Szélessáv: jelenlegi helyzet és perspektívák

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2004. szeptember 4-én az olaszországi Viterboba látogatott és részt vett az informális miniszteri találkozón.

A “Szélessáv: jelenlegi helyzet és perspektívák” című délelőtti szekció során Liikanen EU-főbiztos tartott előadást, miközben az európai telekommunikációs cégek vezetői osztották meg egymással ipari tapasztalataikat. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter felszólalását e témában a miniszteri kerekasztal során tartotta meg, melyen részt vettek Maurizio Gasparri olasz hírközlési és Lucio Stanca olasz innovációs és technológiai (informatikai) miniszter urak is.

A délutáni szekció részét képezte Erkki Liikanen a strukturális alapok hasznosításáról szóló előadása és a miniszterek felszólalása a “Nemzeti akciótervek bemutatása a szélessáv fejlesztése” témában.

Az elmúlt években hazánkban a szélessávú elérések tekintetében jelentős fejlődés ment végbe, a növekedés üteme egyértelműen ebben a szegmensben a legmagasabb. Az alacsony Internet-penetráció miatt a szélessávú otthoni hozzáférésben sem közelítjük meg a fejlettebb uniós országok szintjét, a szélessávú hozzáférés relatív aránya (szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások részaránya az Internettel rendelkező háztartások között) viszont már nem mutat jelentős lemaradást. Ez elsősorban a 2002-2003-ban jelentősen felgyorsult belső migrációs (dial-up előfizetéssel rendelkező előfizetők szélessávúra váltanak) folyamatnak tulajdonítható. A belső migrációs ráta becslések szerint 75-85 százalék közötti. A körülbelül 20 százaléknyi „új belépő” között jelentős számban vannak azok, akik munkahelyükön vagy az iskolában már aktív szélessávú Internet használók, illetve azok, akik korábban már rendelkeztek otthoni dial-up hozzáféréssel.

Jelenleg a legelterjedtebb szélessávú szolgáltatást, az ADSL-t mintegy 20 Internet-szolgáltató kínálja. E technológia nagy előnye, hogy inkrementális fejlesztést tesz lehetővé és így egy adott alközpont szélessávú szolgáltatásra alkalmassá tétele már mintegy 50-es előfizetőszámnál is megéri és a további fokozatos bővítés is lehetséges technológiailag. További előnye, hogy a pont-pont elérés miatt, az előfizető szám és a használat intenzitásának növekedésével változatlan marad a rendelkezésre álló sávszélesség.

A kábelhálózaton keresztüli szélessávú Internet-szolgáltatás szempontjából kedvező, hogy a hazai kábel penetráció uniós viszonylatban is magas. Szélessávú Internet-elérést jelenleg mindössze 8 szolgáltató kínál. A legnagyobb költség a kábeles szélessáv fejlesztések során a soros hálózat visszirányúsítása. Jelenleg hálózatok mintegy 25%-a aktív visszirányú.

A DSL és a kábel mellett a harmadik legelterjedtebb szélessávú technológia a mikrohullámú megoldások változatos köre, amellyel elvileg szintén teljes lefedettséget lehet elérni, hiszen az előfizetőig menő infrastruktúra viszonylag egyszerűen kiépíthető. Jelenleg a legversenyképesebb és legelterjedtebb mikrohullámú szolgáltatást a 2,4 GHz-es szabad frekvencián kínálják a szolgáltatók. Ennek a technológiának az esetében kedvező, hogy a viszonylag mérsékelt adóoldali költségek miatt a szolgáltatás beindítása már akár 20 előfizető esetén is kifizetődő lehet. Egy hozzáférési pont terhelhetősége maximum 40-50 felhasználó lehet. Ezen előfizetőszám fölött a kívánt sávszélesség már nem garantálható. Szintén hátrány, hogy a szolgáltatás biztosításához megfelelő optikai rálátás szükséges, valamint több szolgáltató párhuzamos betelepülése esetén egy adott területen zavaró hatások, minőségi problémák léphetnek fel.

A becslések szerint az ország lakosságának 45 százaléka olyan településen lakik, ahol egyáltalán nincs szélessávú Internet, 5 százalék pedig olyan településen, ahol helyi monopólium a szolgáltató, 9 százalék esetében oligopol a piac, és 41 százalék lakik olyan településen, ahol elvileg verseny lehetséges a szolgáltatók között.

Internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint (Forrás: KSH, 2003.08.29)

*Az AM-Micron keresztüli előfizetések számát 2003. évtől, módszertani okok miatt a “vezetéknélküli Internet előfizetések száma” oszlopban van nyilvántartva.