Rács mögött a kínai hacker

A nyugati média tele volt az elmúlt években a kínai hackerekről szóló történetekkel. A kiberbűnözést három 1997-es törvénycikk szabályozta. A jogszabályok már nem voltak naprakészek, és a kiszabható büntetések nem voltak arányosak az elkövetett bűncselekmények súlyával.

Egészen a most februárban elfogadott új szabályozásig, a kiszabható maximális büntetés három év volt, és maga kiberbűnözés sem volt megfelelően körülhatárolva. Sok nemzetközi biztonsági szakértő azzal vádolta Kínát, hogy politikai indíttatású támadásokat pénzelt, és szemet hunyt a kiberbűnözés felett.

Az új jogszabály már súlyosabban bünteti az elektronikus bűncselekményeket, és kibővítette a kiberbűnözés fogalmát is. Ez mindenképpen nagy előrelépésnek tekinthető az eddig fennálló helyzethez képest.

Az elmúlt években a kiberbűnözésből élők biztonsági szakértőknek kiáltották ki magukat, és létrehozták saját vállalkozásaikat. Ha egy cég nem akart velük üzletet kötni, egyszerűen indítottak ellene egy DDOS-támadást. Valószínűleg ez a fajta aktivitás is közrejátszott az új jogszabály elfogadásában, írta meg a CIO.com.

A most elfogott hacker Tan Dailin is abba a hibába esett, hogy egy rivális hacker-csoport ellen indított DDOS-támadást, és az ellenfelei bizonyítékokkal fordultak a hatóságokhoz.