Connect with us

Hirdetés

technokrata

Magyarországnak nem végrehajtói szerepet szánnak

Dotkom

Magyarországnak nem végrehajtói szerepet szánnak

Sürgős lenne a munkaerőre rakódó költségek csökkentése, hogy a nemzetközi cégek ne vigyék tovább fejlesztői tevékenységüket – mondta lapunknak Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezér-igazgatója, aki szerint a cég csak áttételesen érzékeli a válság hatá-sait. Úgy véli, a mobilszélessáv fejlesztése, a másodpercenkénti akár 42 megabites adatelérés határozza meg a közeljövőben a piacot.

– Milyen hatással lesz a válság a telekommunikációs ágazatra, illetve az Ericssonra?- A válságot mindenképpen érzékelni fogjuk, viszont hozzánk csak áttételesen, a mobilszolgáltatókon keresztül juthat el, hiszen profilunkból fakadóan velük és nem a végfogyasztókkal állunk kapcsolatban. Pontosan ezért jelen pillanatban nagyon nehéz megítélni, hogy mekkora hatása lesz a recessziónak. Egy azonban biztos: nem a telekommunikáció lesz a válság legnagyobb vesztese, ugyanis alapvető szükségletté vált az emberiség számára. Az egymással való kapcsolattartás az a tevékenység, amit csak a legvégső esetben befolyásolhat a recesszió. Ezt az Ericsson legutóbbi, harmadik negyedéves üzleti jelentése is alátámasztja, mely szerint nem mutatkoznak piacainkon a bizalmatlanság jelei.- Az alapvető nyugalom ellenére terveznek költségcsökkentő intézkedéseket?- Már egy éve folyik egy igen komoly, egymilliárd svéd korona értékű globális költségcsökkentési program az anyacégnél, aminek most érünk a végére. Ez a program átszervezésekkel és elbocsátásokkal is járt.- Mennyire fontos befektetési terep Magyarország az anyacég számára?- A multinacionális cégek – így az Ericsson is – az olcsóbb munkaerő irányába mozdulnak, ideértve a k+f divíziót is. A célországok között pedig Magyarország nagyon előkelő helyet foglal el, hiszen itt mind a szakemberképzés, mind a munkabérek tekintetében ideális a klíma számunkra. Ezt a tendenciát mutatja az is, hogy tavaly egy kétszáz fős k+f csoportot telepített ide Svédországból az anyacég. Ez óriási lehetőség, hiszen a magyarországi részlegnek nem végrehajtói szerepet szánnak. Nem bedolgozók, hanem tényleges fejlesztők vagyunk, hiszen a magyar kutatólaborokból indulnak a világszerte meghatározó telekommunikációs fejlesztések.- A magyar törvényhozók mit tehetnének annak érdekében, hogy e folyamat tovább erősödjék?- A munkaerőre rakódó költségek csökkentése a legfontosabb. Ez természetesen állami feladat, de a probléma orvoslása mindenképpen sürgős lépéseket kíván, hogy a nemzetközi vállalkozások ne vigyék el fejlesztői tevékenységüket még kedvezőbb körülményeket kínáló országokba.- A mobilpiac mely szegmensére koncentrálnak a jövőben?- A mobilszélessáv további terjedése és fejlesztése mindenképpen meghatározza a közeljövőben a piacot. Ma Magyarországon a másodpercenkénti 7,2 megabites adatelérés a jellemző. Ez a közeljövőben akár 14,4, 21, illetve 42 megabitre is emelkedhet, ami lényegében széles körű, hipergyors adatletöltést tesz majd lehetővé az ország minden pontján. Ma már tisztán látszik, hogy a rézvezetékek kora lejárt, előtérbe került az optikai hálózatok fejlesztése, amivel akár másodpercenként egy gigabites adatelérés is lehetséges lesz.- A válságos időktől függetlenül egyre hangsúlyosabb a cégek életében a megfelelő kapcsolatok ápolása a társadalomban. Milyen célkitűzések szerepelnek a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) vonatkozó stratégiájukban?- A CSR-stratégiánk alapján célunk alapvetően a profilunkhoz közel álló területek támogatása. Távközlési berendezéseket gyártó technológiai cégként a természettudományok és a műszaki területek fejlesztésére koncentrálunk. Kiemelt figyelmet szentelünk az egyetemi hallgatókra, a doktoranduszhallgatókra, de a mecenatúra kiterjed a középiskolai pedagógusok felkarolására is. Magyarországon ugyanis pontosan ezek a tudományterületek azok, melyek alacsony népszerűségnek örvendenek a diákság körében, holott pontosan itt kell a következő időszakban jelentős fejlődést elérnünk. Az Ericsson Magyarországon közel hatszáz fős kutató-fejlesztő bázist üzemeltet, ami a világszerte foglalkoztatott, körülbelül tízezer Ericsson-kutatóhoz képest számottevő ráfordítást jelent. A kilencvenes évek elejétől három közös laboratóriumot építettünk a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára, ahol a kilencven doktoranduszhallgató elvégezheti a tanulmányaihoz szükséges kutatásokat. A tudástranszfer melletti elkötelezettségünk az innovációra fordított évi közel 12-14 milliárd forintos összegben is megnyilvánul.

Az Ericsson Magyarország nemrég nagyvállalati kategóriában elnyerte a CSR Hungary 2008 díját.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés