Néhány évtizeddel ezelőtt még különleges szolgáltatásnak számított, ha egy moziban, szállodában vagy autóban légkondicionáló működött.

Ma viszont szinte fel sem tűnik, hogy egy meleg napon klimatizált otthonból klimatizált autóba ülünk, majd hasonló hőmérsékletű irodába, üzletbe vagy étterembe érkezünk. Alig több mint száz év alatt alapvetően megváltozott a viszonyunk a hőséghez: ma már egyre több helyen mi magunk határozhatjuk meg, milyen klíma vegyen körül bennünket. Az LG Electronics Magyarország (LG) ennek apropóján gyűjtötte össze a klimatizáció történetének legérdekesebb állomásait.

A modern légkondicionálás egy ipari problémából született, később meghódította a mozikat, majd az autókat és a repülőgépeket, végül pedig beköltözött az otthonokba is.

„Manapság természetesnek vesszük, hogy néhány gombnyomással lehűthetjük egy helyiség hőmérsékletét, pedig történelmi léptékben ez egészen új lehetőség. Különösen érdekes, hogy egy ipari problémára született technológiából néhány generáció alatt a mindennapi környezetünk meghatározó része lett”

– mondta Györgyi József, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának szakértője.

Amikor még az épület alkalmazkodott a hőséghez

A hűvösebb környezet megteremtésének igénye jóval régebbi a légkondicionálónál. Évezredeken keresztül az építészet és a természetes légmozgás segítségével próbáltak védekezni az emberek a forróság ellen: vastag falakkal, belső udvarokkal, árnyékolással, vízfelületekkel és természetes szellőztetéssel mérsékelték az épületek felmelegedését. Az ókori perzsa szélfogó tornyok például a magasban mozgó levegőt vezették az épületek belsejébe.

A nagy változást az hozta el, amikor már nemcsak az épületet próbáltuk a hőséghez igazítani, hanem magát a levegőt kezdtük el gépekkel szabályozni.

A mesterséges hűtéstől a modern légkondicionálóig

Ennek egyik korai előfutára John Gorrie amerikai orvos volt, aki az 1840-es években floridai kórtermeket próbált hűteni. Mivel az ehhez használt jeget messziről kellett szállítani, mesterséges jég előállítására alkalmas berendezést fejlesztett, amelyre 1851-ben kapott szabadalmat.

A modern elektromos légkondicionálás történetének döntő fordulata azonban 1902-ben, egy brooklyni nyomdában következett be. A magas páratartalom miatt a papír mérete változott, ami problémát okozott a többszínű nyomtatásnál. A megoldással Willis Haviland Carriert bízták meg, aki olyan rendszert tervezett, amellyel a levegő páratartalmát és hőmérsékletét egyaránt szabályozni lehetett.²

A mozikból az utakra

Az 1920-as években a technológia kilépett az ipari környezetből. A nyári hónapokban a zsúfolt filmszínházak gyakran fülledtek voltak, így a klimatizált nézőtér önmagában is vonzerőt jelentett. A légkondicionálás egyre több moziban jelent meg, a hűvös levegő pedig lassan a fogyasztói élmény részévé vált.²

A következő nagy fordulatot az autó jelentette. 1939-ben a Packard piacra vitte az első sikeres, egész éves autóklíma-rendszert. A korai berendezés mai szemmel még nagy és körülményes volt, az alapgondolat azonban újszerűnek számított: a mesterségesen kialakított mikroklíma többé nem kötődött egyetlen épülethez, hanem velünk együtt útnak indulhatott. 1944-ben pedig már repülőgép hűtésére is használtak légciklusos rendszert.

A légkondicionáló beköltözött az otthonokba

Az otthoni légkondicionálás ötlete már a két világháború között megjelent, a korai készülékek azonban sokáig nagyok és költségesek voltak. 1932-ben került kereskedelmi forgalomba az első ablakba szerelhető légkondicionáló, de a H.H. Schultz és J.Q. Sherman által szabadalmaztatott modell még túl drága volt. Hamarosan azonban Henry Galson amerikai mérnök egy kompaktabb és megfizethetőbb verzióval állt elő, 1947-ben pedig már több tízezer ilyen berendezést értékesítettek az Egyesült Államokban.²

Az 1950-es és 1960-as évektől a technológia egyre szélesebb körben vált elérhetővé. Ami kezdetben technológiai különlegesség és luxus volt, fokozatosan hétköznapi eszközzé vált – a klimatizálás pedig a közösségi terek és járművek után az otthonokat is meghódította.

Az LG klímák múltja és jelene

A huszadik század második felében kezdődött az LG légkondicionálási története is. Az 1958-ban alapított GoldStar, a mai LG Electronics elődje 1968-ban készítette el Korea első hazai gyártású szobai légkondicionálóját. A vállalat 1990-ben saját rotációs kompresszor gyártását indította el, 2008-ra pedig összesített légkondicionáló-értékesítése elérte a 100 millió készüléket.

Azóta sokat változott, mit várunk egy légkondicionálótól. Míg korábban elsősorban az jelentette az áttörést, hogy egy helyiség levegőjét mesterségesen lehűthettük, ma már a készülékeknek az év különböző időszakaiban, eltérő körülmények között is optimális beltéri környezetet kell biztosítaniuk. A hűtés mellett a fűtési képesség, az energiahatékony és csendes működés, valamint a légáramlás megfelelő szabályozása is egyre fontosabb szemponttá vált.

A fejlődés egyik új iránya, hogy a légkondicionáló működése egyre kevésbé igényel folyamatos felhasználói beavatkozást. Az LG DUALCOOL AI Air készülékei mesterséges intelligencián alapuló funkcióikkal a helyiség körülményeihez és a felhasználó jelenlétéhez igazíthatják működésüket: a készülék a hőmérséklet és a felhasználó tartózkodási helye alapján képes módosítani a légáramlás irányát és intenzitását. Az LG ThinQ™ alkalmazással pedig a légkondicionáló távolról is vezérelhető, így működése akkor is szabályozható, amikor a felhasználó nincs otthon.

„A légkondicionálás történetében sokáig maga a hűtés jelentette az innovációt, ma azonban már többet várunk ezektől a berendezésektől. A mesterséges intelligencia egy újabb lépést jelent ebben a fejlődésben: lehetővé teszi, hogy ne nekünk kelljen minden helyzetben a készülék működését a körülményekhez igazítani, hanem a technológia is egyre inkább alkalmazkodjon hozzánk. A hűtés és a fűtés mellett ezért ma már az energiahatékony, csendes és személyre szabott működés is az otthoni komfort részévé válik”

– mondta Györgyi József.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!