Telefon-forgalom: dinamikus növekedés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarországi távbeszélő forgalom 1989 és 2001 között több mint háromszorosára nőtt, s tavaly a helyhez kötött, hálózatból kiinduló hívások száma elérte a 3,896 milliárdot.

A KSH Magyarország 1989-2001 című kiadványa szerint míg 1989-ben a vonalas hálózatból 1,242 milliárd hívást kezdeményeztek, addig 1994-ben már 2,35 milliárdot, 1998-ban pedig már 4,144 milliárdot. A következő évben, 1999-ben a hívások száma elérte a csúcspontját, a 4,25 milliárdot, majd csökkenésnek indult, és 2001-re 3,896 milliárdra mérséklődött.

A Hírközlési Felügyelet adatai szerint 2000 végén 3,798 millió fővonal működött Magyarországon.

A KSH szerint 1989 és 2001 között 1994-1995-ben, a koncessziók kiosztása után volt a leggyorsabb a növekedés: 1993-ban 1,839 milliárd, 1994-ben 2,35 milliárd, míg 1995-ben 2,922 milliárd hívást kezdeményeztek.

Mindemellett jelentős átrendeződés is végbe ment a helyi és a belföldi távolsági forgalom között: 1989-ben a hívások 84 százaléka volt helyi és 15 százaléka távolsági, míg 2001-re arányuk 52, illetve 46 százalékra változott. A nemzetközi hívások nem módosultak számottevően 1989-hez képest: az összbeszélgetés mintegy 2 százalékát tették ki.

A mobilhálózatokban 1991-ben 3 millió, 2001-ben pedig 3,8 milliárd hívást kezdeményeztek, azaz tavaly a mobilhálózatból kiinduló hívások száma már megközelítette a vezetékes hálózatból kiinduló hívásokét. Ugyanakkor egy átlagos vezetékes hívás csaknem háromszor olyan hosszú volt, mint egy átlagos mobilhívás, 3,1 perc, illetve 1,1 perc, ami összefügg a tarifákkal is.

A mobilhívások száma 1999-ben lépte át az egymilliárdos határt, hiszen ebben az évben elérte 1,279 milliárdot, majd 2000-ben 2,258 milliárdot.

A mobil előfizetők száma 2002. június végén már 5,872 millió, míg tavaly december 31-én 4,926 millió volt.