Nyár óta csökken a vezetékes előfizetők száma

A hetedik hónap hozta meg a telefonpiac vezetékes szolgálgatóinak egyik nagy szívfájdalmát azzal, hogy a vezetékes- telefon-előfizetők számának heves csökkenésének kezdete ettől az időponttól datálható.

A Forma 1-es felgyorsulás következtében az előfizetők év elejéhez képest szeptemberben már 55 ezerrel voltak kevesebben, miközben a mobilosok száma 6 millió 283 ezerre nőtt, a Ferrarival száguldó Vodafone-nal az élmezőnyben.

A Hírközlési Felügyelet (HíF) adatai sem mutatnak más: folyamatosan csökkenő előfizető-mennyiséget regisztráltak a szakemberek nyár közepétől. Míg év elején 3.735.706 bekapcsolt fővonalat tartottak számon, addig szeptember végén már csak 3.680.972-t. A megközelítőleg 55 ezres csökkenésből 35 ezer július, augusztus, szeptember hónapokra esett.

A száz lakosra jutó fővonalak számát mutató adatok még látványosabban demonstrálják a hanyatlást. Az év első felében száz lakosra 36,6 vonal jutott a havi kimutatások szerint, az adat júliusban 36,5, augusztusban 36,3, szeptemberben pedig 36,2-re mérséklődött.

Még mielőtt azonban elásnánk a hazai távközlés vonalas szegmensét jó mélyre, nem árt tudni, hogy az adatok nem mindenkit értek váratlanul. Gergátz Ildikó, a Matáv Rt. igazgató-helyettese ugyanis azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy a távközlési társaság idei üzleti tervében számoltak az előfizetők számának csökkenésével: előzetesen úgy kalkuláltak, hogy év végéig 50 ezren válnak meg vezetékes telefonjuktól.

A hazai piacon domináns szerepet játszó Matávnak ez év elején 2.903.583 analóg- és ISDN-előfizetője volt, amely a hazai piac 78 százalékát tette ki. A nemzetközi trendek, valamint a távközlési menetben élen járó skandináv országok adatai azonban azt mutatják, hogy a mobiltelefónia rohamos elterjedése nem hátrányos a vezetékes piacra, hiszen Északon például az utóbbi két évben nem csökkent a fix állomások száma. Az sem elhanyagolható tény, hogy a csökkenés egybeesett a Matáv az átalánydíjas Internet-hozzáférést biztosító csomagjának a megszűnésével – nem véletlen.

Magyarország második legnagyobb szolgáltatója, a Vivendi erre az évre 8-10 ezres csökkenést kalkulált elő a jelenleg 430 ezres előfizetői létszám. A vállalat kormányzati és külkapcsolatokért felelős igazgatója Lednitzky Péter szintén a Magyar Hírlapnak tett nyilatkozatában a hanyatlás legfőbb okaként a fix és a mobiltelefónia közötti kiélezett versenyt említette, amit elsősorban az bizonyít, hogy a csökkenés zömében az egyéni előfizetőknél tapasztalható. Mindemellett a negatív tendencia esetében az ügyfelek alapdíj-érzékenysége sem elhanyagolható, ennek enyhítésére, és a szerződések felmondásának mérséklésére vezette be szeptemberben a Vivendi azon akcióját, amely lebeszélhető alapdíjjal kecsegtette a fogyasztókat.

Mindez azonban nem új keletű: a HíF elemzése szerint a vezetékes fővonalak számának növekedése a kilencvenes évek közepét jellemző gyors felívelés után 1999-ben és 2000-ben jelentősen mérséklődött, majd 2001 elejétől csökkenni kezdett. A nyugat-európai átlagoktól messze elmaradó, 40 százalékot el sem elérő ellátottság növekedési ütemét tovább rontották a kezdeti nehézségek, a mobiltelefonok látványos szárnyalása és a gazdasági fejlettség. A 2000-ben bekapcsolt vezetékes fővonalak száma mintegy 2 százalékkal, 74 ezerrel növekedtek, amely 15%-os üzleti fővonal-emelkedést és 1 százalékos egyéni fővonal-csökkenést jelentett, azaz ebben az évben kevesebb új egyéni fővonalat kötöttek be, mint ahányat visszamondtak. A tendencia folytatódott 2001-ben is, némi strukturális változással, ugyanis ebben az időszakban az üzleti fővonalak növekedése már nem tudta ellensúlyozni az egyéni fővonalak – 160 ezres – csökkenő számát.