Teszt: Philips PicoPix 3610 – Apró óriás

A hordozható projektorok néhány éve még az űrtechnika csodái közé tartoztak, mostanra viszont bárki számára elérhetők. Ezek a kis eszközök új szintre helyezhetik egy prezentálás színvonalát, az előadónak ugyanis sokkal interaktívabb anyagok előállítására nyílik lehetősége. A Philips komoly palettával rendelkezik e téren, most a miniprojektor.hu-nak hála a PicoPix 3610-es modelljüket tehettük próbára. Apró megjegyzés, hogy ezeket az eszközöket már nem a Philips, hanem a Sagemcom készíti, mivel a cég nekik adta el a multimédiás részleget.

Csomagolás

A Philips-től már megismert, fehér alaphangulatú dobozban érkezett a tesztkészülék. A PicoPix-en kívül megtalálhatjuk benne az eszközt védő hordtáskát, a töltőt és a hozzá tartozó két fejet, a HDMI kábelt és a miniUSB kábelt se hagyták ki.

Külső

Egy hordozható miniprojektor esetén fontos a kompakt méret, a Philips aprósága ennek eleget is tesz, kocka alakjának hála ugyanis széltében csak 105 mm, vastagsága pedig alig több 31,5 mm-nél. A kis méret szerencsére szép külsővel társul, ha izgalmasnak nem is, tisztességesen megdizájnolt készüléknek azért hívhatjuk a vállalat termékét.

A leginkább érdekes részlet a fedlapon található tapipad, illetve az ahhoz társuló androidos érintőgombok. Bizony, a 3610-esen a Google rendszere fut, igaz egyedi felülete miatt elsőre nem ismernénk rá. Találunk még itt egy szürke sávot, ez a bekapcsolás után élénk kék színben pompázik, igazán elegáns részlet, az egyszer biztos.

Ezen a térfélen találjuk még a fókuszállító tekerőt is, a bekapcsoló gombot viszont már a jobb oldalra helyezték el. Ugyanitt már csak egy AV dugó van, az USB portot bal oldalra helyezték el. A csatlakozók értelemszerűen hátul kaptak helyet, elsőre meg is lepődtem, hogy a kis mérethez képest elég sok ráfért a kütyüre.

Balról jobbra haladva megtekinthetjük a töltéshez használatos portot, a microUSB csatlakozót, az SD/MMC kártyanyílást, a microHDMI bemenetet és a 3,5 mm-es jack kimenetet is. A kocka másik oldalára jutott maga a lényeg, a 100 lumenes fényerővel világító LED fényforrás.

Funkciók

Beindítás után szép csendben “felbőg” a készülék, majd kisvártatva megpillanthatjuk a vállalat logóját. Ezután feltárul a menürendszer, melyben oldalra lépkedve juthatunk el az egyes opciókig. Nézhetünk a csatlakoztatott pendrive-ról videót, hallgathatunk zenét – igen, van beépített hangszóró, ami nem is szól rosszul! – de képek vetítésére is lehetőség van. A beépített lejátszó minden ma ismert formátummal elboldogul, még az MKV fájlokkal sem akadt problémája.

A microHDMI és AV csatlakozóknak hála komolyabb eszközök bekötésére is lehetőség van, ilyenkor mindössze annyi a feladatunk, hogy a menüből kiválasszuk az adott csatlakozót, így onnan játssza a tartalmat a készülék. Még a digitális TV nézése sem lehetetlen, ha az USB portra csatlakoztatjuk a szabványos dekódert akkor annak tartalmát kezeli a modell. Természetesen dokumentumok vetítésére és szerkesztésére is lehetőség van, a fedélzeten alapértelmezésként helyet foglal egy Yozo Office nevű dokumentumkezelő. Ez azért lehetséges, mivel ahogy már fentebb is említettem, a PicoPix 3610-re Androidot helyeztek el a mérnökök, igaz abból mindössze a 2.3.1-es kiadást.

Ez egy telefon vagy táblagép esetén már elavultnak mondható, ám jelen helyzetben komoly extra, nem sok konkurens rendelkezik ilyennel. A Google rendszerének jótékony hatása, hogy csomó applikáció feltelepíthető, igaz a Play áruház nem szerepel a repertoárban, a programokat magunknak kell az Explorer nevű fájlkezelőből felinstallálnunk a 2,5 GB-nyi elérhető memóriára. Van még Youtube is, a webalapú portálra mutató kliens a beépített WiFi-t veszi igénybe. Ennek működésével nem volt problémám, a jelet talán hamarabb elvesztette egy okostelefonnál, de egy irodában található routerrel minden bizonnyal “felhőtlen” lesz majd a kapcsolat. Nem hagyhatom ki a böngészőt és az email klienst sem. A kis apróság rendelkezik beépített akkumulátorral, az 1800 mAh-es egységnek hála 2 órán át nélkülözhetjük a töltőt.

Kezelhetőség

Nagy szerencsénk, hogy a Philips távirányítót is mellékelt a készülékhez, a beépített tapipad ugyanis mindamellett, hogy kissé kényelmetlen, még lassú is.

Tény, hogy egyedi extra, ám a távirányítóval mindent jóval hamarabb el tudtam intézni, és ami fontos, hogy minden beállítás vagy szükséges opció elvégezhető vele, semmiben nem szorulunk a projektoron lévő fizikai egységre. Aki esetleg úgy érzi, hogy egy távirányító már túlzottan elavult, az az App Store-ból vagy a Play Áruházból letöltheti a Philips saját vezérlő applikációját is, ez mindössze egy párosítás után kiválóan vezérli az eszközünket.

A felületet nem bonyolították túl, mindössze egy tapipad imitáció, a három androidos fizikai gomb és a billentyűzet tartozik bele a repertoárba.

Képminőség

Mi is fontosabb egy projektornál a képminőségnél? Bizony semmi. Ezért is örültem, hogy a 854 x 480 pixel felbontású DLP technológiájú egység nagyon szép képpel rendelkezik, a 100 lumenes fényerő pedig elegendő arra, hogy akár egy fényesebb szobában is megtarthassuk a prezentációt.

A gyártó 0,5 és 5 méter közötti vetítési távolságot ígér, véleményem szerint 1 és 2 méter között marad teljesen tiszta és olvasható a kép napsütésben, sötétben olyan 4 méterig tökéletes az eredmény.

Belül nem is olyan apró

Sok tudást ad kis méretben a Philips terméke. A 120 ezer forintos ár nem kevés, ám ezért egy kiválóan használható, útközben is helyt álló modellt kapunk a pénzünkért, mely nem valószínű, hogy megtalálható lesz majd a kollégánk eszköztárában.