Teszt: Sony Xperia Tablet S – Referencia

A Sony mint márka már nem új szereplő a táblagépek piacán, ám az Xperia Tablet S az első, tényleg mélyvízbe szánt termékük. A 2011-ben bemutatott, még az Xperia nevet mellőző Tablet S és Tablet P afféle próbálkozás volt, nem kavarták fel az állóvizet. Aztán 2011 végén a Sony felvásárolta az Ericsson részét a Sony Ericsson névre hallgató vegyesvállalatból, és folytatta a divízió már korábban elkezdődött beintegrálását az anyavállalatba.

Ennek egyik lépése az volt, hogy ezentúl Sony logó alatt csak okostelefon lesz kapható, a korábban kapható “buta” telefonok eltűnnek a portfólióból. Második döntésként eltörölték a korábbi több márkanevet tartalmazó kínálatot, így ezentúl a Sony mobil divíziója már Xperia név alatt működik. Ide csöppent be az Xperia Tablet S, mely kiváló működésével, gyönyörű külsejével, egyedi funkcióival egy lenyűgöző androidos táblagéppé avanzsálta magát.

Külső/csomagolás

Egy, a Sony-tól elvárható  letisztult és az Xperia modellekére nagyban hasonlító csomagolásban érkezett a Tablet S. Legfölül a tesztkészülék, alatta pedig a töltő, az egyedi USB kábel és a használati útmutatók pihentek, mást sajnos nem kapunk.  Persze ez csak körítés, az ember sokszor el sem jut a tartozékokig, hiszen azonnal magával ragadja az egyedi külső és nekiáll használni. Első kézbevételkor meglepődik az ember, hogy milyen könnyű, kecses eszköz az Xperia Tablet S. A forma sokat finomult az egy évvel ezelötti Tablet S-hez képest, de még így is egyszerűen Sony-s, messziről felismerhető.

Az előlapot egy 9,4″-es 1280×800 pixel felbontású LED IPS panel foglalja el, amit a Sony jó szokásához híven Mobile Bravia Engine-nel támogatott meg. A képe gyönyörű, betekintési kiváló, egy szavunk nem lehet rá. Fölötte található az 1 megapixeles, 720p videófelvételre képes másodlagos kamera, mellette pedig egy Sony logó tudatja velünk, hogy milyen eszközt is tartunk a kezünkben.Bal oldalon a hajlításban egy jack bemenet és egy SD kártyaolvasó található. Igen, kedves olvasó, nincs elírás, szó sincs itt microSD-ről vagy a Sony által annó fényezett Memory Stick-ről, itt kéremszépen teljes értékű SD bemenet foglal helyet. Ellenkező oldalon a bekapcsoló illetve hangerő állító gombok foglalnak helyet, ezzel nem voltam teljesen elégedett, könnyedén összetéveszti az ember, mindenképpen megszokást igényel.

A hátlap két részre van osztva, a Sony reklámja szerint egy összehajtott magazinra hasonlít, amire, ha az előd Tablet S-ből indulunk ki, valaki rálépett, és így vékonyabb lett. A felső, fekete részen található a 8 megapixeles hátoldali kamera, és az imidzs szempontjából elmaradhatatlan Xperia logó. Ez az elem egyébként műanyag, az alatta található rész viszont már fém. Itt találjuk meg az egyedi csatlakozót, melynek beépítését azzal indokolta a gyártó, hogy így adapterek segítségével USB, HDMI csatlakozó is varázsolható belőle. Mellette mindkét oldalt 1-1 hangszóró pihen, így filmnézéskor élvezhetjük a sztereó hangzást. Tényleg élvezhetjük, a hangminőség a kategóriában teljesen jónak számít. Általánosan elmondható, hogy a készülék összeszerelési minősége rendben van, sajnálatos, hogy beázási botrányok beárnyalják ezt a képet. A gyártó mindenesetre ingyenesen javít rajta, de én például nem mertem komolyabb teszteknek alávetni, hiszen ki tudja, nem lenne jó, ha nálam romlana el. És akkor most nyomjuk meg a bekapcsoló gombot, és jöjjön, aminek jönnie kell.

Szoftver/Programok

Ha Xperia akkor Android – gondolták a Sony mérnökei, és egy 4.0 verziószámú “zöld robotot” helyeztek el a fedélzeten, melyet jó szokásukhoz híven apróbb plusz funkciókkal tettek mégjobban használhatóvá. Ilyenek közé tartozik a megannyi mini alkalmazás, melyet az alsó sávból könnyedén bármikor előhívhatunk, és az aktuálisan használt program fölött fut, így mindig kéznél lehet. Ilyenek nem csak az előre elkészítettek lehetnek, bármely widget is “erre a sorsra juthat”, hiszen könnyedén készíthetünk akár a Facebook widgetből minialkalmazást, hogy aztán hírolvasás közben értesüljünk a barátaink ügyes bajos dolgairól.

Az alsó sávon egy másik extra funkció található, nevezetesen a Sony által a készülék egyik fő újdonsága a távirányító alkalmazás. Ennek lényege, hogy az infrával működő eszközeink irányítása könnyedén megoldható a táblagéppel,  hiszen több mint 100 márka termékeit képes kezelni. Nem jelent számára problémát a hifi-től a blu-ray lejátszón át tv készülékig semmi, és teszi mindezt olyan könnyedséggel, átgondoltsággal, hogy az ember tényleg szájtátva bámul maga elé. A legjobb mégis a makró funkció, melyekkel beállíthatunk előre lépéseket, például csinálhatunk “filmnézés” opciót, melyel a készülék bekapcsolja a Blu-ray lejátszót, elindítja a filmet, beindítja a tv-t, majd a megfelelő csatornára vált, nekünk csak a pattogatott kukorica megcsinálása az egyetlen feladat. A menü a legtöbb ponton egyébként megegyezik a sima Androiddal, gyakorlatilag csak a színárnyalatokban érződik, hogy itt nem egy Nexus, hanem egy Xperia készüléket tartunk a kezeink között. A sebesség a négymagos 1,3 GHz-en üzemelő Tegra 3 processzornak és az 1 GB RAM-nak hála több mint kielégítő, FullHD videók lejátszása sem jelent neki semmiféle problémát (hiszen maga a kamera is ilyen felbontásban rögzít), a DLNA-nak hála pedig egyszerűen nagyképernyőn élvezhetjük a letöltött tartalmakat.

Aprópó tartalom, a Sony mint a világ egyik legnagyobb szórakoztatóelektronikai óriása, rendelkezik film illetve zene stúdióval, így természetesen nagy hangsúlyt fektetett a készülék multimédiás oldalára. Van itt egyedileg elkészített Walkman,  Film és Album alkalmazás, és mivel a Sony nagyon igyekszik az e-reader piacon, és van is könyváruházuk, így a készüléken ott figyel a Sony Reader applikáció is. Mivel a Tablet S már 3.0-ás Bluetooth-al rendelkezik, így kellő sebességgel küldözgethetünk mindenféle csecse-becsét az ismerőseink számára és természetesen fogadhatunk is hiszen helyünk az lesz, hiszen 16 vagy 32 GB tárhely állhat a rendelkezésünkre. Előbbi kizárólag Wifis, utóbbi pedig csak Wifi+ 3G opcióban érhető el. Legalábbis itthon.

Külföldön létezik még 64 GB-os modell, és Apple módra minden modell megvásárolható 3G-s opcióval is. Kis ország, kis paletta.  Ahogy korábban említettem a 8 megapixeles kamera fullHD videót vesz fel, ám sem a videó sem a fénykép minősége nem egy nagy durranás, egyértelmű, hogy a kamera leginkább videochat-re szolgál. Arra viszont, hogy a nagymama az unokákkal sykpe-ozzon (nem is annyira elképzelhetetlen ez manapság) tényleg tökéletes. Apropó unokák: a távirányító funkció mellett, a másik leginkább egyedi funkció, az úgynevezett fiókkezelés. Létrehozhatunk felhasználói fiókokat, csak úgy, mint a számítógépeken.

Beállíthatjuk mely programok fussanak az adott fiókon, jelszóval védhetjük azt le, illetve egyéb, a rendszer funkcióit korlátozó beállításokat hozhatunk létre.  Csakúgy mint a gyártó Vaio készülékei, ezen a táblagépen is a Google Chrome böngészője teljesít szolgálatot, mely itt is kellő sebességgel műküdik. Nem is mehetne máshogy hiszen az N-es Wifi-vel azért igencsak gyorsan illik betöltődnie az oldalaknak.  Mint egy igazi “családbarát” tablet, a Tablet S-nek kötelessége sokáig működnie, és ennek eleget is tesz, aktív nyomkodással sem akar a nap végénél hamarabb a töltőre költözni.

Végítélet

Nekem nagyon tetszett a Sony legújabb táblagépe, ügyesen ötvözték a kényelmes használhatóságot a jó sebességgel és az elegáns külsővel. Tényleg referencia készülék, az Androidos eszközök között mindenképpen, de annak is illene rá egy pillantást vetnie, aki esetleg az Apple megoldásán töri a fejét. A távirányító és a fiók kezelés példa nélküli, az elegáns, semmire sem hasonlító ház a mai világban perdöntő, így tényleg csak azt tudom mondani, hogy engem lenyűgözött. A Sony megint megcsinálta.