Sokan csak áramszünetkor szembesülnek vele, hogy a meglévő napelemes rendszerük leáll. A tartaléküzemhez külön műszaki kialakítás, megfelelő leválasztás és engedélyezett megoldás szükséges. Az elmúlt időszak energiaellátási bizonytalansága és a lakossági energiatárolók terjedése újra előtérbe helyezte a kérdést: mi történik egy napelemes háztartásban, amikor elmegy az áram?

A rövid válasz az, hogy a napelem, sőt önmagában az akkumulátor sem garantálja a villamosenergia-ellátást. Ehhez kifejezetten áramszüneti működésre tervezett és szabályosan kialakított backup-rendszer szükséges.

„A leggyakoribb félreértés, hogy ha egy háznál van napelem és akkumulátor, akkor áramszünetben is automatikusan minden tovább működik. A valóságban a hálózatról való biztonságos leválasztást és a tartaléküzemet külön meg kell tervezni és ki kell építeni.”

– Szenyán Endre, A1 Solar Kft.

Miért áll le a napelemes rendszer áramszünetben?

A hálózatra kapcsolt napelemes invertereknek áramszünet esetén biztonsági okból le kell állniuk. Ez akadályozza meg, hogy a háztartási rendszer feszültséget tápláljon egy olyan hálózati szakaszra, amelyen közben szakemberek dolgozhatnak. A napelemek tehát hiába termelnének, a hagyományos hálózati inverter nem látja el tovább a házat.

Az akkumulátor jelenléte sem változtatja meg ezt automatikusan. Áramszüneti működéshez olyan hibrid inverter és vezérlés szükséges, amely képes a házat vagy a kijelölt áramköröket leválasztani a közcélú hálózatról, majd úgynevezett szigetüzemben működtetni. A rendszer csak ezután használhatja biztonságosan a napelemek és az akkumulátor energiáját.

Vészüzemi kör vagy teljes házas backup?

A legegyszerűbb megoldás egy külön vészüzemi kimenet vagy néhány előre kijelölt áramkör ellátása. Ilyenkor jellemzően a hűtő, a világítás, az internetkapcsolat, a fűtésvezérlés vagy más alapvető fogyasztók maradhatnak működőképesek. Ez kisebb átalakítással és alacsonyabb költséggel járhat, ugyanakkor nem biztosítja a teljes ingatlan megszokott használatát.

A teljes házas backup esetén a rendszer az egész ingatlan vagy annak nagy része számára képes tartalékellátást biztosítani. Ehhez nemcsak nagyobb teljesítményű berendezésekre lehet szükség, hanem a meglévő villamos hálózat, az elosztótábla, a kábelezés, a fázisok és az egyidejű fogyasztás részletes vizsgálatára is. Régebbi épületeknél a szükséges villamos átalakítás jelentheti a beruházás legnagyobb bizonytalanságát.

Mennyibe kerülhet?

A sajtóbeszélgetésen elhangzott szakértői ökölszámok alapján egy egyszerű, kijelölt fogyasztókat ellátó vészüzemi kialakítás néhány tízezer forinttól megközelítőleg százezer forintig terjedhet, ha a meglévő rendszer alkalmas rá. A teljes házas backup új vagy erre előkészített ingatlannál hozzávetőleg 600-800 ezer forintos nagyságrendből valósulhat meg. Régebbi, átalakítandó villamos rendszer esetén a költség az egymillió forintot is elérheti vagy meghaladhatja.

Ezek nem ajánlati árak, hanem tájékoztató nagyságrendek. A pontos műszaki tartalom és költség csak helyszíni felmérés, fogyasztási prioritások és villamos tervezés alapján határozható meg.

Miért nem elég egy megfelelő berendezés?

A tartaléküzem nem csupán termékválasztási kérdés. A rendszernek meg kell felelnie az érintésvédelmi és hálózatbiztonsági előírásoknak, a beépített gateway- vagy leválasztó eszköznek pedig az adott elosztói területen is alkalmazhatónak kell lennie. A szakmai tapasztalat szerint több műszakilag megfelelő megoldás elérhető, de az engedélyezési gyakorlat nem minden gyártó és minden elosztói terület esetében azonos.

A nem megfelelő vagy nem engedélyezett bekötés súlyos biztonsági kockázatot jelenthet. Ezért nem elegendő azt vizsgálni, hogy az inverter vagy az akkumulátor adatlapján szerepel-e backup-funkció; a teljes rendszertervet, a leválasztást és a helyi engedélyezhetőséget együtt kell ellenőrizni.

Öt kérdés, amit a beruházás előtt érdemes tisztázni

• A kiválasztott rendszer valóban működik-e áramszünet idején, vagy csak energiatárolásra alkalmas?
• A tartaléküzem egyetlen kimenetet, kijelölt áramköröket vagy a teljes ingatlant látja el?
• Mekkora teljesítményt és mennyi ideig képes biztosítani a rendszer?
• Szükséges-e a meglévő inverter, elosztótábla, kábelezés vagy mérőhely átalakítása?
• A tervezett gateway- és leválasztó megoldás engedélyezhető-e az adott elosztói területen?

Az energiatárolás következő lépése a tudatos vezérlés

A lakossági energiatárolás fejlődése nem áll meg az akkumulátor telepítésénél. A következő lépés az, hogy a háztartás a megtermelt energiát tudatosan irányítsa: a rugalmas fogyasztókat – például az autótöltést vagy a mosogatógépet – a nagy napelemes termelésű időszakokra ütemezze, miközben megfelelő tartalékot hagy egy esetleges áramszünetre. Ehhez az inverter, az energiatároló, a mérés és az otthoni energiamenedzsment összehangolt működésére van szükség.

Mit ad hozzá az okosmérő a villamosenergia-rendszerhez?

A sajtóbeszélgetés egyik aktualitása a 4000 kWh feletti éves fogyasztáshoz kapcsolódó okosmérőcsere bejelentése volt. Az okosmérők elsődleges jelentősége, hogy a hálózati elosztók a korábbinál pontosabb képet kaphatnak egy-egy transzformátorkörzet fogyasztásáról, termeléséről és feszültségviszonyairól. A nagy mennyiségű mérési adat elemzése segítheti a terhelés kiegyensúlyozását, valamint annak megítélését, hogy hol engedhető meg a visszatáplálás, és hol lehet szükség annak időszakos korlátozására.

A közvetlen előny ezért kezdetben elsősorban rendszerszinten jelentkezik. Ha az elosztó pontosabban látja egy körzet működését, hatékonyabban tervezheti a hálózat üzemeltetését és fejlesztését; ennek közvetett haszna a fogyasztóknál az ellátásbiztonság javulása lehet. A bejelentett küszöb alkalmazásának részletes feltételeiről ugyanakkor mindig az illetékes szolgáltató aktuális tájékoztatása az irányadó.

Az okosmérő mér, de nem vezérli a háztartást

Fontos különbség, hogy az okosmérő önmagában adatot gyűjt és továbbít, de nem kapcsolja be vagy ki a háztartási berendezéseket. A fogyasztók – például az autótöltő vagy a mosogatógép – termeléshez, akkumulátortöltöttséghez vagy időjárási előrejelzéshez igazított működtetéséhez külön otthoni energiamenedzsmentre, vezérlésre és szükség esetén gateway-eszközre van szükség.

Technológiailag az okosmérő akár negyedórás mérési adatok továbbítására is alkalmas lehet. Hogy ezekből a háztartás pontosan mit és milyen felületen láthat, szolgáltatónként és kereskedőnként eltérhet; ezt az adatkezelési és hozzáférési szabályok is befolyásolják. Ezért az okosmérő felszerelése nem jelenti automatikusan, hogy a felhasználó azonnal részletes, valós idejű fogyasztási kimutatást kap.

Az időalapú tarifák és az energiatárolók szerepe

A részletesebb mérés később az időalapú, több ársávos elszámolás műszaki alapja is lehet. Egy ilyen rendszer az alacsonyabb terhelésű vagy nagy napelemes termelésű időszakokban kedvezőbb, a csúcsterhelési időszakokban magasabb árral ösztönözhetné az időben áthelyezhető fogyasztás – például az elektromosautó-töltés vagy egyes háztartási programok – tudatos ütemezését. Ennek tényleges előnye azonban a konkrét tarifaszabályoktól és attól is függ, hogy az adott háztartás fogyasztása mennyire rugalmas.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!