek 78 százaléka él az elektronikus bankolás lehetőségével.
Az NBH törvényi feladatának megfelelően felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági és pénzügyi biztonságát veszélyeztető törekvéseket, ezen belül gyűjti és elemzi az online banki műveleteknél az illegális tevékenységre utaló információkat is. A hivatal (ebben is) együttműködik a rendőrséggel, és tapasztalatait megosztja a nemzetközi partnerszolgálatokkal.
Nemrégen Magyarországon járt az informatikai biztonság egyik – korábban hacker tevékenysége miatt börtönbüntetésre ítélt – szaktekintélye, Kevin Mitnick. Tapasztalatai szerint egy rendszer feltörésekor a technika fejlettségén túl ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap a social engineering, vagyis az emberi tudatlanságra és hiszékenységre alapuló bűnelkövetői szándék. Számos alkalommal élnek vissza a bűnözők a valódihoz megtévesztésig hasonlító banki vagy kártyacéges honlapok készítésével. Ezek elektronikus postázásával adategyeztetés címén kérnek azonosításra alkalmas információkat az ügyfelektől.
Az internetes bűnözők főként banki adatbázisokra, illetve személyes adatokra vadásznak. Az így szerzett információkat gyakran nem is saját maguk használják fel, hanem kereskednek velük. Az ilyen jellegű adathalászat ellen küzdő amerikai munkacsoport felmérése szerint több mint ezer, csalásra specializált weboldal létezik a világban, és több mint ötven államban próbálkoztak már ilyen módszerrel. Az NBH szerint az informatikai biztonság alternatív kommunikációs csatorna igénybevételével is növelhető, például a mobil aláírással, ami azt jelenti, hogy az internetes belépéshez és különböző tranzakciók végrehajtásához egy SMS-ben elküldött egyszer használatos jelszót biztosít.
Fontos megjegyezni, hogy a pénzintézetek e-mailben soha nem kérnek az ügyféltől azonosításra alkalmas adatokat. A hamis banki oldalak elkerülése érdekében azt javasolja az NBH, hogy a banki internetes alkalmazásokat mindig a böngésző programból és ne a kapott e-mailből nyissa meg az internetező.
[fbcomments url="https://www.technokrata.hu/egazdasag/dotkom/2005/07/04/gyakoribba-valhat-az-internetes-csalas-hazankban-is/" width="800" count="off" num="3" countmsg=""]





