Nem a tévétől vesznek el időt a videomegosztók

Az interneten keresztüli videó tartalom fogyasztása egyre népszerűbb, így a világban is megjelentek a domináns szereplők – de ezek mellett a hazai videómegosztó szolgáltatásoknak is kiemelt szerep jut. A videómegosztók a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.

Magyarországon, 2008 végén a 14 évnél idősebbek közül 3,09 millió fő (teljes népesség 36%-a) számított rendszeres internethasználónak, online videó tartalmakat pedig már 21%-uk (650 ezer fő) nézett rendszeresen Az eMarketer által 2009 elején megjelentetett felmérése szerint az Egyesült Államokban az online módon videókat az internetezők csaknem 82%-a nézett 2008 végén (összesen 137 millió fő, a teljes népesség 45%-a), ami előrevetíti, hogy az interneten elérhető videó tartalom az internethasználat intenzitásának növekedését is magával hozza. A folyamat már Magyarországon is elindult.

Az online videót nézők számán kívül fontos adat, hogy milyen gyakorisággal néznek videókat a videómegosztó portálokon és milyen jellegű videókat néznek. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az Egyesült Államokban a férfiak gyakrabban néznek online videót, mint a nők, a fiatalabb (18-24 éves) generáció körében pedig népszerűbb a videó tartalom internetes környezetben, mint a 24 év felettiek körében.#img2#

Az egyesült államokbeli online videózók kis része (10-15%-a) már csak letöltés útján néz videó tartalmat, a felhasználók több mint fele (50-60%-a) pedig a videóstreamek megtekintése mellett már töltött le videót az internetről. Bár a videómegosztó oldalak böngészése tipikus módja a streamelt videók megtekintésének (ez a csupán érzékelést engedő felhasználás), de a videómegosztókon elérhető videók letöltésére az interneten könnyen elérhetők speciális szoftverek és online alkalmazások. Az amerikai online videózók fennmaradó része (30-40%-a) csak streamelt videókat néz, a magasabb életkorú felhasználók esetén ez az arány magasabb, az 55 év feletti online videózók több mint fele pedig csak videóstreameket néz, letöltött videókat nem.

Videó tartalmak már a ’90-es évek közepén is elérhetők voltak az interneten (Guba.com, Heavy.com), de az első közösségi (web 2.0-ás) videómegosztó szolgáltatások világszerte csak 2003-ban jelentek meg. A ma világszinten legnépszerűbb videómegosztók közül a Metacafe már 2003-ban elindult, ezt két évvel később követte a YouTube, illetve a vele nagyjából egy időben indult Dailymotion és Google Video, míg a Hulu-t 2007 márciusában alapították.

A szolgáltató a videómegosztó szolgáltatás esetében csak a szervert, illetve az alkalmazást, mint keretrendszert biztosítja, a videó tartalmat a felhasználók készítik, töltik fel, osztják meg, véleményezik, és ilyen módon a további látogatókat vonzó értéket az aktív közösség teremti. A videómegosztók bevétele jelenleg még a hirdetési felületek értékesítéséből származik.

A longtail jelenség a videómegosztó szolgáltatásoknál is megjelent. A felhasználók körében egyelőre a legnépszerűbb portál a Google tulajdonában lévő YouTube, ahol az aktuálisan legnézettebb videókat naponta néhány százezerszer tekintik meg, ugyanakkor a portált jelenleg naponta 210 millió esetben keresik fel (ami havonta átlagosan 6,3 milliárd oldalletöltést jelent). Az oldalra jelenleg percenként 15 órányi videó anyagot töltenek fel.#img3#

A videómegosztókon keresztül elérhető tartalom mennyisége és típusa, illetve az egy tartalom egységre jutó nézettség alapján jelentős eltérések láthatók. A Hulu esetében a kévés tartalomhoz nagy megtekintésszám tartozik (ez jellemzi a népszerű TV csatornákat is), míg például a YouTube esetében a sok – jellemzően felhasználók által készített – tartalmat viszonylag kevesen tekintik meg. A két típus tehát elkülönül, még ha mindkettő esetében magas is a nézettség mutató, a jelenleg népszerű videómegosztók többsége pedig a YouTube-hoz hasonló vonásokat visel magán. A videómegosztók egyben a mozgóképes tartalom keresőmotorjaivá is vállnak.#img4#

A fentiekből látható, hogy a felhasználók által készített tartalomhoz képest a professzionális tartalom nagyobb vonzerőt képvisel internetes környezetben. A Hulu-t eleve nagy tartalom előállítók alapították, de a nem tartalom birtokosok által működtetett videómegosztók és televízió csatornák közötti együttműködésre is látható már több példa – ilyen a YouTube CBS csatornával kötött partnersége is. A 2006 őszén indult együttműködésben a CBS külön színvilágban megjelenő csatorna aloldalt kapott a YouTube-on és naponta tölti fel műsorrészleteit, a YouTube-CBS csatorna oldalon megjelenő hirdetéseket pedig a felek megosztják egymás között. A hirdetési bevételen túl a YouTube számára előnyös, hogy a tartalom-együttműködés révén minőségi legális tartalmak kerülnek fel az oldalára, a CBS televízió csatorna ugyanakkor internetes megjelenésével új közönséget ér el. A YouTube-os jelenlét sikerét az is bizonyítja, hogy a kooperáció elindulása óta megnőtt a CBS televízió csatorna nézettsége.

Magyarországon, a munkahelyen a napi internet-használat átlagos ideje (2,8 óra) magasabb, mint az otthoni internetezéssel töltött idő (1,9 óra), videómegosztó portálokat viszont napközben többen keresnek fel (76%), mint az esti órákban. Hazánkban a tévénézettség jellemzően 17.00-23.30 között a legintenzívebb, ebben az időintervallumban átlagosan 2-5 millió fő mellett van bekapcsolt tévékészülék (hét közben az esti órákban a tévénézést intenzívebb, míg a hétvégén a nézettség megoszlása egyenletesebb) – de a tévénézéstől egyelőre a videómegosztó portálok nem tudnak jelentős számú nézőt elcsábítani.

A videómegosztó szolgáltatást ugyanakkor egyre többen (az online videókat nézők 62%-a) a hírként megjelenő szöveges leírásban lévő videóablakon keresztül veszik igénybe, ami mutatja, hogy a magyarországi videómegosztóknak (melyek közül a legnépszerűbbek Videa, az Indavideo és a Videoplayer) már jelenleg is fontos szerep jut a hírek, illetve a szórakoztatás piacán.