Kábeltévé: kevesen használják internetezésre és IP-telefóniára

2004. májusában a TÁRKI Rt. telefonos közvélemény-kutatást végzett a Nemzeti Hírközlési Hatóság megbízásából 1.005 fő megkérdezésével. Az adatfelvétel 2004. május 12-e és 14-e között zajlott. A felmérés céljai között szerepelt a rádió és televízió műsorszórók használatának vizsgálata a 14 éves, és idősebb lakosság körében. A kutatás főbb megállapításai a következők:

Tévé műsorszórás

• A tévé készülékkel rendelkező háztartások 60%-a fogja az adásokat kábellel, 35%-a szokott földfelszíni antenna segítségével tévézni, és egytizedük műholdon keresztül veszi az adásokat.
• Egyéni szinten ez azt jelenti, hogy a tévé készülékkel rendelkező háztartásokban élő 14 éves, vagy idősebb egyének 58%-a fogja az adásokat kábellel, 36%-a szokott földfelszíni antenna segítségével tévézni, és egytizedük műholdon keresztül veszi az adásokat.
• A „kombinált” műsorvételi mód a háztartásoknak csak elenyésző hányadára jellemző.
• A változások elsöprő többsége a földfelszíni vételi mód „leváltására” illetve kiegészítésére irányult. Azon háztartások 72%-a, amelyekben a korábbiakhoz képest változás történt tévé adások vételi módja tekintetében, a változást megelőzően csak földfelszíni vétellel rendelkezett.
• Részletesebb bontásban vizsgálva, jelentős változás a háztartások tévé adás hozzáférésének módjában való váltásban ott tapasztalható, ahol korábban mind a földfelszíni, mind pedig a műholdas antenna jelen volt. Ezen háztartások közel kétharmada kizárólagosan kábel tévére cserélte le a korábbi két hozzáférési lehetőséget.
• Azon háztartások felénél (51%), ahol valamilyen típusú váltás következett be, az elsődleges indok az volt, hogy ez által több csatorna fogható. Mintegy 7 százalékuk azért tartotta indokoltnak a váltást, mert a számára kedvelt csatornák ez által foghatók be (tehát a csatornák száma nem változott lényegesen, de az összetételük igen.). A tévé adásvételi módján változtatók 17 százaléka a jobb vételi minőség miatt bővített vagy módosított hozzáférési lehetőséget. Mindössze 3 százalék említette, hogy az ára miatt változtatott a hozzáférési módon.

Kábeles tévé műsorvételi mód:

• A mintában szereplő háztartások 59 százaléka rendelkezik otthonában kábel kapcsolattal.
• A kábel tévével rendelkező háztartások 50 százalékának kellett belépési díjat fizetnie akkor, amikor először bekötötték ezt a típusú hozzáférési lehetőséget otthonaikba.
• Szerelési díjat kevesebb, mint egyötödük (19%) fizetett.
• A kábel tévével rendelkező háztartások többsége (91%) 10 vagy több csatorna műsorát tudja fogni televízió készülékén.
• Azon háztartások, amelyben van kábel kapcsolat, legkevesebb 200, legtöbb 15.000 forintot, átlagosan 3.003 forintot fizetnek havonta ezért a tévé műsor szolgáltatásért.
• A kábelszolgáltatás előfizetői nagyjából reálisnak tartják azt az összeget, amit havonta fizetnek.
• A hálózaton keresztül való Internet használatának lehetőségéről a kábel tévével rendelkezők mintegy egynegyede (27%) számolt be. Ennek a kis hányada (23%) él ezzel a lehetőséggel.
• A kábelen keresztül történő telefon használatát még kevesebben előfizetőnek van lehetősége (12%). Azok közül, akik számára biztosított ez a típusú hozzáférés, 40% százalék igénybe is veszi a telefon használat lehetőségét a hálózaton keresztül.

Műholdas tévé műsorvételi mód:

• Műholdas vétellel a mintába került háztartások mindössze 10 százaléka rendelkezik.
• A parabola antennával rendelkező háztartások 23 százalékának kellett belépési díjat fizetnie.
• A műholdas kapcsolattal rendelkező háztartások 27 százalékának kellett a parabola antenna beszerelésekor szerelési díjat fizetnie.
• A parabola antennával rendelkező háztartások 81 százaléka több mint 10 csatornát képes fogni ezzel a típusú vételi lehetőséggel, ami némiképp elmarad a kábelszolgáltatónál ugyanezen kategóriában tapasztalt aránytól.
• A műholdas kapcsolatért van, aki egyáltalán nem fizet, van, aki pedig havonta 25.000 forintot fizet ki érte a szolgáltatónak. Arra a kérdésre, hogy mi az a maximális összeg, amit a műholdas kapcsolattal rendelkező kérdezett hajlandó lenne a parabolaantennás műsorszolgáltatónak TV előfizetésre fizetni, azok leginkább azt nyilatkozták, hogy semennyit.

Tévé műsornézési szokások:

• A mintába került személyek 99 százaléka rendelkezik otthonában televízió készülékkel. Ezen személyek közül 88 százalék minden nap rendszeresen nézi is azt. Mindössze 7 százalék azok aránya, akik 2- 3 naponta kapcsolják be a készüléket és elenyésző azok száma, akik ennél ritkábban.
• Naponta a kérdezettek átlagosan 2,86 órát töltenek el tévénézéssel.

Rádió hallgatási szokások:

• A mintába került személyek 95 százaléka számára elérhetők valamilyen módon a rádió adások. Ezen kérdezettek többsége (77%) napi gyakorisággal hallgatja rádióját és mindössze 7 százalék, azok aránya, akik pedig egyáltalán nem hallgatják azt. A rádióval rendelkező kérdezettek szintén 7 százaléka nyilatkozta azt, hogy 2- 3 naponta, míg 5 százalékuk pedig, hogy hetente hallgatja a rádió adásokat.
• A rádió adókat hallgató népesség naponta átlagosan 3,6 órát tölt rádió hallgatással. Ez az arány megelőzi a tévé nézéssel eltöltött idő napi átlagát.