Teszt: Pebble – okos óra

Ma, amikor ezt a tesztet írom a Kickstarter weboldalán 68.929 támogatója van a Pebble okos órájának. Minden támogató -velem együtt – befizetett a cégnek 115 amerikai dollárt és innentől csak egy gyors szorzás kell ahhoz, hogy megkapjuk az év bomba üzletét: 7.926.835,- USD gyűlhetett össze eddig, amely átszámítva 1.821.005.050 magyar forint, azaz egymilliárd-nyolcszázhuszonegymillió-ötezer-ötven. De mit láttunk meg mi, majdnem hetvenezren ebben az órában és mit nyújt abból, amit ígértek a weboldalukon (amely ide kattintva megnézhető)? Erről szól ez a teszt.

A történet úgy kezdődött, hogy 2012. áprilisában valaki megosztott velem egy videót – bárki volt is, áldom érte -, amely videóban egy olyan órát láthattunk, amellyel a telefonunkat terjeszthetjük kicsit ki és használatát tehetjük kényelmesebbé. Volt már nekem okos órám, szenvedtem velük mert vagy megbízhatatlanok voltak, vagy a kijelzőjük volt olyan kicsi, ami használhatatlanná tette ezeket. Erre bemutatnak egy olyan órát, aminek nagy és napfényben is jól olvasható a kijelzője, stabil és gyors és egy hétig bírja egy töltéssel? Nem sokat gondolkodtam azon, hogy ez kell-e nekem, sőt még azon sem, hogy minden ösztönöm ellenére befizessek a semmiért 115 amerikai dollárt, amely akkori árfolyamon is valahol harmincezer forint körül mozgott. Igaz, eleinte nem volták le azt a pénzt, csak felmérték a szándékot. Ha jól emlékszem, 10.000,- dollárt szerettek volna összeszedni, hogy a projekt beinduljon és rövid idő alatt hárommillió jött össze nekik. Így aztán nagyon úgy nézett ki, hogy a projekt sikeres és a termékből lesz valami. Valamikor májusban vonták le az összeget az internetes számlámról és augusztusban további 15 dollárt szállítási költségekre. Szeptemberre ígérték a szállítást, azóta vártam…

Közben számos hírlevelet kaptam (harminc körül), hogy éppen hogyan is áll a folyamat, de az első biztató hírek csak 2013 elején érkeztek: kezdik postázni a cuccot. Aztán február 25-e környékén egy levél várt idehaza a Magyar Postától, hogy Singap??????-ból (sic!) érkezett, 0,2 kilogrammos órám vámkezeléséhez nyújtsam be a számlákat. Megírtam a postának, hogy az óráért nem fizettem egy fityinget sem, így számlával sem szolgálhatok. Ámbár az óra értékét ha meg kell becsüljem, akkor jó alap lehet a támogatásként kifizetett 115 USD. Ez alapján a posta elvégezte a vámkezelést, és további 6849 forint ÁFA és 1220 forint postai vámügynöki szolgáltatás megfizetése után kézhez is kaptam a cuccot március 4-én.

Persze az örömömet nem tudta elhomályosítani ez sem, de azért hadd jegyezzem meg, hogy egy ajándékot megadóztatni nem túl etikus dolog. Értem én, hogy a terméket máshol gyártották és így a magyar államnak nincs belőle haszna, de tisztelettel jegyzem meg, hogy a pénzről, amiből kifizettem, én bizony becsülettel leadóztam egyszer. Úgyhogy a magyar államnak akkor nem lenne rajta haszna, ha feketén kerestem volna meg. És azt is megjegyzem, hogy az áfát végülis a bevallásom alapján állapították meg és ha nem vagyok becsületes, akkor azt mondom, hogy az óra egy gyereknek való játék amelynek az értéke 5 dollár. Kinézet alapján soha senki nem mondta volna meg, hogy hazudtam és ebben az esetben nem kellett volna adózzak egy petákot sem. De nem hazudtam, bevallottam becsületesen az igazságot és ezt a 8069 forintot úgy veszem, mint a becsület próbáját. A lényeg, hogy itt van az óra. Nyissuk hát ki és nézzük meg végre, mit tud!

Jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető papír dobozban érkezik, ami szokatlan. Ahogyan maga az óra is. A dobozon semmi csicsa, banánt meg kivit szoktak ilyen barna kartonpapírba csomagolni. De én kifejezetten örülök neki, hogy nem velem fizettetik meg a dizájnt és nem kellett még 20 dollárt kifizetni egy csicsás dobozért, amit úgyis eldob az ember. A dobozban az óra és egy darab USB-kábel. Meg némi műanyag, ami védi a csapódástól. Ennyi. Használati útmutatóként egy weboldal címe: http://go.getpebble.com/ ahol egy iPhone és egy Android gomb fogad. Mivel nekem Android telefonom van, értelemszerűen azt nyomom meg és máris ott vagyunk a bemutató oldalon. Az iPhone oldal is ugyanolyan egyébként, csak ott iphoneos lépésekkel mutatják be a Bluetooth párosítást és a Pebble szoftver telepítését. Nálunk meg a Google Playbe irányítanak, ahonnan az alkalmazás letölthető. Megjegyzem, ezt még akkor töltöttem le, amikor az első postai értesítőt megkaptam…

A Pebble okostelefon alkalmazás egyszerű, mint a kavics. Hoppá, talán innen a név? Logikus és könnyen kezelhető. Csak ez a szoftver kell ahhoz, hogy az órára rákerüljön minden, aminek rá kell kerülnie. Innen indul minden. Igaz, érdemes előbb az operációs rendszer Bluetooth párosítás menüjében párosítani az órát, de ha ezt nem tesszük meg, a szoftver úgyis oda dob át minket. Ha ez megvan, akkor a szoftver kapcsolódik az órához és mindaddig a háttérben fut, amíg engedjük neki. A főképernyőn, az állapotsorban ezt kis ikon jelzi és az értesítések között is egy sorban láthatjuk ezt. 28 MiB-ot eszik meg a RAM-ból, ezt azok fontolják meg, akiknek nincs túl sok szabad RAM a telefonjuk futása közben. Alsó kategóriás Androidok tehát eleve kilőve főleg úgy, hogy ha extra szoftvereket értesítéseit is szeretnénk kitenni az órára, akkor még egy alkalmazást futtatnunk kell, a Pebble notifier további 12 MiB-et kér. Erről később részletesen írok még.

A Pebble szoftver számos dolgot rejteget a beállítások menüben, segítségével, egy kattintással frissíthetjük az óra firmware-jét, nem kell tehát semmi varázslat. Amikor először összekapcsoltam az órát a telefonnal, azonnal jelzett is, hogy újabb szoftver elérhető és szépen le is frissítette. Ezután az órán magán megjelentek újabb menüpontok, amelyekről még írni fogok. A beállításokban tudjuk megadni, hogy újrakapcsolódjon-e a telefon az órához, ha valamiért szétkapcsolt és ez jó dolog. Ha ugyanis hazaérünk, letesszük a telefont az asztalra, majd elfeledkezünk és az órával a kezünkön eltávolodunk, csak szét fog kapcsolni. Egyébként két napos használat során nem tapasztaltam egyéb szétkapcsolódást, sőt a földszinten hagyott telefon az emeleten lévő órát simán vezérelte és nem egyszer így értesültem róla, hogy valami üzenetem jött. Azt lehet tehát mondani, hogy lakáson belül, tíz méteres távolságig simán elvisz a Bluetooth. Zuhanyozás, kocsimosás, medencében döglés közben például kaphatunk értesítést, mert az óra vízálló.

A Pebble saját szoftverében a bejövő hívás, az sms, a naptári értesítések, az e-mail értesítések, a Google talk és a Facebook állíthatóak be, ezekről kaphatunk jelzést az órára. Ezzel a beállításoknak vége is, már csak a verziószám és a felhasznált szabadalmak vannak. De hol van a Twitter, Forsquare, de akár csak a G+ értesítés? Nos, ezt egy harmadik gyártótól származó alkalmazással oldhatjuk meg, a Pebble Notifier-rel. Szerencsére ez is ingyenesen leszedhető a Google Playről, innen: http://goo.gl/BPlN6 . Ha ez megvan, akkor további hosszú estékre való nyomkodni valót kapunk, mert ez a kis ügyes szoftver képes MINDENT kiküldeni az órára, ami kiküldhető. Szinte már ijesztő, de mi ugye nem ijedünk meg…

És végül, de nem utolsósorban a Pebble alkalmazás főképernyőjén kezelhetjük az órára telepíthető dolgokat is, amivel kapcsolatosan nagy csalódásról kell beszámoljak. Amik ugyanis a Pebble weboldalán, a videóban látszanak, azok közül az alkalmazások közül legtöbb nincs még meg. Nem tudjuk például kerékpáros kilométeróraként használni, de a futásnál sem mutatja a kilométereket. Egyelőre tehát annyival kell beérjük, hogy óraként funkcionál, zenét lehet vele vezérelni és egy csomó értesítést kitesz a képernyőre. Persze ez sem kevés, de abban meg biztos vagyok, hogy gombamód fognak elszaporodni az alkalmazások erre az okos órára, hiszen a fejlesztői készlete nyílt és így bárki írhat rá szoftvert. Pár hét múlva egész biztosan más lesz a helyzet és hónapok múlva brutális dolgok várhatóak. Az óra ugyanis bírja, brutálisan erős a hardver, amit ebbe a pihe könnyű tárgyba belezsúfoltak. Nézzük hát, hogy maga az óra milyen és hogyan működik.

Adott tehát, hogy e-ink, azaz elektromos papír alapú a megjelenítője. Ez annyit tesz, hogy a képernyő álló helyzetben nem fogyaszt energiát és napfényben is tökéletesen látható. Van háttérvilágítás, amely gombnyomásra vagy a beépített mozgásérzékelőre aktivizálódik, így sötétben is látjuk. A kiválasztott technológiának köszönhetően 7 napnál hosszabb működési időt ígérnek egyetlen feltöltéssel. Ezt majd meglátjuk és beszámolok róla utólag. Az óra felépítéséről annyit, hogy simán elmehetne játék órának. Véleményem szerint választhattak volna komolyabb anyagokat is, mert ez a műanyag elég viccesen hat. Persze mindennek ára van, hiszen azt ígérik, hogy gyakorlatilag megkarcolhatatlan és egyébként egy idő után már nem tűnik olyan gagyinak, mint eleinte. Az enyém fekete (Jet black), de kapható még fehér és piros színekben, valamint éppen szavazás alatt van egy negyedik szín is.

A tömege nagyon kellemes, szinte észrevétlenül van a csuklónkon és semmiképpen nem húzza a kezünket jobban, mint egy átlagos férfi óra. A mérete az már határeset, mert vékonyabb csuklókon (nőknél például) már eléggé el fog állni ez a 30×50 milliméteres előlap. viszont kifejezetten vékony, cirka 8 milliméter. Az óra szíját is másképp csináltam volna meg, elegánsabb lenne ha az óra széléig kiér és úgy vékonyodik el. Mindenesetre majd órással megnézetem és tetetek rá egy szélesebb szíjat, ha lehetséges. Egyébként a szíj nem kellemetlen, sportos gumi, ami elég strapabírónak tűnik. Fémallergiásoknak nem jó hír, hogy bár az órán nincs fém, ami a bőrrel érintkezhetne, a szíj csatja viszont krómozott. A gyártó mindenesetre azt ígéri, hogy allergiás tüneteket nem okoz. Az órán egyébként 4 gombot találunk, a bal oldalon egyet amely a vissza gomb és a jobb oldalon hármat, amelyek a képernyőm megjelenő funkciókat teszik elérhetővé. A bal oldalon kapott helyet a töltésre szolgáló csatlakozó, amely egy mágneses megoldás, odarántja magához a kábelt és ennyi. Csak kábelt kapunk, amelynek a másik végét valamilyen USB csatlakozóba kell dugni. Számítógépről, telefontöltőről tölthetjük tehát az órát, a hálózati adaptert kispórolták.

Az óra menüje egyszerű, mint egy kavics. Alap esetben óraként működik és mutatja az időt. Ezt az általunk beállított számlapokkal (watchfaces) teszi, amelyekből már most is van 8 darab. Ezeket a telefonról küldhetjük rá az órára illetve ugyaninnen törölhetjük is. Ha az óra funkcióban megnyomjuk a bal oldali, vissza gombot, akkor jutunk a menübe, ahol egyrészt váltogathatunk az óratípusok között, de itt találjuk a zene, az ébresztő és a beállítások menüpontokat is. A zene menüről részletesebben írok később. Az ébresztőóra egyszerűen állítható, 24 órás formátumban megadjuk az órát, aztán a percet, leokézzuk és ennyi. A beállított időpontok egymás alatt sorakoznak, újakat adhatunk hozzájuk és törölhetjük ezeket. A beállított időpontban az óra CSAK REZEG, így ha nincs a kezünkön, nem fogunk felébredni. Nincs szundi üzemmód, ha lenyomjuk, megáll az ébresztés és csak másnap fog újra jelezni. Nem a telefon ébresztését használja tehát, ez a funkció a telefontól független.

A beállítások menüben a Bluetooth-t tudjuk elsőként konfigurálni. Kikapcsolható, ha csak óraként működtetjük a Pebble-t. Itt látszanak a párosított eszközök és az is, hogy az eszköz éppen kapcsolódik-e (connected). A következő menüpont a dátum és az idő. Nem a telefonét használja tehát, ez okozhat kellemetlenségeket! A képernyő beállításoknál állíthatjuk a háttérvilágítást (be, ki, automatikus), az értesítések fogadását (be, ki) és a betűméretet (kicsi, nagy). Van egy about menüpont, amelyből mindent megtudhatunk az óráról. Van még egy lekapcsolás (shut down) és egy gyári beállítások visszaállítása (factory reset) menüpontunk és ezzel vége is. Jelenleg ennyi a Pebble menüje, de lesz ez még több is…

Ígértem, hogy írok a zene vezérléséről. Nos, a telefonos alkalmazásban beállítható, melyik zenelejátszó szoftvert akarjuk vezérelni. A PowerAmp-et használom én magam, tökéletesen vezérli. Akkor is elindul a zenelejátszás, ha a telefonon ki van lőve a szoftver, és az óráról indítjuk el. Az MP3-ak idTag-jét szépen beolvassa és kiírja az előadót (30 digit fér ki), a szám címét (20 digit fér ki) és az album címét is (20 digit fér ki). Nem írja viszont az eltelt vagy a hátralévő időt, pedig hely lenne hozzá. Ezzel együtt ez a funkció nagyon kényelmes és jól használható. Egy baja van talán, hogy az aktuális időt kiteszi ugyan a felső sorba, de én például nem látom szemüveg nélkül. Hely lenne neki, lehetne az óra nagyobb és akkor zenelejátszás közben nem kellene kilépegetni, ha az időre vagyunk kíváncsiak. Kilépve a zene nem áll le, visszalépve tovább tudjuk vezérelni.

Az üzenetek megjelenítése a legfontosabb funkciója ennek az órának és ebben teljesít a legjobban. Jelenleg sajnos nem támogatja a speciális karaktereket, ŐŰÓ nincs, helyettük négyzetek jelennek meg. Ígérik a teljes ékezetes támogatást, addig mi magyarok szívunk. Az üzenetek viszont szuper jól olvashatóak és a szkrollozás is meglepőan folyamatos. Ebből látszik, hogy az órában erős hardver dolgozik, a képernyők mozgatása ugyanis zökkenőmentes. Az előbb említett Pebble Notifier szoftverrel sikerült ráküldenem a G+ üzeneteket is, óráról követhetem mostantól, ki és mit szólt hozzá a G+ bejegyzéseimhez. Főleg vezetés közben ez jól jön. Ahogy lesz időm, meghekkelem én ezt a szoftvert és gyanítom, hogy már ezzel egy csomó mindent ki lehet majd íratni a képernyőre.

A telefonhívások kezelése érdekes. A hívást ugyanis kiteszi a képernyőre, de azt elutasítani nem lehet, csak némítani. Pedig gomb lenne hozzá (van erre három). Csak a jobb alsó gombnak van bejövő hívásnál funkciója, ezzel a csengés hangja némítható. Persze ez életet menthet, hiszen ha egy értekezlet előtt elfelejtettük némítani a telefont és megszólal a zsebünkben, egy sunyi mozdulattal némíthatjuk azonnal, mintha nem is a miénk lett volna. Ilyenkor ártatlan szemmel nézzünk körül, hogy ki volt ez a barom… 😉 A viccet félretéve, ha az egyik gomb elutasítaná a hívást és esetleg a másik meg az előre beállított sms-t küldené el a hívónak, az lenne a Kánaán.

Mi az, amit nem szeretek benne és valószínűleg nem is változik majd? Elsősorban a kijelzőt borító plexit, ami domború és így valamelyik része biztosan csillog. Az sem éppen szerencsés, hogy oldalt elég szögletesre vették és így az ingujjban, pulóver ujjában megakad. Akiknek kicsit szőrösebb a karjuk, azok készüljenek fel némi szőrszálhúzogatásra is..

Összegezve tehát kinek és minek? Kütyübolondoknak kötelező! Miért? Mert létezik, azért! Mert van és kell. Azoknak is, akik kényelmetlenségként élik meg a telefonjuk előhúzogatását, vagy nincs módjuk mindig elővenni a telefont, ahányszor valami üzenet jön rá. Azoknak is, akik vizes sportokat űznek, mert a telefon kényelmesen pihenhet egy vízhatlan tokban, miközben az órán követhetjük a történéseket. És mindenkinek akinek van 150 dollárja +15 a postaköltségre és 10000 forint a vámra. Olyan játék ez, amiben van fantázia, de lefogadom, hogy pár hónapon belül elkezdenek terjedni a tökéletes koppintások. Ezt a tesztpéldányt pedig megtartom magamnak, ne tessék hát kunyerálni…