Kártérítést kell fizetnie az EB-nek

A Schneider öt évvel ezelőtt megvette a Legrand szinte összes részvényét, ám az EB úgy ítélte meg, hogy a fúzió hátráltatná a versenyt. A vevő megtámadta a döntést az Európai Bíróságon és 2002-ben meg is nyerte a pert. Ezután azonban az ügy „visszacsinálása” mellett döntött, mert nem akarta kivárni az EB felülvizsgált döntését. Ezért nyomott áron eladta Legrand-részvényeit két pénzügyi befektetőnek, de veszteségei kompenzálásáért 1,66 milliárd eurós kártérítési pert indított az EB ellen. A bíróság szerint a felperes két jogcímen igényt tarthat kártérítésre. Egyrészt, mert az EB a 2002-es bírósági döntés után újraindította az egyesülést felülvizsgáló eljárását – akadályozva ezzel a Schneider szándékának érvényesítését –, másrészt a veszteség miatt, amit a Legrand-részvények áron aluli értékesítése miatt szenvedett el. Az első esetben a felek alkujától függ a fizetendő kártérítés, a másodikban független szakértő becsli meg a kárt, de annak csak kétharmadát kell kifizetni, a Schneider ugyanis a bíróság szerint hozzájárult saját veszteségeihez, mivel azzal a feltételezéssel kezdte eladni Legrand-részvényeit, hogy az EB úgyis elutasítja az egyesülést. Az EB tegnap közleményben látta jónak rámutatni, hogy a bíróság gyakorlatilag megtagadta a kártérítési követelés túlnyomó részének teljesítését, ezért – ha nem fellebbeznek a döntés ellen –, annak csak a töredékét kell állniuk. Szakértők szerint az ügy precedens értékű, mivel az EB-nek először kell anyagilag helytállnia a versenyfelügyeleti döntésével okozott kárért.