Nem ütközik az uniós szabályozásba a különadó

A kormányzat tehát nagyságrendileg mással szembesült ahhoz képes, mint amire számított, ezért csúszik az informatikai stratégia megszületése, bár annak egy változata már megvan. A stratégia egyébként csak akkor ér valamit, ha ahhoz megfelelő forrást is rendelnek – fogalmazott a miniszter, aki hozzátette: ez a 2011-es büdzsében jelenhet meg, illetve az Új Széchenyi terv keretében az uniós források átrendeződésével.

Fellegi a távközlési szektort is sújtó válságadó kapcsán kialakult piaci kétkedések miatt kiemelte, hogy azt három éven keresztül vetik ki és nem tovább, ezt a törvény garantálja. A miniszter egyébként a cégekkel folytatott konzultáció után úgy látja, hogy a piaci szereplők megértették a helyzetet.

A miniszter hangsúlyozta: a különadó nem tekinthető telekomadónak, hisz nem a távközlési, informatikai tevékenységre rótták ki, hanem kimondottan pénzügyi természetű. Ezért azt gondolja a kormányzat, hogy ez nem ellentétes az uniós szabályozással, szemben a néhány európai országban – például Spanyolországban, Franciaországban – kivetettel, amelyekkel szemben Brüsszel vizsgálódik. Fellegi azt is kiemelte, hogy miután nem a cégek tevékenységét érinti az adó (vagyis például nem a hangszolgáltatásra vonatkoztatva vetik ki), nem lehet piacszabályozó lépésről beszélni. Azt a miniszter is elismerte, hogy a piac belső dinamikáját befolyásolhatja a lépés és a kisebb vállalatok esetében lehet negatív hatása. Fellegi azt is szeretné, ha a szektor szereplői – hasonlóan más iparágakhoz, például a gyógyszeriparhoz – a régióban meghatározó szerephez juthatnának, vagyis régiós szintű vállalatok jönnének létre.