Mennyibe fájna a DT-nek a Magyar Telekom?

Ha valóban sor kerülne a Deutsche Telekom részéről a Magyar Telekom kisebbségi részvényeseinek kivásárlására, akkor a Napi Gazdaság Online számításai szerint az AT&T-vel végrehajtott tranzakcióból bőven futná a német társaságnak az ajánlattételre. Mivel a Deutsche Telekom még nem tett nyilvános ajánlatot a Magyar Telekom részvényekre, ezért befolyását a magyar társaságban csak nyilvános vételi ajánlattal növelhetné. Ennek minimális árfolyama részvényenként nem lehet kevesebb, mint a Magyar Telekom részvények 180 vagy 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, vagy a cég egy részvényre jutó saját tőke összege. Ez utóbbi számításaink szerint nagyjából 510 forintot tesz ki részvényenként, a féléves átlagár hozzávetőlegesen 571 forint, míg a 360 napos átlagár 641 forint.

A legmagasabb értékkel és a Magyar Telekom közkézhányadával kalkulálva a Napi Gazdaság becslései szerint nagyjából 272 milliárd forint lenne a minimális ajánlathoz szükséges összeg a Deutsche Telekom részéről. Az egymilliárd eurós ajánlati árfolyam – ha egyáltalán sor kerülne rá – nem lenne túlságosan megterhelő a Deutsche Telekom részére, még akkor sem, ha a részvényesek elégedettségét szem előtt tartva prémiumot ajánlana a kötelező törvényi minimumhoz képest a kisebbségi tulajdonosoknak.

Mielőtt azonban ennek örömére valaki szaladna Magyar Telekomot vásárolni, fontos megjegyezni, hogy eddig a Deutsche Telekom részéről nem érkezett egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy valóban ajánlatot készülne tenni a Magyar Telekom részvényeseinek, az ezzel kapcsolatos spekulációk alapja egy egymondatos hír volt, amely szerint a DT kisebbségi részesedések vásárlását is fontolóra veszi a jövőben.

Első ránézésre ugyanakkor nem lenne értelmetlen lépés a mostani nyomottabb árfolyamon megkísérelne a DT-nek a kivásárlást, hiszen még a csökkentett, 50 forintos részvényenkénti osztalékkal is 7,3 százalékos osztalékhozamot jelent a 641 forintos árfolyam, ami mintegy 20 bázisponttal haladja meg az ötéves magyar állampapírok referenciahozamát, s ráadásul ez az összeg akár jelentősen nőhetne is, ha valóban három év elteltével kifutna a magyar távközlési szektort terhelő különadó.

A Magyar Telekom kisebbségi részvényeseinek kivásárlása azonban nem feltétlenül egyezne meg a DT által meghirdetett célokkal, amely a társaság hitelállományának drasztikus csökkentését tűzte ki célul.

Megjegyzendő, hogy a DT-nek lett volna már alkalma az elmúlt években nyomott árfolyamon vételi ajánlatot tenni a Magyar Telekom kisebbségi pakettjére, igaz, akkor talán valamivel felhőtlenebbnek volt tekinthető a német társaság viszonya a magyar kormánnyal.