Nem állította le a vendégmunkások behozatalát a kormány június 1-jével és ez most a gazdaság egyik legnagyobb biztosítéka lehet a szakértők szerint.

“Üdvözöljük és kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy nem történt meg a szabályozás hirtelen szigorítása, így biztosított a mozgástér a gazdasági szereplők és a döntéshozók számára a felelős, átgondolt intézkedések meghozatalához. A vendégmunkások foglalkoztatásának hirtelen, külső nyomás hatására történő korlátozása rövid távon súlyos működési zavarokat okozhat számos gazdasági ágazatban”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a JOBTAIN HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekció elnöke.

A jelenlegi piaci és szabályozási környezetben különösen fontos, hogy a munkaerőpiacot érintő szakpolitikai döntések kiszámíthatóak, fokozatosak és szakmailag megalapozottak maradjanak. “Közös érdek, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek egyszerre garantálják a hazai munkaerő védelmét és a vállalatok működésének stabilitását, elkerülve az elhamarkodott döntésekből fakadó gazdasági kockázatokat” – hívja fel a figyelmet Mihályi Magdolna.

Alacsony a vendégmunkások aránya és kulcsszerepük van az egyes ágazatokban

A harmadik országbeli munkavállalók jelenléte továbbra is korlátozott mértékű a magyar munkaerőpiacon. Az aktív foglalkoztatottakon belül arányuk alacsony, miközben egyes gazdasági ágazatokban – például a feldolgozóiparban, logisztikában vagy építőiparban – a működés fenntartásában egyelőre kulcsszerepet töltenek be. Egy 2023-as összehasonlítás szerint a V4 országok adatait tekintve a külföldi munkavállalók aránya Magyarországon megközelítőleg 2,6% volt, míg Szlovákiában 3,8%, Lengyelországban 6,4%, Csehországban pedig közel 17%.

„A jelenlegi szabályozási környezetben a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek időtartama korlátozott, és több esetben szigorú feltételekhez kötött. A rendszer időben behatárolt, ellenőrzött, valamint olyan keretek között működik, amelyek a magyar munkaerőpiac sajátosságaira épülnek”

– emeli ki Mihályi Magdolna, a JOBTAIN HR Szolgáltató ügyvezetője.

Tartós munkaerőhiány, elhúzódó toborzás jellemzi a piacot

A tapasztalatok szerint a munkaerőhiány bizonyos területeken továbbra is tartós jelenség. Egyes vállalatok hosszú hónapokon keresztül keresnek munkavállalókat, miközben a pozíciók betöltetlenek maradnak. A toborzási folyamatok sokszor elhúzódnak, és jelentős adminisztratív, szervezési feladatokat igényelnek és hatalmas terhet rónak a vállalatokra, veszélyeztetve a működés folytonosságát. A külföldi munkavállalók alkalmazása ezekben az esetekben komplex megoldást jelenthet, amelyhez szállás, integráció és teljes körű adminisztrációs háttér is kapcsolódik.

 Gazdasági hatások: a vendégmunkások alkalmazása nem csak foglalkoztatási kérdés

A gazdasági hatások szintén több szinten jelennek meg. A jogszerű foglalkoztatás minden munkavállaló esetében – nemzetiségtől függetlenül – adó- és járulékbevételeket generál, valamint hozzájárul a termelési és szolgáltatási kapacitások fenntartásához. A munkaerőpiac működése szorosan összefügg a vállalatok beruházási döntéseivel és növekedési lehetőségeivel. A kiszámítható szabályozási környezet, a tervezhető működés és a rendelkezésre álló munkaerő együttesen határozzák meg, hogy egy adott gazdasági szereplő milyen mértékben tud fejlődni, bővülni vagy új projekteket indítani.

Veszélybe kerülhet a termelési kapacitás, amely súlyos következményekkel járhat

A vendégmunkások azonnali kitiltása vagy a behozatali feltételek hirtelen túlzott szigorítása miatt előfordulhat, hogy bizonyos vállalkozások előbb veszítenek termelési kapacitást, mint ahogy a hazai munkaerő ténylegesen megjelenik az érintett munkahelyeken. A termelési kapacitásvesztésnek további negatív következménye lehet, hogy a nemzetközi cégek olyan országokba helyezik át a termelést, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló áll rendelkezésre, a magyar tulajdonú cégek pedig ellehetetlenülnek és kapacitásszűkítésre kényszerülnek. Ennek közvetlen következménye lehet, hogy a magyar munkavállalók is elveszítik a munkájukat, közvetett következménye pedig a fent említett adó és járulék kiesés, valamint a fogyasztás visszaesése.

Korlátozott a hazai munkaerő-tartalék, ezért fokozatos megoldások szükségesek

„A magyar munkavállalók foglalkoztatása minden esetben elsőbbséget élvez, ezt a jelenlegi törvény is kimondja. A belső munkaerőtartalék aktivizálása viszont időt igényel, amelyhez képzésekre, mobilitási támogatásra és célzott programokra van szükség”

– hangsúlyozza a JOBTAIN ügyvezetője. Mihályi Magdolna úgy látja, jelenleg nem áll rendelkezésre 300-400 ezer fős munkaerő tartalék. 8-10 százalékra becsüli azok arányát, akik értékteremtő munkát rendszeresen és megbízhatóan tudnak végezni.

A szakmai párbeszéd és együttműködés lehet a megoldás kulcsa

Mihályi Magdolna – aki a JOBTAIN HR Szolgáltató irányítása mellett a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekció elnöki tisztségét is betölti, valamint az ACE (Association for Central European Employment of Overseas Filipino Workers –  Fülöp-szigeteki Vendégmunkások Közép-európai Foglalkoztatásáért Szövetség) alapítótagja – kiemeli, hogy ezen szervezetek kezdeményezték már az új kormánnyal való magas szintű szakmai egyeztetéseket és együttműködést. Mindkét szervezetben nagy létszámban vannak jelen a hazai gazdasági élet stratégiai szereplői mind szolgáltatói, mind vállalati oldalról.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!