Connect with us

technokrata

Teszt: Mio C250 – GPS navigáció olcsón és egyszerűen

egyéb kütyük

Teszt: Mio C250 – GPS navigáció olcsón és egyszerűen

Mára szerencsére már eljutottunk arra a szintre, hogy egy modern navigációs megoldásnak nem feltétlenül kell bonyolultnak és drágának lennie, vagyis adott a lehetőség arra, hogy a GPS technológiák széles rétegek életét könnyítsék meg. A most bemutatandó Mio készüléket akár egy háziasszony, vagy tán még egy nagymama is képes kezelni.

Gyorsan az elején nem árt tisztázni, hogy jelen tesztalanyunk, a Mio C250 pontosan milyen kategóriába sorolható be. Nos a C250-es esetében egy vérbeli PNA-hoz, vagyis Personal Navigation Assistant-hez van szerencsénk. De mi is az a PNA? Míg napjainkban a PDA-kat, vagyis a Personal Digital Assistant besorolású készülékeket szinte már mindenki ismeri, a PNA-k egyelőre még nem olyan közismertek.

Míg a PDA tulajdonképpen nem más, mint egy teljes értékű kéziszámítógép, fejlett vezeték nélküli funkciókkal és széleskörű használhatósággal, addig a PNA egy elsősorban navigálásra kihegyezett készülék, melynek használatához még a Windows Mobile operációs rendszer-féle Start menü ismeretére sincs szükségünk. PNA-t tehát akkor érdemes vásárolnunk, ha navigáción kívül maximum egy MP3 lejátszóra van szükségünk, de például Excel állományokat nem akarunk szerkeszteni a ketyerén és egyáltalán, a lehető legegyszerűbb kezelhetőségre van szükségünk.

Szűkített szolgáltatási körük ellenére a PNA-k egyébként nem feltétlenül olcsóbbak PDA társaiknál, mindenesetre a most bemutatandó Mio C250 a hazai piac egyik legolcsóbb navigációs megoldása. Lássuk hát!

Design

A Mio C250 a tajvani székhelyű gyártó korábbi Mio C210-es modelljének a továbbfejlesztett utódja. A különbségek már első pillantásra szembeötlőek, ugyanis az új modell sokkal vékonyabb lett, viszont a hossza és szélessége jelentős mértékben megnőtt. Az ily módon immár 108 milliméter széles, 81 milliméter magas és 24 milliméter vastag készülék tömege változatlanul 110 gramm.

A készüléken közepes minőségű műanyagokat találunk, az összeszerelési minőséget pedig nem sok kritika érheti, sorját vagy pontatlan illesztést egyetlen helyen sem találunk. A fekete és ezüst színekkel operáló ketyere megjelenése abszolút divatos, szinte minden autós műszerfalon jól mutat.

A baloldalra egyetlen kezelőszerv, vagy csatlakozó sem került, amin ugyebár nem szabad meglepődni, lévén, hogy egy abszolút low-end kategóriás terméket fogunk a kezünkben. Az ellentétes oldal szerencsére már némileg izgalmasabb, hiszen ide került egyrészt az SD és MMC memóriakártyák fogadására alkalmas bővítőslot, valamint a 3,5 milliméteres, teljesen szabványos audiocsatlakozó aljzat.

A felső élen található a gigantikus méretű bekapcsoló gomb, valamint egy gumifül: ezt felhajtva a külső antenna csatlakoztatási pontjára lehetünk figyelmesek. Az alsó élen egy miniUSB interfész árválkodik, a hátoldal bal-alsó részén pedig egy méretes hangszóró teljesít szolgálatot. A navigáció hangerejével nincsenek is problémák!

Hardver

Egy ilyen készülék esetében a legfontosabb hardverelem természetesen nem más, mint a GPS-vevő. Percig sem kell aggódnunk, hiszen a Mio ezúttal is a legkiválóbb GPS chipsetet, a jó öreg SiRFstar III-at favorizálta. Ennek megfelelően a PNA viszonylag gyorsan találja meg a műholdakat és még a sűrűn beépített belvárosi utcákban sem veszíti azokat szem elől.

A megfelelő számítási teljesítményt egy 400 MHz-es órajelen ketyegő Samsung 2440-es mikroprocesszor biztosítja, mely 64 MB ROM, illetve kiviteltől függően 256-512 MB ROM memória társaságát élvezi. A memóriabővítési lehetőség adott, elég csupán egy mostanság már egyre olcsóbb SD memóriakártyát belökni a helyére.

A Mio C250 energiaellátásáról már nem négy darab AA elem (Mio C210) gondoskodik, hanem egy 1.200 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátor. A maximum 4,5 órányi működést biztosító áramforrás negatívuma, hogy sajnos nem cserélhető.

A vizuális megjelenítésről egy a korábbi 2,7 colos helyett immár 3,5 colos, vagyis hagyományos PDA-méretű kijelző gondoskodik. A transzreflektív TFT display hozza a manapság elvárt szintet: a QVGA, vagyis 320×240 pixeles felbontású panel 65 ezer színárnyalatot képes megjeleníteni. Az érintésérzékeny kijelzőhöz nem tartozik ceruza, így a PNA irányítását az ujjunkkal kell végrehajtani.

Szoftver

A Windows CE 5.0 operációs rendszerű Mio C250 kijelzőjén alaphelyzetben három köralakú ikon látható. A beállításokat rejtő ikon segítségével könnyedén személyre szabható az LCD fényereje és a hangerő, ezenkívül pedig a kijelző kalibrációja is egyszerűen elvégezhető. Ugyancsak innen nyerhetünk információt az akksi töltöttségi szintjéről, valamint megadható, hogy 10, 20 vagy 30 perc inaktivitás után kapcsoljon ki magától a készülék. Némi magyartalanság a szoftverben, hogy nem 10, 20, 30 perc, hanem 10, 20, 30 percek szerepel a kijelzőn, de ez legyen a legnagyobb baj! Beállítható továbbá a pontos idő, a dátum és a ketyere nyelve, ami persze magyar is lehet. Mint azt a beállítások menüben megtudtam, az én tesztkészülékemen az R01.3.0164.0122 verziójú ROM teljesített szolgálatot.

Az MP3 feliratú gomb értelemszerűen zenelejátszó alkalmazást takar, mely elsősorban arról ismerszik meg, hogy kezelőfelületének gombjain egyetlen felirat vagy magyarázó szöveg sincs. Akinek esetleg nem lenne teljesen világos az egyes gombok működése, érdemes néhány pillantást vetnie a korrekt help menüre. Az ismétlő üzemmódos, playlist funkciós MP3 lejátszó egy tízsávos hangszínszabályzót tudhat magáénak, mely a következő gyári beállításokkal rendelkezik: alap, rock, pop, jazz, klasszikus, dance, heavy, disco, lágy, 3D, koncertterem.

Most pedig következzék a legfontosabb ikon, a MioMap! Ujjunkkal erre bökve néhány másodperc alatt életre kél maga a navigációs rész, vagyis egész konkrétan a MioMap szoftver. Nem kell megijedni tőle, hiszen gyakorlatilag teljesen megegyezik a már jól ismert iGO-val, leginkább csak designbeli különbségek fedezhetők fel a két szoftver között. Mivel az iGO-t korábban már többször is bemutattuk, most nem térnék ki a szoftver részleteire, csak néhány fontosabb dolgot emelnék ki.

A 2007. január 11. dátumú, tehát igen friss MioMap 3.2 szoftver alaphelyzetben nyolc kelet-európai ország részletes térképeit, illetve a fontosabb európai utakat tartalmazza. A magyar, lengyel, bosnyák, cseh, horvát, román, szlovák és szlovén térképekkel felvértezett alkalmazás a lehető legapróbb részletekig személyre szabható, de aki nem kíván az apróságokkal foglalkozni, akár azonnal bele is vetheti magát az egyébként egyáltalán nem mély vízbe. Egy roppant pénztárca barát funkció a speedcam: a készülék képes vizuálisan és hanggal is előre jelezni a fixen telepített traffipaxokat, illetve azokat a helyeket, ahol gyakran szoktak sebességet mérni a rend őrei. A speedcam adatbázis ráadásul nagyon gyakran frissül – elérhető a világhálón.

Konklúzió

Amiről eddig még nem esett szó, az a Mio C250 ára. Nos szerencsére ez egyáltalán nem tartozik a feketeleves kategóriába, lévén, hogy a C250-es ára mindössze 75 ezer forint. Nem árt tudni, hogy egy iGO Kelet-Európa manapság 35-40 ezer forintos áron szerezhető be, így ha ezt az összeget levonjuk a termék árából, akkor kiderül, hogy maga a készülék tulajdonképpen 40 ezer forint körüli összegbe kerül. Megjegyzendő továbbá, hogy a Mio C250 bármikor kiegészíthető a nyugat-európai térképekkel.

Az autós tartóval, szivargyújtós töltővel és USB kábellel együtt szállított Mio C250 egy költséghatékony navigációs megoldás, melynek kezelése szinte már-már gyerekjáték egyszerűségű. Csak semmi sallang, semmi felesleges csicsa – amire viszont kitalálták, arra nagyszerűen alkalmas. Akinek nincs szüksége egy PDA tudására, annak remek és olcsó alternatíva lehet a legkisebb Mio navigáció.

A Mio C250 méltó folytatása a felsőbb kategóriákban versenyző C510-es és C710-es Mio PNA-knak.



Szólj hozzá!

További egyéb kütyük

Hirdetés

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin